Kovács Emőke | 2018.09.18. 07:00
Szívhez szóló balatoni legendák
A magyar irodalomban számos legenda fellelhető a Balaton keletkezésének, vidékének legendájáról. Érdekesebbnél érdekesebb történetre bukkanhatunk.

Az egyik legszínesebb mondacsoport a Balaton születését, keletkezését emeli át a valós alapokról egy csodás, mesebeli világba. Megható Garay János, az első, 1848-as balatoni verseskötet szerzőjének elképzelése, aki szerint a Jóisten – a teremtés öröméből fakadó – nagy könnycseppjéből lett e tó:

Akönyű lecseppent,
A legszebb vidéken;
A föld meg nem itta,
Megtartotta épen.
Tükre lőn az égnek,
S szép Magyarországnak…
Nevezik e könyet
Balaton tavának
.”

Másik verzió a tó születésére a Balaton lányának, Halápnak, az utolsó óriáslánynak a története. Eszerint a vidéket hatalmas lények lakták, Haláp szívesen játszadozott az embergyerekekkel is, különösen Csillával. Haláp azonban beteg lett, barátnője gyógyfüvei sem használtak gyógyírként. Miután az óriáslány elhunyt, apja, a Balaton nagy, koporsó alakú sziklatömböt emelt sírja fölé, amelyet egyszarvú bikájával gondozott. Egy szikladarab felemelésekor hatalmas víz tört elő a földből, amely betemetett mindent, Balaton is így lelte halálát, és azóta is szabadulni akar a nagy víztömeg súlyától.

Megrázkódik, s rettentő mozgásba hozza a tó habjait. Jaj annak, ki a tavon hajókáz, nem látja többé a viruló part lombjait, de az óriás soha sem tudja a láncot, amely fogva tartja, elszakítani.

Kilátás a Badacsonyról a Tapolcai medencére, jobbra a Gulács, mögötte a Csobánc, balra hátul a Haláp – Forrás: fortepan.hu

A születéstörténetek mellett a szerelmi szálak is többször előtűnnek. A balatoni kőszívek legendája talán az egyik legismertebb és legmeghatóbb. A balatonudvari Dúl János leánya, „halász Veronika” szívét meghódította egy becsületes kőfaragó. A lány azonban a tavat szerette, a fiú pedig a hegyeket. Veronika félt a kövektől, ezért udvarlója szív alakot formált neki az egyikből. A lány elszánta magát: követni fogja szerelmét a hegyekbe, egy kérése volt csak, hogy hadd lássa utoljára a Balatont. Kievezett a tóra, ám megfeledkezett a térről, időről, és a balatoni vihar már nem eresztette el többé.„

A „kőszíves temető” 1963-ban Forrás: fortepan.hu

Komor halászok kísérték utolsó útjára a kis balatonudvari temetőben. A kőfaragó fiú szíve majd meghasadt bánatában! Sírja fölé odaállította a nagy szív alakúra faragott követ! Sohasem tudta elfeledni az aranyhajú leányt.” Akinek halálát követően is csak szív alakú sírköveket faragott a fiú.

Kevésbé ismertek a különféle kultikus vagy mitikus helyekhez kötődő, a népi mondavilágba beépülő regék, mesék. Ilyen a badacsonyi kőkereszt históriája, amelyet Ranolder János veszprémi püspök állíttatott 1857-ben, és a néphit szerint negyven bivaly vontatta fel a magasba. Kettő igavonó, amikor felért, nagy szomjúságot érzett, a mélyben pedig meglátta a hatalmas Balatont. Elkezdtek a víz felé rohanni, de a sziklák közt összezúzták magukat.

Nem messze ettől a helytől egy nevezetes, kinyúló kő található. Ha kalapáccsal megütik, szinte harangszerű hangot hallat. Így kapta a Harangozó Börc elnevezést. A néphit szerint sokszor mentette meg jelzésével a környékbelieket. Nem kell messze menni a Börctől, ott áll hosszú évtizedek óta a Rózsakő – amelyet a badacsonyi présházában sokat tartózkodó Szegedy Rózáról neveztek el –, ahova ha két szerelmes leül (háttal a Balatonnak), még abban az évben egybekelnek.

Hasonlóan helyhez kötődő mítosz épült az akarattyai Rákóczi-szilfa köré is. A hagyomány szerint, amikor a vezérlő fejedelem a szabadságharc idején errefelé vette az irányt, ennél a fánál kötötte meg lovát és deklarálta az ország akaratát. Persze Rákóczi sosem járt erre. A fa egy villámcsapás következtében elpusztult, majd egy nagy vihar döntötte ki 1991-ben. Ugyanebben az esztendőben egy amerikai mamutfenyőt ültettek a közelébe, a szovjet katonák kivonulása napján, de az elnevezés most is beszédes: „Szabadságfa a Rákóczi-szilfa emlékére.”

Hosszú a balatoni mondák, mítoszok sora… Ne feledkezzünk meg a tihanyi visszhang és a kecskekörmök, a badacsonyi hableány vagy a vonyarci halászok történetéről. Olyan szívet melengető történetek ezek, amelyeket a gyermekeknek is örömmel mesélhetnek. Őrzik a táj szépségét, sokszínűségét, vadregényességét, de mégis békét sugároznak. Minden bennük van, ami a mi Pannon-tengerünkben is megtalálható.

Kovács Emőke
Nyitókép: Jeremy Bishop/Unsplash

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva