A különös, tornyos épület Balatonkenese egyik kis utcájában bújik meg (nem meglepő módon a Bagolyvár utcában), és a gazdag kert dús növényzete jó részét eltakarja a kíváncsi szemek elől. Mégis felkeresik az arra kirándulók, csak hogy megcsodálják a kis tornyot, ami barátságosan emelkedik ki a többi ház közül. A villát Jánosi Gusztáv püspök, író, műfordító építtette 1884-ben, amolyan skót úri stílusban.
A Kisfaludy Társaság tagjának édesanyja Kenesén született, ezért az irodalmár pap is itt töltötte gyermekkora egy részét. Később ez a kis kastély volt balatoni rezidenciája, amely egyrészt ihletet adott az íráshoz, másrészt gyakran látta itt vendégül barátait, írókat, költőket, festőket, és ezzel hozzájárult a város szellemi fellendüléséhez.
Jánosi-villa, Balatonkenese
Fotó: Szücs Ildikó
„Ég és föld mágikus hatásban ölelkeznek, amikor csendes nyári estén a szelíd holdvilág aranyhidat varázsol a Balaton sima tükrére. E tündéries képnek vonzó ereje hatja át lelkünket, ha Jánosi Gusztáv áldott emlékének áldozunk, akiben ritka kiegyenlítődéssel a szívjóság és a nagyszellem egyesültek. Jánosi Gusztáv hetven évet élt, tele a lelki nyugodtság derűjével s az irodalmi tevékenység sorozatos láncolatával. A Balaton susogó hullámai hiába tekintgetnek a tornyos Jánosi-villára: nem jő le a kenesei partokhoz már annak nagynevű lakója, kezében piros szattyánbőrbe kötött Danteval, hogy a rengő vizén «Dodó» yachtjával tova vitorlázva, a világirodalom nagy szellemeivel társalogjon. Jánosi valóban világirodalmi szellem volt, akinek magasan szárnyaló gondolatvilágába egyúttal belekapcsolódtak a helyi kulturális érdekek lankadatlan fölkarolása és bőkezű pártfogása.
(Forrás: Arcanum/Katolikus Szemle, 1912.)
Jánosi-villa, Balatonkenese
Fotó: Szücs Ildikó
Ezért is kapta a Bagolyvár nevet, mert tulajdonosa a tudományoknak és művészeteknek szentelte ideje nagy részét. A püspök nem csak a gyermekkori emlékek miatt szerette Kenesét, hanem a vitorlázás és télen a korcsolyázás miatt is. Bár a jeges mutatványokról a magas egyházi rang miatt le kellett mondania, de a vitorlázás továbbra is boldoggá tette, és Dodo nevű pompás jachtja a kikötő ékessége volt.
Egy történet szerint Váth János, a Balaton mesélője még vézna gyermekként egyszer beleesett itt a Balaton vizébe, a püspök úr pedig szokásos sétáját tette a hajóhídon, így ő mentette meg a később íróvá váló gyereket.
A Bagolyvár nem látogatható, csak kívülről lehet megtekinteni, de még így is megéri elidőzni itt egy kicsit. Az utcával szembeni katolikus templombelső felújítását és három freskóját szintén a püspök támogatta, a templomkert igazi nyugalom szigete, ahol kihelyezetett táblán olvashatunk a püspök életéről és kedves nyaralójáról, a fák alatt pedig egy padon üldögélve megpihenhetünk a rohanó hétköznapok közepette.
Templomkert Kenesén világháborús emlékművel
Fotó: Szücs Ildikó
„Kenezsétől Keszthelyig
Terjed el a’ Balaton;
Ott az éden kapuja,
Itt az éden kert vagyon.”
(Garay János: Balatoni kagylók, 1848.)
