Az egykori Katinka villa két parcellás területen áll Balatonfüreden a Csokonai és a Zsigmond utca között. A telek olyan nagy, hogy annak idején akár két ház is épülhetett volna rá. Az első tulajdonos Weisz Elek veszprémi gabonakereskedő volt, aki a házat családi nyaralónak építette.

Az egykori Katinka villa ma, amit a jelenlegi tulajdonos Nimród nevű kutyája őriz (Fotó: Szücs Ildikó)

1893-ban készült el a villa, és a helyi újságban megjelent cikkben „Füred legszebb villájának” nevezték. A kereskedő felesége volt a Veszprémi Izraelita Jótékony Nőegylet vezetője, és a villát négy gyermekük közül Katinka nevű leányuknak szánták. Ezért a villa eredetileg a Katinka nevet viselte. Az épület 1931-ig tartozott a Weisz családhoz, amikor Tóth Tihamér veszprémi püspök vásárolta meg.

Tóth Tihamér (1889-1939) fényképe egy 1940-es imádságos lap egyik oldalán (Fotó: wikipédia)

A püspök a papi intézet hivatalos nyaralójának szánta, és bár ő már nem érhette meg, valóban papi üdülő lett belőle. Az Új Ember katolikus hetilapban 1965-ben megjelent egy cikk, amelyben így írnak a püspök villájáról:

„A századforduló szecessziós stílusában épült, schönbrunn-sárgára festett, magasföldszintes villa a Csokonai utca, illetve túloldalról a Zsigmond utca telkén áll, egy szinte vadregényesen gondozatlan hajdani park kellős közepén. A két oldalfába beépített tizenkét bolyhos főpapi – tehát püspöki – címert ábrázoló öntvénytábla rajza: nyitott könyv, mögötte áldozati füstölő, legfelül pedig a Szentlélek galambja.

A címer alatti szalagon pedig ez a jelmondat olvasható: ‘Thus ardens in igne’ – ‘Tűzben égő tömjén’. Vajon melyik püspök választotta ezt a jelmondatot? Erre a kérdésre megfejtést nyújt a bejárat feletti keskeny márványtábla, amelynek mészrétege alól nagy nehézséggel még kibetűzhető az egykori felirat: ‘Tihamér püspök háza’. Mint kinyomoztuk: Tóth Tihamér veszprémi püspök vásárolta meg annak idején ezt az éppen nem hivalkodó, már akkor is divatjamúlt szerény villát. Sokáig nem élvezhette a nyugalmát, mert mint tudjuk, nem is egy esztendős főpásztorkodás után, 1939 májusában alattomosan fellépő agyhártyagyulladás következtében elhunyt. Füredi villáját végrendeletben a Központi Szemináriumra hagyta, amelynek éveken át tanára és vezetője volt.” (Forrás: arcanum.hu)

A püspök címere a ház északi és déli oldalán is megtalálható, tökéletes állapotban. A ház jelenlegi tulajdonosa elmondta, hogy a nagyon régi fürediek szerint annak idején még ki volt írva a Katinka villa elnevezés is, amit aztán a püspök úr lefestett, és az ő neve került fel a homlokzatra. Ma már nem látható egyik név sem, és a tulajdonossal beszélgetve megegyeztünk, hogy a villa mai neve találóan csak „A mi házunk” lenne.

Tóth Tihamér püspök címere a füredi Katinka villa oldalán (Fotó: Szücs Ildikó)

Később, mint minden ingatlant, ezt a házat is államosították és lakásokat alakítottak ki benne. A jelenlegi tulajdonos annak idején lakókkal együtt vásárolta meg a villát, és csak évekkel később tudott beköltözni a ’70-es években. Az épületet szerencsére eredeti stílusában hagyták.

Fülöp Júlia elmondta, hogy több füredi villa jellegzetessége a sárga-zöld színösszeállítás, ma a fal színét hívják Eszterházy-sárgának, amelyhez sötétzöld színű spalettákat építettek.

A tervezőt és műépítészt Zapletán Antalnak hívták, aki a veszprémi Zsidóiskolát is építette. Maga az eredeti villa nagyjából tíz ember számára épült, hiszen a hat fős családon kívül a szolgálóknak is kellett helyet kialakítani. Érdekessége, hogy mindkét utcáról van bejárata, és mindegyik főbejáratnak néz ki. Mivel nyaralónak szánták, nem volt benne fürdőszoba, ugyanis abban az időben közfürdő volt azon a helyen, ahol ma a szívkórház áll. Ugyanígy konyha sem volt a főépületben.

A villa másik bejárata (Fotó: Szücs Ildikó)

A tulajdonos elmesélte, hogy az alagsori részben voltak a kiszolgáló helyiségek: a mosókonyha, a kamra és a konyha. Egy falépcső vezetett fel a házba, amit később át kellett építeni. A fűtését azért nehéz megoldani, mert fekvőkémények vannak benne és nincs rendes huzata.

Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a nyaralót csak májustól szeptemberig használták, nem volt szükség felfűteni. Így ma ezért nem lehet benne szilárd tüzelés.

Azt is megtudtuk, hogy a mostani garázs épülete volt a gondok lakása egy szobával, tusolóval és teakonyhával. Az kicsi mérete ellenére is alkalmas volt arra, hogy egész évben lakjon benne a gondnok, aki segített a családnak, amikor itt tartózkodtak, és gondozta a kertet és a villát, amikor az üresen állt a hidegebb hónapokban.

A lépcsőkorlát még az eredeti kovácsoltvas kerítés (Fotó: Szücs Ildikó)

A ház külső része kőfal, belül pedig 25 centiméter vastag téglafal van felhúzva. Eredetileg volt egy tetőterasza is, amit oszlopok tartottak, de a kora miatt mindig beázott és ezért sajnos le kellett bontani. Érdekesség még, hogy a bejárati lépcső mentén lévő kovácsoltvas kerítés még az eredeti. A kertnek is vannak különlegességei, a mogyorófák, ám a Füredre jellemző fenyőfák innen sem hiányoznak. Fülöp Júliától azt is megtudtuk, hogy Balatonfüred talaja köves, ezért kevés fafajta érzi jól itt magát, de a fenyőfák jól bírják ezt a környezetet.

Nyitókép: A Katinka villa/Szücs Ildikó