Szücs Ildikó | 2020.06.11. 08:00
Bakancslistás kirándulások #4 - Koloska-völgyi Vadaspark
Balatonfüred mellett kényelmesen nyújtózik el a Koloska-völgy, ami erdejével, ösvényeivel és tűzrakóhelyeivel kedvelt kirándulóhely a környéken. A völgyben megbúvó vadasparkot a Bakonyerdő Zrt. alakította ki 2013-ban, hogy a hazánkban leggyakrabban előforduló vadfajokat közelről szemlélhessék meg az erre járók.

A park nem hatalmas területű, hanem pont az apró gyereklábakra van méretezve. Autóval akár a bejáratig is megközelíthető, de egybekötve egy rövidebb túrával kétfelől is odasétálhatunk. Az egyik lehetőség, ha a balatonfüredi Koloska csárdánál parkoljuk le az autót, és onnan gyalog tesszük meg a parkig vezető 800 métert, ami erdei úton vezet keresztül, fölénk boruló fák hűs árnyékában. Aki szeret erdőben sétálni – és ki ne szeretne? -, annak ez a hely megad mindent, amire egy nyugodt, mégis felfrissítő kirándulás adhat.
A másik útvonal ha a Koloska-völgyi kirándulóhelynél parkolunk le, ahonnan kis ösvény vezet a vadasparkhoz hátulról közelítve meg. Erre az útra később visszatérek.

(Fotó: Szücs Ildikó)

A séta során hallani lehet az út mellett csörgedező patak hangját, izgága gyermekek fel is fedezhetik a partján megbúvó bogarakat és százszorszépeket, hogy lelkesen továbbrohanjanak a vadaspark bejárata felé. Hamarosan fel is tűnik a faragott kapu, amely egész évben, időjárástól függetlenül nyitva áll, és várja a kis túrázókat.

A parkban kényelmes életteret kaptak a különböző fajtájú patások, és madarak számára is van kialakított rész, de pillanatnyilag szárnyasok nem laknak bennük, ám az égre vagy a fákra tekintve megpillanthatjuk az erdő énekesmadarait. Szarvval rendelkező állatokból azonban nincs hiány, a kerítésekre elhelyezett táblákat olvasva pedig minden lényeges információt megtudhatunk róluk.

Az állatok élettere megfelelően tágas (Fotó: Szücs Ildikó)

Például, hogy a dámszarvasból megtalálható itt fehér, fekete és a klasszikus, pöttyös szőrű is. Ez a faj kevésbé kényes a környezetére, és minden körülményhez nagyon jól alkalmazkodik. Magyarországon nem őshonos, de hazánk számos erdejében megtalálható. Csak a hím állatoknak van agancsuk, amit minden évben levetnek és újat növesztenek. Agancsukról jól felismerhetőek, amely jellegzetesen lapított, tányérszerűen kiszélesedő. A természetben csapatban élnek, ám a bika csak a párzási időszakban csatlakozik a csoporthoz. A természet utódnemzésre hívó szava októbertől novemberig tart, és a dámszarvasoknál barcogásnak nevezik.
Látogatásunkkor a dámok csak lustán pihegtek az árnyékban, kevés aktivitást mutattak.

Dámszarvasok az árnyékos pihenőben (Fotó: Szücs Ildikó)

Muflonokat szép számmal lehet látni, ők láthatóan élvezik ezt a környezetet, mert ők vannak a legtöbben. Ez a faj hazánkban szintén nem őshonos, eredeti, aránylag tiszta vérű muflonok Szardínián és Korzikán élnek. A kevés növényzettel borított hegyvidéket, köves talajt kedveli, és Európa többi részébe vadászati célból telepítették. Általában állatkertekben is tartanak belőlük, és több vadasparkban is. Ez a faj nagy alkalmazkodóképessége folytán az összes földrészen megtalálható különböző házijuh változatban, és számos helyen hasznosítják gyapjú-, hús- vagy tejtermelésre.

A hímet kosnak, a fiatal nőstényt jerkének hívják, az első ellés után viszont már anyajuhnak nevezik. Mint a többi vadjuh, ők is szívesen tömörülnek nyájba, amelyet egy idősebb nőstény vezet. Az üzekedési időszak náluk is október-novemberre esik és ilyenkor kilométerekre elhallatszik, amint a kosok szarvaikkal összecsapnak. A parkban is lehetett látni egy rövidebb csatát két hím között, de most egyszerűen a kényelmes pihenőhelyért folyt a torzsalkodás.

Muflonok (Fotó: Szücs Ildikó)

A harmadik itt megtalálható faj a gímszarvas, mind közül a legbüszkébb, a legfélénkebb és legnagyobb területet kapott szarvasfaj. Ők nem annyira emberbarátok, kell nekik a tér, a szabadság és a nyugalom. Nagyon csendben érdemes megközelíteni a kerítésüket, de kitűnő fülük és szaglásuk jelzik az ember közelségét, és mindig távolabb mozdulnak a látogatóktól.

A parkban két fontos szabály van, az egyik, hogy ne etessük az állatokat, a másik, hogy ne kiabáljunk. Tartsuk tiszteletben az állatok élőhelyét, és így még esélyünk is van megfigyelni őket csendben. Sajnos akadnak olyan csoportok, akiknek nehezére esik visszafogni harsány közlésvágyukat, de ilyenkor az állatok vissza is húzódnak, és nem jönnek elő rejtekhelyükről addig, amíg újra békét nem éreznek a környezetükben.

A csodaszarvas, vagyis gímszarvasok a parkban (Fotó: Szücs Ildikó)

A gímszarvas hazánkban is őshonos, Magyarország legnagyobb testű vadfaja. A parkban lévő társaihoz hasonlóan napközben védett helyen szeret tartózkodni és csak kora este indul táplálékot szerezni. Csak a hímeknek van agancsa, melyet minden évben levetnek, és újat növesztenek. A bikák egyedül vagy kis csapatokban élnek, de inkább agancsvesztés után gyűlnek össze. A tehenek azonban családi kötelékekben érzik jól magukat. A párzási időszakban messzire hangzik a jellegzetes szarvasbőgés, és érdemes megjegyezni, hogy alakja őskori barlangrajzokon is feltűnik, és a mesék csodaszarvasa is gímszarvas.

“Ott a szarvas, mint a pára
– Köd előtte, köd utána –
Míg az ember széjjelnézne:
Szemök elől elenyésze.”

(Arany János: Rege a csodaszarvasról)

A park dombos résznek tetején lévő magaslesről gyönyörű panorámában lehet részünk, nem csupán a vadasparkot lehet belátni, de a Koloska-völgyet körülölelő erdőségben is gyönyörködhetünk. Itt tábla jelzi az erdei ösvényt, amelyen elindulva a völgy kirándulóhelyét közelíthetjük meg.

A mezei virágokkal teleszórt mezőt, az ágas-bogas bokrokat és a távolban húzódó fák látványát csak szeretni lehet. A kizöldülő erdő megnyugtatja a szemet, a lelket és felfrissíti a túrázók vérét. Az ösvényen haladva ha szerencsénk van, vadon élő őzet is megpillanthatunk, ahogy túrám során jó húsz méterrel előttem is beszökkellt az erdőbe egy fürge őz

Hivatalosan Koloska-dűlőnek nevezik az arácsi völgyet, a Koloska-forrásokat, a Koloska völgyi kirándulóhelyet és a védett Természetrajzi tanösvényt magába foglaló területet. Az elnevezés eredetéről csupán feltételezések vannak, Cholnoky Jenő úgy gondolta, hogy a völgyben álló fehér sziklatömb egykor egy kolostor része volt, és a “kolostorka” elnevezésből alakult ki a Koloska név. A sziklát a néphagyomány Barátlakásnak nevezi, ahol talán régen remeték lakhattak, de semmilyen feljegyzés nem szól arról, hogy itt valaha egy kolostor állt volna.

Erdei ösvény a Koloska-völgyben (Fotó: Szücs Ildikó)

Egykor a falubeliek a Hét forrás völgyének hívták a völgyet, amit a sziklák alól több helyen is előtörő forrásvíznek köszönhetett. Ez az elnevezés azonban megkopott, és ma már mindenki Koloska-völgyként említi a kirándulóhelyet, ahol padok és tűzrakóhelyek nyújtanak tökéletes piknikező lehetőséget. A források vizét az ötvenes években összegyűjtötték és egy kifolyót építettek a központi forrás fölé. A levegő hűvösebb és sokkal frissebb, ami nem csoda, hiszen körben molyhos, gyertyános és mészkedvelő tölgyek magasodnak, közöttük büszkén állnak csertölgyek, kőrisek, barkócaberkenyék, borókák és vadkörtefák, tökéletes bújócska helyszíneket kínálva a gyerekeknek.

A forrás vize iható (Fotó: Szücs Ildikó)

A völgy természetvédelmi terület, a vadaspark egész évben ingyen látogatható, amely a környezettudatos nevelés része, és egészen kicsi gyerekekkel is élmény, mert könnyen bejárható. Aki pedig kicsit hosszabb kirándulásra vágyik, annak nyáron a forró, strandolós napok között nagyszerű kikapcsolódást nyújt egy hűsítő séta az erdőben, a tanösvényt végigjárva megcsodálhatjuk a környék szemet gyönyörködtető változatosságát. A kihelyezett táblákról pedig megismerhetjük a hely földtörténetét, keletkezésének körülményeit, geológiáját, vízrajzát, talajtanát, valamint a völgy madár- és rovarvilágát.

Kosbor, árvalányhaj és talán tavaszi kankalin bújik meg a fűben (Fotó: Szücs Ildikó)

Szívmelengető érzés egy erdei kirándulás, akár családdal, barátokkal, akár egyedül járja az ember a természetet. Ha gyerekekkel keresünk olyan programot a Balaton parthoz közel, ami élményt is ad, friss levegőn való mozgást és boldog együttlétet, akkor ez a vadaspark tökéletes választás – az év bármelyik hónapjában.

“Óh, erdő, erdő, sűrű rengeteg,
Nem tud betelni a lelkem veled!
Szép vagy, ha fáid daltól hangosak,
Legszebb vagy télen, mikor néma vagy.”
(Benedek Elek)

Nyitókép: Gímszarvas család a Koloska-völgyi vadasparkban/Fotó: Szücs Ildikó

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva