Idén 85 éve működik a viharjelzés a tónál, amelyet annak idején társadalmi igény hozott létre. Akkor viharjelző kosarakat húztak fel egy árbócra, ma távvezérelt LED-es fények villogása figyelmeztet a közelgő veszélyre, az előrejelzést pedig szuperszámítógépek végzik. A fejlődés óriási, de a meteorológiával szembeni elvárások is nagyobbak lettek napjainkra.
2019. április elsejével a Balatonon körben működő 46 viharjelző állomás mellett további újdonságok lesznek. A tó mindhárom medencéjébe egy-egy vízbe telepített jelzőlámpás állomás kerül, melyek napelemekkel működnek. Így már a víz közepén hajózva is figyelmeztetést kaphatunk a vihar közeledtéről.
Viharjelző berendezés (Fotó: Mihályka Szabina tűzoltó főhadnagy /Somogy MKI)
Elsőfokú viharjelzés van érvényben, ha a viharjelző berendezés percenként 45-öt villan. Ebben az esetben csónakkal és más vízi sporteszközzel csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni és ezen belül lehet úszni is.
Másodfokú viharjelzés esetén a viharjelző lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor a vihar rövid időn belüli megérkezik, így tilos fürödni, továbbá tilos csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni. (A vitorláshajók kivételével, de erről pontosabban a cikk végén lehet olvasni!)
Egy szupercella kialakulása a siófoki obszervatóriumból felvéve:
– Egyre több a tömegrendezvény a Balatonon, melyeken létfontosságú, hogy időben kerüljön ki a figyelmeztetés, ha veszélyes időjárás közeledik. A Balaton-átúszáson például több ezer ember van egyszerre a vízben, és problémát jelenthet az élénk, 30 km/h-s erősségű légmozgás is – mondta a LikeBalatonnak dr. Horváth Ákos, az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője, aki hozzátette, hogy folyamatosak az informatikai fejlesztések, újabb és újabb meteorológiai eljárásokat és számítási módszereket vetnek be. – Mindent megteszünk, hogy az éghajlatváltozást és a szeszélyes időjárást figyelembe véve, a növekvő társadalmi igényeknek megfelelően hozzájáruljunk a biztonsághoz– emelte ki Horváth Ákos.
Már 30 km/h-s szél is gondot okoz a Balaton-átúszáson (Fotó: Facebook/Lidl Balaton-átúszás)
Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt egyre pontosabb mérésekre van szükség. Jelenleg a nap 24 órájában a korszerű informatikának köszönhetően 10 perces gyakorisággal történnek mérések.
Dr. Hille Alfréd repülő ezredes, meteorológus kezdeményezésére 1934. július 8-án indult el a balatoni viharjelzés. A kezdetben 15 riasztóállomásból álló rendszer viharágyúkkal és árbócra felhúzható piros színű viharjelző kosarakkal jelezte a vihar közeledtét. A jelzések kiadását az akkori Légügyi Hivatal meteorológusai végezték, de rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy nagyobb biztonsággal lehet figyelmeztetni a balatoni viharokra a tó mellől, mint egy budapesti intézetből, így felvetődött egy balatoni viharjelző obszervatórium terve.
A II. világháború ugyan közbeszólt, és csak 1951. június 30-án indulhatott újra a viharjelzés, de 1956-ban megépült az új siófoki meteorológiai obszervatórium, melynek megvalósulása Dr. Zách Alfrédnak, az Országos Meteorológiai Intézet igazgató-helyettesének kitartó szervezőmunkáját dicsérte.
A obszervatórium különleges helyen, egy kis félszigeten működik, az építményből a víz fölé látni.
A meglehetősen nehézkes, rakétás-kosaras jelzőrendszer egyre kevésbé felelt meg a kor elvárásainak. Több éves kísérletezés után a rakétákat 1988-tól a távvezérelt fényjelzők váltották fel. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), majd a Somogy Megye Rendőr-főkapitányság által üzemeltetett fényjelző rendszer fenntartását és működtetését végül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vette át, amely a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesületet (RSOE) bízta meg az üzemeltetéssel és a korszerűsítéssel.
Autamata szélmérők, időjárási radarok, meteorológiai műholdak adatai, információi jelennek meg folyamatosan a siófoki obszervatórium szakemberei számára az OMSZ által fejlesztett számítógépes meteorológiai munkaállomáson. A balatoni viharjelzés színvonalas kiszolgálása speciális meteorológiai infrastruktúrát igényel, ezért is féltik a szakemberek az ingatlant, nehogy a környéke beépüljön, mert akkor nem lesznek a helyesek a mérések.
A viharjelzéssel kapcsolatban ez a jogszabály van érvényben:
(46/2001.(XII.27) BM rendelet) a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól (részlet).
A Balatonon, a Fertő tavon, a Tisza-tavon és a Velencei-tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző, illetőleg viharjelző szolgálat működik.
- (2) Az I. fokú viharjelzés (figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására) – percenként 45-ször felvillanó sárga fényjelzés – esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni.
- (3) A II. fokú viharjelzés (figyelmeztetés a fenyegető veszélyre) – percenként 90-szer felvillanó sárga fényjelzés – esetén fürödni tilos.
Meteorológiai adatok:
Krausz Andrea
