Horváth Virág | 2020.08.01. 18:00
Túlélte! Hordágyhoz szíjazták, és 40 méteres kút mélyére engedték kolléganőnket
A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége tagjai a szokásos karbantartási munkálatok mellett az elmúlt napokban azt is megnézték, hogyan is kellene egy eszméletlen, csípőtörött sérültet kiemelni a 40,7 méter mély Várkútból folyamatos orvosi ellátással, ha erre – ne adj’ Isten – szükség lenne.

Bándi László helytörténész. A veszprémi várkút feltárási és felújítási dokumentum című Veszprém Városi Füzetek kiadványában olvasható, hogy a Várkút legkésőbb a XV. században keletkezett, és eredeti mélysége a Séd vízszintjével egyezően körülbelül 45 méter mély lehetett. Fontos, hogy ez nem ciszterna (vízgyűjtő), hanem bizony forráskút. A várkút káváját 1938-ban újították fel és a fedőkövét is akkor helyezték el, melynek latin szövegű jelentése: “Ez az a város, ahol hajdan a magyar nemzeti művelődés legdúsabb forrásai fakadtak”, és akkor tisztelegtek Vetési Albert püspök emléke előtt is. Bándi László nemcsak a kút múltjának feltárásában, de jelenében is fontos szereplő, hiszen az ő segítsége nyomán oldják meg a mai napig a szén-dioxid problémáját az alámerülők. Az időjárástól (légnyomástól) függően feldúsulhat a mélyben a szén-dioxid. Ennek kiküszöbölésére 36 méter hosszú, hosszanti irányban összehegesztett félliteres tejeszacskókat használnak (amelyet Bándi László szerzett meg), ennek és egy 220 voltos kis ventilátornak a segítségével juttatnak friss levegőt a kút mélyére 2002 óta.

A szakemberek nagy magabiztossággal dolgoztak a Várkútban Fotó: Nagy Lajos/ veol.hu

A 40,7 méter mély, 1,4 méter átmérőjű karsztvízforrású veszprémi Várkút a Szentháromság tér szerelmesek által is kedvelt kútja, hiszen a turisták aprópénzt szórva bele kívánnak valamit, vagy szerelmük zálogaként lakatot helyeznek arra a zárórácsra, amely a kút száját védi. Piri Attila barlangász, a Veszprém Megyei Barlangi Mentőszolgálat tagja kiemelte, ezeket a lakatokat természetesen levágják, hiszen nem ez a funkciója, a biztonság az első, a lakatok pedig nehezékként csüngnek a védelem első bástyáján, és rozsdássá teszik. A pénz pedig – előbb utóbb – kikerül a kút mélyéről, a legutóbbi karbantartás alkalmával 8-10 zsáknyi aprópénzt és törmeléket emeltek ki a barlangászok.

A törmelékek és a pénz között különlegességekre is bukkantunk Fotó: Nagy Lajos/ veol.hu

A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetségének hosszú évek óta megbízási szerződése van Veszprém városával, hogy a Várkutat karbantartsák. Katona Lajos geológus is az egyesület munkáját segíti, elmondta, évi 3-4 alkalom a víz felületének a letisztítása, évi egy alkalom a víz kiszivattyúzása és kitisztítani a kút alját, illetve a kút hat darab reflektorral van megvilágítva, amik fél évet bírnak, azoknak a folyamatos cseréje is az egyesület feladata.

A kútban dolgozók nagy magabiztossággal mozogtak föl és alá, viszont semmiképp sem veszélytelen ez a munka. Egy csavar, amely a kút tetejéből bezuhan, közel negyven métert zuhan, ami olyan mértékig képes felgyorsulni, hogy bármilyen védelmi sisakot könnyedén átüt.

Kolléganőnk itt még mosolygott Fotó: Nagy Lajos/ veol.hu

 

A búvár, a hegymászó, a barlangász, a geológus és orvos is érkezett a terepre, tehát teljes felkészültséggel dolgoztak a gyakorlat során. Dely Pétert, a Veszprémi Sportmászó Egyesület vezetője vezetett be bennünket a technikai felszereltség részleteibe. A kút kávájára egy három lábú állványt helyeztek, ami arra alkalmas, hogy minden pozícióban lehet használni. Tehát kétlábon, háromlábon is használható, fel lehetne tenni akár háztetőre, ki lehet vele lógatni valakit házak oldalára, ha ott akadna munka. A jelenlegi gyakorlat során háromlábon magasodott a kút fölé a szerkezet, amely segítségével egyszerre több ember is leereszkedhetett a kútba, a külső pontban rögzítés segítségével pedig akár több tonnát is lehetne mozgatni a kútban.

40 méter mélyen csak a sötétség, a csend, a béke, szóval a tökéletes zen állapot uralkodik Fotó: Nagy Lajos/ veol.hu

 

Az imitátor szerepét a likeBalaton.hu munkatársa vállalta magára, tehát a mentési gyakorlatot testközelből is megfigyelhette. Ehhez a manőverhez kellett egy testheveder és egy masszív hordágy, amelyre erősen hozzászíjaznak, és ami minden irányban forgatható, így álló testhelyzetben lehet kiemelni a sérültet, de fekvő helyzetben lehet vizsgálni a kút alján, ahol kiszélesedik. Megfeszített testhelyzetben várni, hogy beemeljenek egy kútba – ez várt az imitátorra.

A jelenlévő szakemberek gyorsan biztosították a terepet, és a „sérültet”, majd beengedték a kútba, így egyértelművé vált, hogy a három lábú állvány a kút tetején a sérültet hordággyal, egy orvost és egy barlangászt is vígan elbír. A gyakorlat során a csípőtörött, eszméletlen sérültet a kút mélyén kivizsgálták, elsősegélyben részesítették, majd a hordággyal együtt álló helyzetben kiemelték, miközben az orvos intubálta és folyamatosan lélegeztette, valamint figyelte az életjeleit, majd a kiemelést követően „átadták a mentőknek”. Bár a közel fél órás leszíjazott állapot után a talpra állás valóban nem volt egyszerű, megnyugtató a tudat, hogy a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetségének a csapata még az ilyen szörnyű balesetekre is teljes mértékig fel van készülve.

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva