A 40 méter magasságú löszfal tetején áll a közelmúltban újraállított Országzászló. Elődje még közadakozásból készült, 1936-ban avatták fel.
A Petőfi utca folytatása a Kelta sétány. Az elején áll a Kápolna, melyet a Széchényi család 1897-ben közadakozásból a Magyarok Nagyasszonya Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére építtetett. Rózsa Ferenc székesfehérvári építőmester tervezte és a kivitelezést is ő végezte. A kápolnát Széchényi Miklós jáki apát, a későbbi győri megyéspüspök szentelte fel. A kápolnában nyári időszakban szentmiséket és hangversenyeket is tartanak.
A sétány és a Kápolna mellett található az egykori kelta vár egyetlen megmaradt sánca, a Stefánia-sánc, melynek tetején egy kis kilátópontról tekinthetjük meg a Balatont. A sétány is innen kapta nevét, hiszen a régészeti leletek szerint i.e. IV. században kelta kultúra virágzott a vidéken. Ebben a korban épült a földvár, amelyet délről földsánc, északról a Magaspart szakadéka és a tó védett.
A séta során szebbnél szebb villákat láthatsz .
Az Földvári-öböl közepén zöldellő Galamb-sziget a Balaton egyetlen szigete, melyet nem a természet, hanem az ember alkotott, 1905-ben a kikötő mélyítéséből származó anyagból létesítették. A keleti hullámtörő gáttal kis híd köti össze.
A Kikötő építése alatt illetve az iszaposodás elkerülése érdekében végzett gyakori kotrásokból származó iszapot a kikötőmólótól keletre helyezték el. Az idők során ez kinőtt a vízből és egy sziget keletkezett belőle. Nevezték szúnyog- és majomszigetnek is, végül mai elnevezését a szigetre vezető hídon elhelyezett galambdúcokról kapta. A szigeten régen halászcsárda állt és közkedvelt fürdőhely volt.
Gyere velünk és szeld át Balatonföldvárt:
