A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai tavasszal műanyag palackokból készült bójákat helyeztek ki nádasokhoz, kikötőkbe, kőszórásokhoz, és ezekhez mesterséges aljzatokat, falapokat rögzítettek, hogy a rajtuk kialakuló algabevonatot tanulmányozzák. Azt vizsgálják, hogy az emberi jelenlét hogyan befolyásolja az algabevonat mennyiségét és faji összetételét.
Tapolczai Kálmán tudományos munkatárs vizsgálja az algákat Forrás: BLKI
A Balatonban 48 helyszínen helyeztek ki összesen 144 mesterséges aljzatot. A kikötők és a nádasok belsejéből a legtöbb aljzatot be tudták gyűjteni, de a nádasok és a kikötők előtti területeken sok esetben egyetlen egyet sem találtak meg. Mint a honlapjukon írták: ennek a viharos időjárás is oka lehetett, de az emberi jelenlét, a horgászat is szerepet játszhatott a minták eltűnésében.
Az aljzatok begyűjtése után a laboratóriumban lekaparták a kialakult bevonatot, megmérték az algák biomasszájának jellemzésére alkalmazott a-klorofill tartalmat és elkezdték a mikroszkópos vizsgálatokat. Ezzel párhuzamosan a vizet is vizsgálták, többek között annak fizikai és kémiai paramétereit, a tápanyagformákat. Az már most látható – közölték -, hogy a kikötők és a nádasok bevonata alapvetően különbözött egymástól, de a mérések többsége még folyamatban van. A vizeinkben, különböző felületeken növekvő, bevonatot képző algák rendkívül fontos szerepet játszanak a vizek anyag- és energiaforgalmában. Az algaközösségek diverzitása jó mutatója a környezeti változásoknak: egészen más algaközösség található egy erősen szennyezett, és egy jó állapotú vízben, közölte a kutatóintézet.
Tömegközlekedéssel jutnál el a Balatonra? Próbáld ki menetrendi keresőnket!
:
Forrás: zaol.hu
Nyitókép: BLKI
