2019 őszén több internetes fórum is beszámolt a Párizsban tesztelt úgynevezett buborék taxikról (sea bubbles – szó szerint tengeri buborékok), melyek célja a francia főváros közlekedési dugóinak csökkentése.
Ezek a kissé futurisztikus járművek szárnyashajóként működnek, körülbelül fél méterrel a víz felett suhannak a hajótest vízvonal alatti részén kialakított hidrodinamikai szárnyprofilok segítségével. A holland Innovation Origins internetes oldal legújabb cikkében a francia Sea Bubbles cég holland képviselője, Minze Walvius elmondta, hogy már leadták a megrendelést az első negyven darabra, melyeket Ázsiában gyártanak, és néhány hónap múlva lesznek készen.
Európában pillanatnyilag öt prototípus van használatban ezekből a zárt kis hajókból, melyek a sofőr mellett négy utast tudnak szállítani. Elektromos motorjaiknak köszönhetően képesek 30 km/órás sebességre is, de a gyakorlatban 12 km/órával haladnak, így zaj és hullámok nélkül közlekednek, s nem okoznak tengeribetegséget.
Van egy buborék taxi a svájci Genfi-tavon, egy a párizsi Szajnán, egy a Földközi-tengeren korzózik, kettő pedig a világot járja promóciós céllal.
A cég képviselője szerint a buborékok lehetséges vásárlói a jómódú magánemberek közül kerülnek ki, de nagy lehetőséget látnak a tömegközlekedésben való használatban is. Ugyanakkor a jelenlegi törvények szerint vízi taxit csak képzett hajóskapitány vezethet, ami egyelőre megnehezíti a járművek bevezetését.
A technológia újdonsága miatt a használatot illetően még nincsenek konkrét szabályok, hiszen olyan járműről van szó, ami eddig nem létezett. Minze Walvius elmondta, hogy folyamatosan tárgyalnak az ügy minden résztvevőjével, hogy jól működő szabályozás szülessen, és ez beletelhet még pár évbe.
Evezős deszka, más néven sup (Fotó: Pixabay)
Az evezős szörfdeszka az elmúlt néhány év egyik legnépszerűbb vízi eszközévé és sportjává vált. Kétségtelenül remek módszer arra, hogy a vízen közlekedjünk, fejleszti az egyensúly érzékünket, erősíti a belső középpontunkat és csodás kilátásban gyönyörködhetünk siklás közben. És most már motorikus változatban is elérhető azok számára, akik a sebességet kicsit többre értékelik az evezésnél.
Egy 200 Wattos motor 2 órán át bírja, ha a maximum 11 km/órás sebességgel hajtjuk magunkat. Csupán csak állni kell rajta, vagy ülni, és az evező izmainkat picit többet pihentethetjük közben.
Aztán itt van a Flyride, ami olyasmi, mint egy repülő jet-ski. A sugárhajtású vízi járművekhez hasonló technológiát fejlesztettek ki hozzá, ötvözve a számítógépes repülésirányítást a giroszkópos stabilizálás legújabb fejlesztéseivel, hogy könnyebbé tegye ennek a személyi vízi járműnek a vezérlését. Hozzáértők nyilván értik, hogy ez mit jelent, a laikusoknak pedig elég annyi, hogy a víznyomás segítségével a levegőbe emelkedhetünk és pöröghetünk is, ha éppen úgy tartja kedvünk. Valahogy így:
Ennek kistestvére a lábra szerelhető Flyboard, ami talán a Vissza a jövőbe repülő gördeszkájának vízi változatának felel meg. Ahogy minden szörfdeszkához, ehhez is jó egyensúlyérzék kell, bár ebben az esetben a szárnyaknak nagyobb szerepe lenne. Ez a szerkezetet ugyanis egy jet-ski motorjához csatlakozik egy 10 méter hosszú tömlővel. Ennek a sugárhajtóműve biztosítja a vízellátást, amivel a repülő deszka a levegőben marad, maximum 10 méter magasságban. A talpra csatolt deszkán két vízsugár biztosítja a tolóerőt.
Repülő deszka, vagyis a Flyboard (Fotó: Pixabay)
A Jetsurf egy motoros szörfdeszka, méghozzá egy könnyű deszka brutál erős motorral, amit Forma 1-es mérnökök fejlesztettek ki, hogy bármilyen vízviszonyok között lehessen használni, és bárhová, bármivel szállítható legyen világszerte. Óránként 60 kilométeres sebességre is képes.
Korábban írtunk arról milyen visszhangja volt tavaly nyáron a Balatonon cirkáló hyperjet-nek, illetve arról is beszámoltunk milyen balesetek történtek a világban a vízsugármeghajtású hajókkal, amiket elsősorban nagy sodrású folyókra terveztek.
A tavalyi évben az elektrojet megjelenése is felborzolta a kedélyeket, jónéhány szakértő nyilatkozott arról, hogy semmi keresnivalója sem a hyperjetnek, sem az electrojetnek a Balatonon. Erről ebben a cikkünkben írtunk.
Ha ezek a járgányok engedélyt kapnak a tavon való furikázáshoz, talán nem telik bele sok időbe, és egyéb társaik is megjelennek. Pedig ezeknek az extrém vízi járgányoknak a legtöbbjét nagy távolságokkal rendelkező tengeri használatra, de legalábbis a Balatonnál sokkal nagyobb vízfelületre tervezték.
Mert meg kell említeni, hogy nem mindegy, mekkora vizet kavar fel egy jármű, mégha környezetkímélőnek nevezett újításról is van szó. Egy átlagosan három méter mély tó élővilágára minden hatással van: a zajok, az erős hullámzás, a vizen haladó hajók mennyisége, sebessége és így tovább. Nem utolsósorban ott vannak a békésen fürdőzők, a horgászok, a vitorlázók, kajakosok és úszók, akik talán a csendesebb, élhetőbb tavi élményeket részesítik előnyben, és ezért választják a Balatont a nyüzsgő tengerpartok helyett. Videón elnézegetni az izgalmas vízi sportokat és különleges járgányokat egy dolog. Ám nap mint nap szembesülni velük egy aránylag kicsi tóban lubickolva, vagy a partján békésen napfürdőzve egészen más élményt adhat.
Nyitókép: Pixabay
