A hatalmas Horváth Ház sok szempontból is kiérdemli az „első” titulust Balatonfüred történetében. Ez volt ugyanis a legelső nyaraló, amely megépült a településen. Nem titok, hogy annak idején a területek és telkek nagy része a tihanyi bencés szerzetesek tulajdonában volt, ráadásul ők találták ki, hogy forráskutat építenek a savanyúvízhez, amelynek történetéről már mi is írtunk.
A bencések aztán továbbmentek az ötletben, és elkezdték a fürdőházak, a gyógyfürdő és egy vendéglő létesítését. Ám hamar rájöttek, hogy ők nem tudnak fenntartani egy európai szintű nyaraló- és fürdővárost. Ezért gazdag és előkelő családokat kértek fel, hogy építsenek nyaralókat, amelyekben legyenek szobák a fürdővendégek részére. Így épült meg a legelső nyaraló, amely már az első építésnél 100 szobával rendelkezett.
Oszlopos bejárat (Fotó: Szücs Ildikó)
Az épület azért csalóka egy kicsit, hiszen kívülről valóban hatalmasnak néz ki, de van egy belső füves kertje, vagyis a ház a régi, belső udvaros, pesti bérházakra emlékeztet. Annak idején ezeket a balatonfüredi házakat például Stefánia udvarnak, vagy Tibor udvarnak hívták a belső udvaruk miatt.
Az építtető Szentgyörgyi Horváth család a Vas megyei Répceszentgyörgyről származott és tulajdonképpen dúsgazdag család volt. Hozzájuk tartoztak a répceszentgyörgyi földek, de számos más megyében is hatalmas birtokaik voltak. A füredi nyaralót sem aprózták el, akkora épületet húztak fel 1798-ban a Balaton partján, amelyben bőven volt hely báloknak és nagyszabású összejöveteleknek.
| „A Szentgyörgyi Horváth család 1631 óta birtokos Vas megyében; ekkor kapta Horváth István birtokadományként Szentgyörgy helységet. Innen származik előnevük. A XVII. századtól kezdve a család négy tagja töltött be alispáni tisztséget Vas megyében. Leszármazottaik a későbbi századokban országszerte különböző méltóságokat viseltek. Birtokaik örökösödés, házasodás és vásárlás révén Sopron, Zala, Veszprém, Somogy, Tolna, Pest, Békés és Bács-Bodrog megyékre is kiterjedtek. A család iratanyaga a Vas megyei Levéltárban található. Rendezésére 1973-ban került sor. A negyven csomónyi dokumentumban szép számmal találunk tervrajzokat is. Kastélyok, templomok, kúriák terveit, melyek a család művészetpártoló voltát igazolják. Különösen Szentgyörgyi Horváth Zsigmond idejében jelentősek az építkezések, mivel a család anyagi helyzetének megszilárdítása az ő nevéhez fűződik.” (Forrás: arcanum.hu/Műemlékvédelem, 1977.) |
Horváth Ház, Balatonfüred (Fotó: Szücs Ildikó)
Ebben az időben a tó valóban a ház sarkánál volt, ahogy a kikötő is. Amikor elkezdték kiépíteni a fürdővárost, kiserdővel, sétányokkal és épületekkel, egyszercsak nem volt elég a hely, és már csak déli irányban tudtak terjeszkedni. Ezért később feltöltik a partot, így a Balaton „távolabb került” a Horváth Háztól.
1925-ben Szentgyörgyi Horváth Fülöp Jánosnak volt egy 21 éves leánya, aki már igencsak eladósorban volt, és illett volna férjet találni neki. Ezért úgy döntöttek rendeznek egy bált neki. Azt gondolnánk, hogy a hölgyet hívták Annának, ám az öt keresztnévből, amellyel megkeresztelték születésekor, egy sem volt Anna. Teljes nevén Szentgyörgyi Horváth Krisztina Mária Julianna Erzsébet Konstancia volt a leányzó, és a bált a születésnapjára időzítették, amely közel volt a július 26-i Anna névnaphoz is.
Így nézett ki az Anna-bál megihletője, Szentgyörgyi Horváth Krisztina (Fotó: Merklin Tímea/Vaol)
| „Az Anna-bálok keletkezésének pontos idejét ma már nehéz megállapítani, de bizonyára a Horváth-család kezdeményezésére született meg az első füredi Anna-bál is, mely eleinte a család és közeli társasága körül alakult ki s divatba is ők hozták, hiszen ezzel messze vidékről csábították Füredre a látogatókat. Az akkori Magyarországon ritka volt a bál, s egész télen át emlegették a téli megyebált, mint a vidék egyetlen nagy társadalmi eseményét. A fürdőzéshez abban az időben hozzátartozott a szórakozás is s a fürdőhely élénk társadalmi élete nélkül a gyógyító kúra unalmas és érdektelen lett volna. A füredi Anna-bálok a téli megyebálokat pótolták, s a nyár egyetlen nagy mulatságát jelentették. Hírük, jelentőségük nőttön-nőtt, s később három megye nagy társadalmi eseménye lett a füredi Anna- bál. […] Anna-bál idején egész szekér és kocsitábor gyűlt össze a Horváth-ház, a Nagyvendéglő és a Gyönyörde körül.” (Forrás: arcanum.hu/Magyar Nemzet, 1956.) |
A Horváth Ház Balatonra néző oldala (Fotó: Szücs Ildikó)
Hogy miért nevezték el Anna bálnak az elhíresült és azóta is népszerű rendezvényt, erre csak feltételezések vannak. Az egyik ilyen az Anna névnap körüli dátum, a másik pedig az, hogy Krisztina – akit mindenki csak Tininek hívott – felmenői között nagyon sok Anna nevű volt. Például a nyaralót építtető nagypapa mindkét feleségét Annának hívták, sőt feljegyzések szerint Krisztina édesanyjának neve Latinovits Anna volt.
A mesébe illő történet arról szól, hogy a bál igen sikeres volt, mert Krisztina megismer egy gazdag, örmény származású, fess fiatalembert, Eleméri és Ittebei Kiss Ernő császári és királyi főhadnagyot. Egymásba szeretnek, összeházasodnak és 9 hónap múlva leánygyermekük születik. Befejezhetnénk a történetet úgy is, hogy „és boldogan éltek míg meg nem haltak” – a legendára így is lehet emlékezni.
Ám néhány korabeli írás szerint a valóság ennél kicsit sötétebb volt. Kiss Ernő, a későbbi aradi vértanúk egyike, nagy adósságot halmozott fel és ezért a papa nem örült annyira a frigynek. Végül beleegyezett, bár az eljegyzésen nem jelent meg. Krisztina viszont gyermekük születésekor, 22 évesen meghalt, majd a lányuk is követte őt 7 év múlva, és Kiss Ernőt sem öregemberként éri a halál.
A pincehelyiségben lévő Borgaléria (Fotó: Szücs Ildikó)
A szomorú sorstörténet ellenére az első Anna bállal olyan hagyományt teremtettek Balatonfüreden, amely 1825 óta töretlenül fennáll és grandiózus eseménynek számít 195 éve. A legelsőt tehát a ma is álló Horváth Házban rendezték, de már a következő évben a Nagyvendéglő adott helyet az eseménynek.
Az épület ma magántulajdonban van, 2006-ban teljes felújításon ment keresztül és megnyitotta kapuit. Apartmanok és üzlethelyiségek találhatók benne, és műemlékvédelem alatt áll.
Falán egy Zsolnay emléktábla emlékezik meg az építtetőkről, az első Anna bálról és a szabadságharc nagyjairól, akik megszálltak itt. Többek között Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc és Wesselényi Miklós. De lakott itt Kossuth Lajos is, aki a balatoni gőzhajózást és a fürdőváros felvirágoztatását sürgetette leveleiben.
Emléktábla (Fotó: Szücs Ildikó)
Ma az épület pincéjében a Horváth-ház Borgaléria található, ami igazi történelmi hangulatot idéz, hűvös, békés atmoszférával és kitűnő konyhával várja vendégeit. A séta során ide tértünk be egy frissítő fröccsre, és láthattuk az eredeti téglafalakat, amik az épület stabil mivoltát képezik immár 222 éve.
