Szücs Ildikó | 2021.05.02. 12:00
Virágnézés a lelki feltöltődéshez
A fák virágzása minden évben ünnepi díszbe öltözteti a tavaszi világot - a Balatonnál ugyanúgy, mint Japánban, ahol a virágnézésnek komoly hagyománya van. Ha a cseresznyevirágzásról le is maradunk, egymás után nyílnak a szépségek, amelyek látványában megfürödhet a szemünk és feltöltődhet a lelkünk.

A japán hanami szó azt jelenti: „virágnézés”. Régi hagyomány a szigetországban, amikor az emberek a tavasszal virágzó japáncseresznye (szakura) és japán szilvafákban (ume) gyönyörködnek. A mai Japánban a hanami egyfajta piknikezéssel egybekötött hacacáré, amit nappal és éjszaka is űznek, utóbbit hívják jozakurának, vagyis a „cseresznyefák éjszakájának”. Ilyenkor lampionokat gyújtanak és meghitt fényben adják át magukat az élménynek. Sokszor főleg fiatalok vesznek részt a mulatságban, ezért elég zajos esemény is lehet, az idősebbek viszont inkább a csendesebb, békésebb nézelődést választják, ami közelebb áll az ősi szokás gyökereihez.

Nézd meg a zalakarosi cseresznyevirágzásról szóló cikkünket is!

Balatonfüredi tavasz
Fotó: Szücs Ildikó

A régi japán emberek hittek a fákban lakozó istenekben és a természet misztikumában.

A hanami hagyománya a VIII. században indult el, eredetileg ahhoz kötötték, amikor megjósolták az évi termést és bejelentették a rizsültetés idényének kezdetét. Aki részt vett az eseményen, az a szakurafák gyökereinél felajánlást tett, majd a szertartás után a többiekkel közösen fogyasztotta el az áldozati szakét. Bár először a szilva virágzását csodálták meg, mégis a cseresznyevirágzás köré épült a hanami, mert a cseresznyefákat szentnek tekintették, és még ma is ez Japán kulturális szimbóluma.

Fotó: Szücs Ildikó

A fák virágzását olyan szépnek tartották, hogy lakomát rendeztek, közben gyönyörködtek a látványban, és verseket írtak a virágokról. Az élethez hasonlították törékenységüket és rövid virágzásukat, ami csodaszép, de hamar elillan.

 

A japán költők arról is verseltek, hogy mennyivel szebb lenne a tavasz a cseresznyevirágzás nélkül, mert az elmúlásra való emlékezéstől elnehezül az ember lelke. Ugyanakkor a létezést csodálatra méltónak tartják, még akkor is ha múlandó.

Alsóörs
Fotó: Szücs Ildikó

A természetet viszont nem érdekli ki hogyan tekint rá, ez már az ember saját szemléletétől függ, a virágnézés hagyományát pedig szerte a világon átvették.

Siófokon a Jókai parkban például a XIX. században divatos angolparki stílusban kilakítottak egy szép tavat, dús vízparti növényzettel, kis híddal és különleges japánkerttel, sziklákkal. Tökéletes hely egy kis elcsendesedős én-időre, ahol számos növényt csodálhatunk meg séta vagy üldögélés közben.

Siófoki japán kert
Fotó: Krausz Andrea

A növények között töltött idő mindig megtérül, mert kikapcsolja a rohanó elmét a hétköznapok üzemmódjából, és felér egy nyitott szemmel történő meditációval. A szépség csodálata emlékeztet a világban jelen lévő értékekre és feltöltődik tőle testünk-lelkünk.

Alsóörs
Fotó: Szücs Ildikó

Nem csupán a cseresznyevirágzásban lehet gyönyörködni, sorra virágoznak a gyümölcsfák, és nyílnak a virágok, a természet a szivárvány minden színébe öltözve pompázik. Ha éppen nem tudsz kimenni a szabadba, nézd meg galériánkat hogyan virágzik a Balaton környéke.

Álljunk meg egy hosszú pillanatra, üljünk le és nézzük a fák virágzását, csodáljuk meg a kertben, mezőn nyíló virágok színkavakádját, és csak élvezzük a semmittevést, mert ez hat igazán gyógyítóan a lelkünkre.

Hévízi tulipánok
Fotó: Mészáros Annarózsa

Kattints ide és gyönyörködj a hévízi tulipánokban is!

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva