Keszey Ágnes | 2021.12.23. 10:00
Valóban I. András nyughelye a tihanyi apátság
I. András magyar király nyugszik a tihanyi apátságban - ezt a közelmúltban tudományosan is bebizonyították a kutatók modern eljárások, eszközök segítségével. S, bár eddig is Királyőrző Apátság néven emlegették a templomot, most már tényként is ki lehet ezt jelenteni.

A következő szezonra megújul a tihanyi apátság épülete és számos újdonság is várja a vendégeket- erről részletesen itt olvashatsz.
A munkálatok megkezdésekor restaurátorok és régészek is dolgoztak az épületben, így az apátság altemplomában is.

– Az altemplom a szíve az apátság történetének és jelenének is. Ez a legrégebbi épületrész, a XI. századból maradt fent. Magyarországon is egyedülálló örökséggel rendelkezünk. Nem csak időtávlatban, hanem építészetileg is. A királykripta felújítását azzal kezdjük, hogy egy tudományos dokumentációt készítünk. Tehát mindent megvizsgálunk, amit lehet: beleértve a falkutatást és az eltemetettek vizsgálatát is.

Ugyan több régészeti kutatás is volt már a tihanyi apátságban, de ilyen komplex, modern technikai eszközökkel végzett, átfogó vizsgálat még nem történt

– mondta el a likeBalatonnak Mihályi Jeromos perjel, az apátság vezetője.

Dr. Récsei Viktor bencés atya, aki a 1889 és 1891 között a tihanyi apátság könyvtárosa volt, így emlékezett meg az akkori feltárásokról:Az elkorhadt koporsók és tetemek közül éppen a fölhozott régi faragású emlékkő irányában, vörös márványlapok között egy, a többinél sokkal régibb csontvázra bukkantak, a mely mellett ugyan semmiféle ruha vagy ékszer, fegyver nem volt található, de mivel ama középkorú kereszttől nem messze volt és a márványkoporsó mintegy kitűnt a többi közül, méltán következtethettünk, hogy ott nyugszanak Endre király hamvai. Nagy kegyelettel a sírhelyet körülfalaztattuk és a pallos alakú féldombormű keresztet a külső kőfalon helyeztük el.” (Budapesti Hírlap, 1897. május 7.)

A mostani kutatások és vizsgálatok elvégzésére a bencés rend az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózatot kérte fel, s a szervezet a nagyszabású és sokrétű munkának szívesen eleget tett. A kutatás egyik részében arra keresték a választ, hogy igaz-e az közismert, tényként kezelt, de mindezidáig tudományosan nem bizonyított kijelentés, hogy I. András itt, a tihanyi apátságban nyugszik.

Azután a magyarok is, kik András király mellett voltak, látván, hogy Béla hercegé lett a győzedelem, András királyt odahagyva Béla herceghez fordultak. András király pedig Németország felé futott, de nem menekülhetett, mert a mosoni kapuknál elfogták, és minthogy nem viselték gondját, a Bakony erdejében, a maga udvarában, melyet Zircnek hívnak, meghalt. Eltemették pedig Szent Ányos monostorában, melyet azon király építtetett Tihanyban a Balaton mellett” – Részlet Kálti Márk Képes Krónikájából a trónutódlási harc végének leírásából (1360 körül).

A tihanyi apátság alapítólevele
Fotó: Bártfay Dávid

Az 1055-ben kiadott alapító és javakat adományozó okmányban azt olvassuk, hogy a király a „Balatin fölött, a Tichon nevű helyen lévő” egyházat „a saját és felesége, fiai, leányai és valamennyi élő és megholt atyafia üdvéért Szűz Máriának és Szent Ányos püspöknek és hitvallónak” tiszteletére emeltette….
A régi források felidézése után térjünk vissza a most zajló felújításhoz és a vizsgálatokhoz.

Közös munkával először megtörtént a falkutatás és a régészeti kutatás. Megállapították, hogy közel 12 sír található az altemplomban. Ezek közül hármat, vagy négyet lehet azonosítani a középkorból, a XI. századból.

– A csontokat a középhajóban a minden látogató által jól ismert kereszt alatt, három ládában összegyűjtve, nagyon rossz állapotban találtuk. Sajnos, egy alulról nyitott szarkofágban voltak, tehát a talajnedvesség is rongálta azokat – mesélt a friss tapasztalatokról Mihályi Jeromos.
Ezt még az 1953-as, utolsó ásatás során helyezték ide. Akkor, amikor a bencéseknek el kellett hagynia az apátságot.

A tihanyi apátsági kripta feltárása
Fotó: Korzenszky Richárd

Azt látjuk, ha most nem emeltük volna ki ezeket a csontokat, akkor két-három évtized múlva már semmiféle vizsgálatnak nem tudtuk volna alávetni őket. Így most, szinte az utolsó pillanatban emeltük ki. A három láda közül a kettes számú volt az, amiben láthatóan elkülönítve voltak a csontok, és nagy részüket konzerválás céljából be is kenték valamiféle anyaggal. Azt feltételezték a kutatók, hogy akkor, amikor a barokk templomot építették, majd a XVIII. század végén, és 1953-ban is valamiért külön kezelték ezeket a maradványokat. Így ezen a nyomvonalon indult el, és erre fókuszált a mostani kutatás.

A tihanyi apátság történetét honlapjukon Barkó Ágoston szerzetes foglalta össze.

Az ide temetett András király a szent királyok nemzetségéből származott és utóbb a „Katolikus” melléknévvel illették. Bár trónra jutását a pogány Vata és társai támogatásának köszönhette, de mihelyt megkoronáztatta magát, megparancsolta, hogy minden magyar és jövevény fej- és jószágvesztés terhe mellett nyomban térjen vissza Jézus Krisztus igaz vallásába és Szent István király törvényeihez. Életéről és tevékenységéről azt is tudni lehet, hogy parancsot adott a pogánylázadásban elpusztított templomok újjáépítésére, a hamis istenektől való elfordulásra és a bálványok ledöntésére. Szent Péter apostol ünnepe előtt háromnapos vigília megtartását rendelte el. Visszaverte a 1051-1052. évi német támadásokat, így megakadályozta, hogy Magyarország a német-római császár uralma alá kerüljön. A feleségével, Anasztázia kijevi hercegnővel érkezett szerzeteseket Visegrádon és Tihanyban telepítette le. Tihany a magyarság szent helye, mert a tihanyi királyi kripta az egyetlen, eredeti állapotában épségben megmaradt Árpád-kori magyar királyi temetkezőhely.

– A feltárt sírok kutatásában most a szénizotópos vizsgálatok fejeződtek be. A másik két ládából is vizsgáltak a szakemberek csontokat, de az említett kettes számú ládában találtakra koncentráltak. A szénizotópos vizsgálattal foglalkozó ATOMKI labor, és két másik, külföldi labor is megállapította, hogy ezek a csontok a XI. századból származó földi maradványok.

A tihanyi apátság alapítólevele
Fotó: Bártfay Dávid

Az apátság történetét, középkori forrásait vizsgálva, hozzátéve a régészeti kutatások eredményeit, megállapítható, hogy három középkori sír különíthető el. Ha egybevetjük a történelmi forrásokat és a mostani kutatások eredményeit – hogy ezek a csontok a korai temetkezési korból származnak – s hozzátesszük, hogy a középkorban minden királysír különleges hely volt, ahova a kultusz és a tisztelet miatt más nem temetkezett, akkor megállapíthatjuk, hogy itt nagy valószínűséggel

András királynak és családjának a csontjait találtuk meg.

Azt azonban még nem lehet meghatározni, hogy ezek közül melyek András király, esetleg felesége, Anasztázia, vagy fiúk, Dávid herceg csontjai. Erre majd a genetikai vizsgálatok adhatnak választ.

 

Nyitókép: A tihanyi apátság épülete
Fotó: Dezslik Magdolna

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva