Idén első alkalommal hirdette meg az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ az “Év kilátója” pályázatát, amelyben a nagyközönség bevonásával keresték meg Magyarország kedvenc kilátóját.
A döntőbe a következő tíz kilátó jutott: Galya-kilátó – Galyatető, Írott-kő kilátó – Kőszeg, Badacsonytomaj – Kisfaludy-kilátó, Megyer-hegyi-kilátó – Sárospatak, Prédikálószék kilátó – Dömös, Prónay-kilátó – Alsópetény, Ranzinger-kilátó – Tatabánya, Sasbérc-kilátó – Buják, Zengő-kilátó – Pécsvárad, Xantus János Gömbkilátó – Balatonboglár.
A Zengő-kilátó és a Xantus János Gömbkilátó fej-fej mellett haladt a szavazás során, amelyet végül a balatonboglári Xantus János Gömbkilátó nyert meg 3901 vokssal – írja az aktivmagyarorszag.hu.
https://www.facebook.com/aktiv.magyarorszag/videos/2630776077187889
A balatoni kilátókkal korábban a likeBalaton.hu is foglalkozott. Itt lehet olvasni a déli parti kilátókról, itt a Nyugat-Balaton térségében lévő kilátókról, itt pedig pedig az északi partiakról.
A Xantus János Gömbkilátó:
Minden évben több tízezren másznak fel 165 méter magasra, a panoráma kedvéért. A híres gömb szerkezete még ma is izgalmas, hát még ha hozzátesszük, hogy elmúlt 55 éves. Sokan gondolják, hogy az 1958-as világkiállításra készült, pedig nem, csak a tervezőt ihlették meg az akkori építmények, amelyek mind az atommag tematikája köré épültek. Ez az azóta emblematikus gömbölyű szerkezet, 1963-ban épült, méghozzá a legelső BNV-re. Az Idegenforgalmi Hivatal standja volt és abban az évben ez volt a legnagyobb attrakciója a nemzetközi vásárnak. Nem sokkal később, 1966-ban került Balatonboglárra. Az eredeti helyszínen egy ponyva borítást is kapott belülről, ezt akkor szedték le róla, amikor a Balatonhoz telepítették.
Fotó: Németh Levente
A maga korában egyedi, alumínium vázszerkezettel készült gömb, ámulatba ejtette a világot, még a könnyűfém használatában élenjáró francia mérnököket is lenyűgözte, pedig tiszta hazai munka volt. Székesfehérváron készült. 2012-ben teljesen felújították, azóta újra látogatható. A mai várhegy, ahol a Gömbkilátó áll, a XX. század elején még fátlan volt, ezért Kopaszdombnak is nevezték. A település két világháború közötti elöljárója és birtokosa, Gaal Gaston ültettette be fákkal, így lett gazdagabb a település egy izgalmas erdős résszel és egy csodás ligettel, a domb oldalában.
Arra pedig, hogy miért pont Xantus Jánosról, a híres természettudósról nevezték el, az a magyarázat, hogy Somogy megyében – Csokonyavisontán – született, és itt is gyakran megfordult.
Nyitókép: Németh Levente
