A tea európai meghonosítását már többször is megkísérelték, néhány éve pedig egy holland botanikus létrehozott Kínában egy kifejezetten európai klímára nemesített klónt, amihez Kovács Tamás nagy reményeket fűz, így a Káli-medencében kialakított egy kísérleti teaültetvényt. Kovács Tamást kérdeztük a kihívásokkal teli kísérletről.

– Mit lehet tudni az ön teaültetvényéről?
– Alapvetően két dolgot nem szeret a növény: a szárazságot és kemény fagyokat. A holland botanikus által nemesített új teaklón ebben a két dologban valamivel strapabíróbb. Sok segítséget kaptam a teacserjét forgalmazó holland cég hivatalos képviselőjétől és teaszakértőtől, Varga Mariannától. Európában a legtöbb helyen kertészetekben és fóliasátrakban kísérleteznek, de elvétve akadnak vadon növő teaültetvények is. A mi kísérleti teaültetvényünk is az utóbbi csoportba tartozik. A helye nem publikus.

Amíg nem mutat fel bizalomra okot adó eredményeket, addig nem is érdemes nagy dobra verni a dolgot.

Ami idehaza a siker kulcsa lehet, az megfelelő fényviszonyok, a talaj összetétele, a víz és a moderált téli mikroklíma. A klímaváltozás miatt az egész világon olyan folyamatok indultak el, amik a tudománnyal ötvözve forradalmi változásokat eredményeznek. Gondoljunk csak a németalföldi és angol bortermelés sikereire! A tea is egy ilyen forradalom előtt állhat. Még a tea óhazájának számító trópusi és szubtrópusi éghajlati területeken is változnak a feltételek. A megnövekedett UV miatt az ázsiaiak is elkezdték leárnyékolni a teaültetvényeket, mert a növényt megégeti a napfény, ami rontja a minőséget.

Kovács Tamás a teanövényekkel
Fotó: Kovács Tamás – hivatalos

– Honnan jött az ötlet?
– Amatőr szinten érdekel a teakultúra. A Távol-Keleten olyan szerepet tölt be, mint Európában a borfogyasztás. A tea is függ a termőhelytől, a termését a dűlők szintjéig lehet klasszifikálni, sokféleképpen feldolgozható, és akár évtizedekig érlelhető. Magyarországon rendes teát nem nagyon lehet kapni, csak speciális szaküzletekben. A kézi szüretelésű, válogatott termőhelyről érkező, nagy szakértelemmel feldolgozott termék egészen más, mint amit a magyar ember teának ismer, például a boltokban kapható agyontechnologizált pépek.

– Mit kell tudni a teáról?
– Van egy csomó dolog, amit Ádámtól és Évától kell itthon elmagyarázni a teáról, de már idehaza is létezik néhány szakmai műhely, akik profin felkarolják ezt a feladatot. Itthon például a tea nevét is helytelenül használjuk. Teának nevezünk mindenféle gyógynövény alapú terméket, amiket rosszabb esetben mesterséges aromákkal ízesítenek. Mindeközben a tea (Camellia Sinensis), egy önálló növény, mint a dohány, vagy a kávé. Két fő változata van: az egyik faméretűre nő, a másik cserjeméretűre. A tea ital ezeknek a leveléből hajtásaiból, rügyeiből készül. Minden más, ami nem tea alapú, azt helyesen főzetnek kellene hívni, nem pedig teának. Legközelebb hozzánk a Kárpátalján, Munkács környékén létesültek teaültetvények, bár a Szovjetunió szétesése után elhanyagolttá váltak ezek a területek. Vannak még régi ültetvények a Kaukázus lábainál, Észak-Törökországban, a Fekete-tenger környékén. Az Európai Unión belül pedig az Azori-szigeteken, ahol 100 évnél idősebb ültetvények is léteznek. Az új klón lehetőséget nyit arra, hogy ha nem is minden helyen Európában, de talán elindulhat egy termelés, aminek köszönhetően az európai teakultúra is elindulhat egy olyan úton, mint a fiatal ázsiai borkultúra.

A tea minősége is a termőhelytől függ
Fotó: Kovács Tamás – hivatalos

– Hogyan tud hozzájárulni a balatoni kísérleti telep a hazai teatermeléshez?
– A teának speciális, Magyarországon viszonylag ritka, savanyú, vulkanikus nyiroktalajra van szüksége. A Balaton-felvidéken foltokban vannak ilyen vulkanikus talajok. Nekünk ráadásul pont akadnak ilyen kihasználatlan területeink, amelyeken nem terveztünk szőlőt ültetni. Engem ez az egész nagyon érdekel, egy érdekes hobbi. És ha másért nem, legalább nekem lesz saját teám.

– Azt gondoltam, hogy árusítani szeretné…
– Az már egy következő lépcsőfok lenne, hogy ebből kereskedelmi ültetvény legyen. Ha azt látjuk, hogy jól érzi magát a növény, akkor meg kell ismerni a gazdaságos termesztési és feldolgozási technológiát, és adaptálni kell a hazai viszonyokra. Ez egy teljesen szűz dolog itthon. De elképzelhető, hogy létrejön egy kisebb ültetvény, ahol a feldolgozott tea nálunk, a birtokon, később akár kóstolható lesz.

Valahol itt, a Káli-medencében nevelkedik a tea
Fotó: Szücs Ildikó

– Mennyire meghatározó a Balaton-felvidék szerepe ebben a kísérletben?
– A Balaton környékén a tó mikroklímája és katlanszerű fekvése miatt az átlagosnál melegebb és párásabb a klíma. Ráadásul megfelelő vulkanikus talajok is előfordulnak. Ha valahol érdemes ezzel próbálkozni idehaza, akkor az szerintem egyértelműen a Balaton északi része.

Nyitókép: Kovács Tamás – hivatalos

Tovább olvasnál? Nézd meg ezeket is!

A falusi múlt jelképei a Káli-medence mosóházai

Bakancslistás kirándulások #6 – Kőtengerek közepén

Pipacstenger a Hegyestű lábánál