— Nemcsak a gasztronómiát, a szálláshelyeket illetően is kedvező változásokon ment keresztül a Balaton és térsége az elmúlt egy-másfél évtizedben. Ma már szinte nem tudok olyan településről a tó környékén, ahol ne lenne nyitott ajtó, színvonalas szálloda, panzió, vagy olyan étterem, ahová bármikor be lehetne ülni. Nemcsak azért érdemes ide jönni, mert csodálatos a táj, jó a levegő, vagy nyáron lehet fürdeni, napozni, hanem a régió gasztrocélpontnak is kiváló. Ráadásul egyre több errefelé a nívós borászat, már-már tobzódunk a jobbnál jobb borokban. A negyven-ötven tételes borlapok összeállításánál immár az okoz fejtörést, hogy mit hagyjunk le róla – mondta a Csapody Balázs gasztronómiai szakember, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa.
Fotó: kistucsok.hu
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) beszámolója szerint tavaly 2,8 millió vendég 8,8 millió vendégéjszakát töltött el a Balatonnál, ami 38 százalékkal több vendég és 27 százalékkal több vendégéjszaka az előző évhez képest.
A magyar tenger éves vendégforgalmának 63 százaléka egyébként a nyári hónapokban zajlik.
Csapody annak ellenére nem tekint versenytársként Horvátországra, hogy az elmúlt évben honfitársaink elözönlötték az Adriát: a 602 ezer magyar turista 3 millió vendégéjszakát töltött el délnyugati szomszédunknál.
— Nem lehet összehasonlítani a kettőt, egy tenger adottságaiban és hangulatában is más. Néhány dologban a horvátok a jobbak, másokban meg mi. Annak örülök leginkább, ha valaki két nyaralást is megengedhet magának egy évben, és az egyiket ebből a tengerparton – például Horvátországban, Olaszországban, Spanyolországban vagy Szlovéniában –, a másikat pedig a Balatonon tölti el. Utóbbihoz ráadásul bármikor lehet jönni. Azt viszont határozottan cáfolom, hogy a gasztronómia Horvátországban olcsóbb lenne – jelentette ki a szakember, hozzátéve, itthon ugyanis legalább 40-45 százalékkal kevesebbért eszünk ugyanolyan kategóriájú, akár Michelin Bib Gourmand-minősítésű étteremben.
Csapody Balázs kiemelte, hogy a legutóbbi Michelin Guide új piacot teremtett a Balatonnál, amelyet azóta folyamatosan felkeresnek a külföldi gasztroturisták, legfőképp a szomszédos országokból. Éppen ezért a tóval kapcsolatban már nem is igazán érdemes szezonról beszélni, inkább a teljes évet kell figyelembe venni, és 2023 szerinte a forgalmat illetően jó is lesz, bár a balatoni gasztronómiai vállalkozások sikerét most leginkább az határozza meg, hogy tovább konszolidálódnak-e az energiaárak.
Fotó: Teknős Miklós / Magyar Nemzet
— Megemelem a kalapom azok előtt, akik télen is a hazai turizmusért küzdenek a Balatonon, főleg a mostani rezsiszámlák mellett. Tömeges bezárásról az idén nem hallottam, de a piachoz hozzátartozik, hogy egy-egy étterem különböző okok miatt becsukja a kapuit – fogalmazott a Kistücsök tulajdonosa.
Csapody arról is beszélt, hogy bár az infláció és a megnövekedett kiadások miatt 50-60 százalékos áremelkedés lenne az indokolt, a balatoni vendéglátósok jellemzően 20-25 százalékkal emeltek az áraikon.
— A szakmában mindenki tisztában van azzal, hogy van egy lélektani határ az árakat illetően, amelyet ha átlépünk, az a kereslet csökkenéséhez vezet. Éppen ezért dolgozunk a megoldásokon: valaki a nyitvatartását rövidít le, módosítja, míg más extra szabadnapot ad az alkalmazottainak – közölte.
Noha korábban megjelent egy hír, miszerint egy négytagú családnak (két felnőtt és két gyerek) az egyhetes balatoni vakáció legalább 500 ezer forintjába kerül, Csapody Balázs úgy véli, nincs fix összeg, amelyet nyaralásra költünk el a magyar tengeren, ezt ugyanis az igények alakítják. A paletta az utóbbi időben kiszélesedett, mert nemcsak a vendéglátóegységek, de a szálláshelyek minősége és ára között is nagy a különbség.
A szakember arra is rámutatott, hogy az első negyedévben rengeteg az előzetes foglalás, sokkal több, mint 2022 azonos időszakában, amiből kiderül, az emberek manapság az éttermi kiadásokkal kapcsolatban is előre gondolkodnak, és tudatosan választanak, döntenek.
Fotó: Unger Tamás / Vas Népe
Csapody úgy gondolja, hogy a balatoni vendéglátásban elérhető bérekről kialakult egy kép, amely nem minden esetben tükrözi a valóságot. Azzal mindenesetre egyetért, hogy a képzett, rutinos munkaerőt meg kell fizetni, mert ebből jelenleg is hiány van.
— Az éttermek többsége folyamatosan képzi a kollégáit, állandóan foglalkozik velük, ám az egyik legfontosabb az utánpótlás-nevelés. A Kistücsökben mi is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a tanulóink megszeressék a szakmát, az iskola befejezése után a pályán maradjanak, és lehetőleg ott kezdjenek el dolgozni, ahol a gyakorlatukat elvégezték, vagyis nálunk. Ezért az első naptól kezdve úgy tekintünk rájuk mint későbbi munkatársainkra – mesélte.
Csapody Balázs abban biztos, hogy a szezonális üzletek nagy kihívásokkal néznek szembe, hiszen stabil munkahelyet senki sem fog feladni azért, hogy néhány hónapot a Balatonnál dolgozzon. Emiatt a kisebb vendéglátóegységeknél családokból, rokonokból, ismerősökből álló csapatok felelhetnek majd az üzemeltetésért, diákokkal kiegészülve.
A sajt és a tejföl a ludas – na meg az inflációA G7 által készített körkép alapján az egyik balatoni slágerétel, a lángos ára a következőképpen változik: amíg tavaly a sima 800-1000, a sajtos-tejfölös pedig 1200-1600 forintba került, addig előbbiből az idén nehezen lehet majd 900 forint alatt kapni, míg utóbbiért akár 2000 forintot is fizethetünk. Ahogy a fagyi sem lesz olcsóbb 2023-ban, miután az infláció a Balaton-parti cukrászdákat sem kerülte el. Közülük már több jelezte, hogy 500-560 forintért árulnak egy gombócot. Néhány portál szerint a strandbelépők is drágulnak, Balatonalmádiban például 1300-ról 1900 forintra emelik a napijegy árát. Arról a Világgazdaság is beszámolt, hogy néhány balatoni helyen az ételek felezéséért felárat számítanak fel. |
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
Forrás: vg.hu
Nyitókép: Kistücsök
