– Néhány hét óta érdekes tárgyalás folyik Gaál Franciska részéről egy birtok megvásárlása dolgában: a művésznő régi tervét valósítja meg azzal, hogy férjével, dr. Dajkovich Ferenccel együtt ismét ingatlanba fekteti vagyona egy részét. Balatonfüredi tartózkodása idején ajánlották fel Gaál Franciskának ezt a vételt és a művésznő meg is nézte a Balatonboglár közelében fekvő szőlőskislaki birtokot a lengyeltóti járásban – adta közre az Est újság 1936 szeptemberében Gaál Franciska birtokot vásárol a Balaton mellett című cikkét.
Erről egy másik cikk is beszámolt ugyanezen lapban, 1936 októberében:
Fotó: Arcanum
Ki is volt Gaál Franciska?
Születési neve kérdéses (Silberspitz Szidónia vagy Galizenstein Fáni említés egyaránt akad), de az bizonyos, hogy egy budai vendéglős, sokgyermekes család legkisebb lányaként látta meg a napvilágot 1904-ben. Kislánykora óta vonzotta a színpad, a szereplés, a szavalás. Színiakadémista lett, ekkor változtatott nevet is. Zabolázhatatlan, szókimondó, de tehetséges színésznőnek tartották, azonban pontatlanságai és nehéz természete miatt eltanácsolták az akadémiáról. Ám ez sem tántorította el, folyamatosan ostromolta a színházakat. Végül Molnár Ferenc író fedezte fel és tőle kapta meg az Ibolya című darab főszerepét. Sorra járta a színházakat: a Magyar Színház után a Vígszínház következett, nagy sikerekkel. Majd az 1920-as évek elején már szerepelt némafilmekben (pl. Az egér), utána egy Németországba eljutott próbafelvétel eredményeként két német film főszerepét nyerte el. A történelem vihara vetett véget Németországban felfelé ívelő pályájának: a nemzetiszocialista eszmék megjelenésével a zsidó származású filmcsillagnak 1933-ban el kellett hagynia Berlint. 1937-ben már Hollywoodban készítette filmjeit, összesen hármat. A korábban Németországban forgatott alkotásokat időközben nagy sikerrel bemutatták Magyarországon és a Szovjetunióban is. Így lett Sztálin kedvenc külföldi színésznője a filmvásznon ragyogóan alakító Gaál Franciska. A Péter című filmje 1935-ben Moszkvában elnyerte a legjobb filmvígjáték díját.
Menedéket találd a Balatonnál
Végül a Balaton nyújtott neki menedéket a vészterhes időkben. A zsidóüldözés idején egyes források szerint a szőlőskislaki kúriájában bujkált, de egy újságcikkben maga a színésznő nyilatkozta, hogy férje, Dajkovich Ferenc földvári villájában – a Durcy villában – befalazva várta a második világháború végét.
Egy újságíró – Reményi Gyenes István – visszaemlékezése szerint:
„Aztán amikor föltűntek az első szovjet alakulatok, s kimerészkedett a szabadba, az egyik tiszt elkiáltotta magát: „Málinká mámmá!” – és átölelte a kis magyar asszonykát. Fölismerte a Kismama című amerikai film főszereplőjét. Kiderült, hogy ez volt a háború előtti évek legnagyobb filmsikere a Szovjetunióban és Franciska Gaál a hatalmas ország legnépszerűbb külföldi színésznője. Kalapja, melyet ebben a filmben viselt, évekig a legnagyobb divat volt az orosz nők körében. Leállították a balatoni országúton a páncélosok sorát, s egy orosz katonákból rögtönzött kórus elénekelte neki Péter című filmje Brodszky-tangóját. S amikor egy németül is beszélő tisztnek elmondta, hogy Brodszky Miklós – aki a Kismama zenéjét is szerezte – ugyancsak magyar, kitört az újabb éljenzés. Szovjet autóval hozták fel Gaál Franciskát Budapestre.”
Vendégszereplés a Szovjetunióban
Ezután két hónapig vendégszerepelhetett a Szovjetunióban: körülrajongták és lehetőségekkel kecsegtették. A rossz nyelvek szerint Vorosilov marsall szeretőjeként ért el ily nagy sikereket. Valamit azonban megérezhetett a történelem változó szeléből, mert hamarosan hazajött. Itthon még egy darabban (Claudia) főszerepet kapott, de 1947-ben végleg elhagyta az országot és férjével együtt az USA-ban telepedtek le. Állampolgárságától időközben idehaza megfosztották, munkássága a feledés homályába veszett. Színésznői szerepeket az Egyesült Államokban már csak korlátozottan kapott, férje halála után elhagyatva hunyt el New York egyik szegénykórházában, 1973 januárjában.
Gaál Franciska balatoni kötődései
Gaál Franciska neve ma már kikopott a köztudatból, de színésznői tevékenysége mellett érdemes bemutatni balatoni kötődésének apró részleteit is.
A Gaál-Dajkovich birtok 400 holdas uradalom volt Boglártól 5 kilométernyi távolságra, Szőlőskislakon. A színésznő és férje nyaranta tartózkodtak itt. Horváth Iván Szőlőskislak történetírója könyvében (Szőlőskislak-Jánoshegy-Bánomhegy históriája, 2019.) Varga György visszaemlékezését közli, aki Gaál Franciska alakját így idézte fel:
„Lehetett úgy tán 1942 nyara, masináláskor, mint a féle suttyó gyerek én is ott ólálkodtam a cséplőgépet hajtó traktor környékén, itt a rekesz nevű föld szélén volt a szérűskert. Egyszer csak a kastély felől érkezett a Franciska nagyság, gyönyörű fehér kancáján. Már a masinálóktól kicsit távolabb, egyik fa tövében oda volt készítve egy, olyan rácsos fehérre föstött kis asztal a hozzá illő székkel. Nagysága letelepedett az asztal mellé. Az asztalon kenyér és egyéb étek volt terítve, rám nézett és oda intett magához, kezembe nyomott egy szelet kenyeret, én még ilyen szép fehér kenyeret addig soha nem láttam. Órákat ült az asztalnál és figyelte a sürgő forgó embereket, mozgásukat. No, hiába színésznő volt ő igazából.”
Egykori szőlőskislaki kastélya az államosítást követően a Balatonboglári Állami Gazdaság tulajdona lett és Bormúzeumként üzemelt.
Ma az egykori tulajdonosokról elnevezve, Ágoston-Madách kastélyként jegyzik az útikönyvek. A magánkézben lévő, szépen felújított villa régi korok történeteit is őrzi. Gaál Franciska azonban nemcsak nyarakat töltött balatoni kúriájában és a Dajkovich család földvári villájában, hanem c kevésbé ismert tény – forgatott is a tónál. A Pardon tévedtem című nagy sikerű vígjátékot balatoni helyszíneken rögzítették.
Erről a korabeli újságok is hírt adtak:
„Amint már erről több ízben beszámoltunk, néhány hét múlva megkezdődnek Gaál Franciska első magyar nyelvű hangosfilmjének felvételei. A film egy része egy vidéki kisváros patikájában és egy világvárosi fürdőhely strandján játszódik. Miután Joe Pásternak, a film managere úgy döntött, hogy Gaál Franciska két nyelven készülő új hangosfilmjének minden méterét Magyarországon forgatják, hosszas tanácskozás után elhatározták, hogy a filmben szereplő vidéki város színhelyéül Esztergomot választják, a strandfelvételeket pedig Siófokon fogják elkészíteni” Gaál Franciská írta a 8 Órai Újság 1933-ban.
Itt olvasható az eredeti cikk a lapból:
8 órai Újság, 1933 / Fotó: Arcanum
Filmsikerek, Hollywood, ismertség a Szovjetunióban, nagyszerű alakítások – ez jellemezte Gaál Franciska pályáját, de életművét talán a mai napig jobban ismerik az oroszok, mint a magyarok. Életrajzírójának, Geréb Annának könyve, mely Gaál Franciska életét térképezi fel, szintén orosz nyelven vált ismertté. Gaál Franciska filmjei közül néhány megtekinthető a népszerű videómegosztó portálon, egykori szőlőskislaki villája mellett elhaladva szintén felidézhetjük magunkban a világhírű, de elfeledett Gaál Franciska életútját.
