Bolla Zoltán évek óta dokumentálja az ország két világháború közti budapesti épületeit. 2023-ban jelent meg a Balaton térségének art deco stílusú épületeit bemutató kiadványa.
– Egy siófoki kutatás kapcsán nyílt lehetőségem arra, hogy pár hónapot a Balatonon tölthessek. Ekkor kezdtem el körbejárni és fotózgatni az épületeket, a modernizmus stílusjegyeit keresve. Ekkor döbbentem rá, hogy bizony nagyon alábecsültem a Balatont.
Fotó: Bolla Zoltán
– Korábban, amikor a magyar art decóról szóló könyveimet írtam, találtam ugyan régi fotókat épületekről, de azt gondoltam ezeknek már nyoma sincs. Akkor nem is kutattam tovább. Viszont most, hogy végigjártam a 32 települést, nagyon sok érdekességre bukkantam. Sajnos néhány épület csak nyomokban őrzi a stílus jellemzőit, de van, ahol a mai napig megmaradt a jellegzetes forma – mondta az építész, akitől megtudtuk, hogy a stílus jellemzői az épületek funkciójának megfelelően alakulnak.
A nagyobb villák esetében az áramvonalas, lekerekített formák minden változata, oldalt lekerekített erkélyek, lapostető, és a szimmetria kedvelése jellemző. Az art deco pedig a modernizmus egy könnyedebb, dekoratívabb változata.
Ennek a korszaknak és stílusnak köszönhetjük a kisebb nyaralókon megjelenő kedves neveket, mint Ica-lak, Imád-lak, Oázis, Susogó…
– Míg az I. világháború előtt sorra jelentek meg a parton a klasszicista és romantikus stílusú kisnemesi kúriák, mulatók, fürdőházak klubok, nyaralók, favázas villák, amelyek igazi díszei a partnak, Trianon, vagyis 1920 után sajnos csak korlátozott anyagi lehetőségek között lehetett megoldani a középosztály és a tisztviselő réteg vízparti telkekhez juttatását és szerényebb küllemű nyaralóinak megépítését.
Bolla Zoltán budapesti építész írta meg a balatoni modernizmus történetét
Ennek a társadalmi rétegnek gyakorlatias elvek alapján dolgoztak ki mintaterveket nagyrészt fővárosi építészek. Más építészek a táj jellegzetességeit, helyi építőanyagokat vagy építészeti hagyományokat vettek figyelembe a nyaralóépületek megtervezésekor. A főváros és a vármegyeszékhelyek után a legurbanizáltabb térség a Balaton. A déli parton könnyű volt parcellázni, ritkábbak voltak a paraszti őstelepülések, egyenesebb a partszakasz, és könnyebben lehetett négyzethálós telkeket létrehozni. Fenyves és Balatonszemes szerkezete nagyon hasonló ebből a szempontból – mondta el az építész.
Az építészeti kiadvány érdekessége, hogy a korszak nyaralási életformáját, a nyaralóépítészet magyarországi kialakulását is bemutatja, párhuzamba állítva a nyugati hatásokkal. A képanyagban az épületek jelenlegi állapota mellett megjelennek archív képek, korabeli képeslapok, folyóirat-illusztrációk, sőt mesterséges intelligenciával készült felvételek is.
– Sajnos mostanra már csak kevés épület őrzi az archív képeken látható eredeti építészeti koncepciót. A kisebb átépítések, újravakolt homlokzatok, az életforma-változásból eredő hőszigetelések a finom art decós részletek eltűnéséhez vezettek, számos torzulást előidézve. Mindez rámutat a tulajdonosok elmúlt korok iránti építészeti közönyére is – mondta el a szerző.
Fotó: Bolla Zoltán
A budapesti építész kedvence az ismert fonyódi villa
– Több számomra kedves épület van, de kiemelném a fonyódi Kripta-villát, ami egy furcsa hibrid – mondta el az építész. – Modernista, romantikus kiskastély, és késő art deco jegyeket hordoz magán. A korszak építészeti csúcsa pedig a siófok-fürdőtelepi Siklós-panzió, melynek építőjét csak 2022-ben sikerült azonosítani. Erhardt Ernő, aki a panzió bútorait is tervezte. – Elmondható, hogy a kor építészeti alapeszménye az egyszerű minimalizmus volt, ennek elterjedése mögött persze anyagi korlátok is állhattak, mindenesetre az akkori épületek sokkal jobban illeszkedtek a környék domborzati adottságaihoz, és az épületek kevésbé dolgoztak a táj ellen, mint ma.
Kripta villa
Fotó: Mészáros Annarózsa/likeBalaton.hu
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Forrás: sonline.hu
Nyitókép: Bolla Zoltán
