Kovács Emőke | 2021.02.01. 10:00
„Ennél tündéribb tájat még nem látott szemem…” - Simon Ottó életműve
Simon Ottót a Balaton költőjének tartják csodálatos tavi költeményei miatt. A balatonszentgyörgyi származású alkotó életművének egyik életben tartója Simon Ottó testvére, Simon Márta. A szorgalmasan alkotó testvér hagyatékáról, sajátos költészetéről, a szülőföld, a balatoni táj szeretetéről beszélgetett Simon Mártával Kovács Emőke.

– Milyen volt Simon Ottó balatonszentgyörgyi gyermekkora?
– 1942. július 22-én született Balatonszentgyörgyön és 2007. augusztus 5-én hunyt el Kaposváron, de végül Balatonszentgyörgyön helyezték örök nyugalomra. Ez a tény is jelzi, hogy Ottó bátyám egész életében szentgyörgyinek érezte magát. Mi tősgyökeres balatonszentgyörgyiek vagyunk, a Vasút utca 3. szám alatt laktunk mindannyian, az úgynevezett Mise úton, Berény felé. Nagyon sok szeretetet kaptunk a szüleinktől, nagyszüleinktől, pedig a háború ideje alatt születtünk. Édesapánk szovjet fogságba került katonaként, 1948-ban jöhetett csak haza. Nagybátyánk – Józsi – is nyugati fogságba esett, 1946-ban tért vissza hozzánk. Szegényparaszti származásunk és a nagy szegénység meghatározta, de nem befolyásolta életünket. A szeretet és a béke központi eleme volt családi életünknek, Ottó testvéremmel így nőttünk fel: nélkülözve, de nagy hitben, szeretetben. Nagyanyánk ölelése mindannyiunk számára meghatározó élménynek bizonyult, ugyanis édesanyánknak folyton dolgozni kellett, férfiak híján. Erről szól Ottó testvérem Nagyanyám keze című verse, néhány sorát idézném: „napszítta útszéli fakereszt/ a Kárpátok ráncai egy űrfelvételen/ ez a kéz/ óvott bunkerban/ vizes ruhába takart lázban/ nekem adta a legjobb falatokat…” Ugye milyen szép? Minden benne van ezekben a sorokban.

– Hol folytatta tanulmányait, hogyan alakult fiatalkora Simon Ottónak?
– A gimnáziumot Keszthelyen végezte. Majd matematika-ábrázoló szakos tanárként diplomázott Szegeden, azért szeretett volna mindenképp Szegedre járni, mert József Attila volt az egyik emberi és költői példaképe. Olyan szerényen éltünk ekkortájt is, hogy édesanyám 1958-tól 1963-ig egy dobozban küldte a heti ennivalót Ottónak Szegedre. A kis láda egyik oldalán Ottó szegedi címe volt Ördög Lászlóné leveleivel, a másikon Balatonszentgyörgy Vasút u. 3.

Ezt a ládát jól ismerték a vasutasok. Rá volt írva az is, hogy a „Házhozszállítási díj leróva”. Ottó Szegedről Pápára és Zircre került, ott tanított, de mivel hiányzott neki a szeretett Balatona, ezért hazajött Balatonszentgyörgyre, a szülői kis házba és mindannyian ott laktunk akkoriban. Innen járt aztán tanítani Fonyódra, a gimnáziumba. Időközben megnősült, családot alapított, egy fiú- és egy leánygyermeke született.

– Fonyódi éveit mi jellemezte?
– Az irodalomnak szentelte az életét, szinte alig volt pénze, kevés fizetésből gazdálkodott, de amikor hazalátogatott Balatonszentgyörgyre, mindenkinek hozott egy Sport szeletet. Szerény, de szeretetteljes lénye miatt sokan szerették. Fonyódon nagy dolgokat vitt véghez: 20 évig ő szervezte a költő- és írótalálkozót, azaz a fonyódi Helikont, teljesen szerelemből, szeretetből, pénz nélkül, pedig élete vége felé már nagyon beteg volt. Mégis dolgozott, írt, mégha csüggedt is, folytatta küldetését. Szinte az első évtől elkezdte szervezni a fonyódi Helikont. Itt lett ismert és szeretett költő-tanár, irodalmi műsorok, irodalmi találkozók szervezője. Itt születtek gyönyörű balatoni versei és itt találkozott költő- és szellemi társaival. Takáts Gyula szintén fonyódi illetőségű nagy költőhöz jó kapcsolat és Fodor András somogyi íróhoz a legintenzívebb barátság fűzte. Viszonya a nagy költőkkel, alkotókkal meghatározó volt: Kassák Lajos, Olasz Ferenc, Egry József, László Gyula elevenedik meg a Séta című versében. De jó kapcsolatban állt Csoóri Sándorral is, hozzá is írt verset. Költeményei először újságokban, folyóiratokban jelentek meg. 37 éves volt, amikor Tüskés Tibor beajánlotta verseit a Somogy folyóirathoz. 1985-ben közölt Kánaán című versét be is tiltották. 1988-ban látott napvilágot első kötete. Aztán kötetei egyre gyűltek, bár nagyon nehezen tudta megjelentetni őket. Nyolc könyvét adták ki ezidő alatt, melynek beszédes címei – Földlüktetés, Szárnysuhanás, Katedrális, Sárkányölő, Úton, A szív harangütései, Égikék, Sóhajok – jelzik lírájának alapüzenetét.

– Mi Simon Ottó lírájának alapvetése?
– Legmeghatározóbb a balatoni táj: „Ennél tündéribb tájat még nem látott szemem,/ez az én tengerem…” – fogalmazott egyik ars poeticájában, Erdők ereje című versében. Egyébként ezek a sorok állnak sírkövén is. A balatoni táj szeretetével nem tudott betelni. A másik ilyen meghatározó motívum: a család és a család szeretete. Lírájában megelevenednek ősei: nagyanyánk, nagyapánk, akihez Ottó különösen szoros kapcsolat fűzte. Végigkísérték az egész életművét a paraszti élet motívumai, hasonlatai, szókincse, atmoszférája. A család volt a legfontosabb számára, feleségének gyönyörű szerelmes verseket írt. Édesanyánk örökké a múzsája maradt, nagyon szép verseket írt hozzá is, nehéz kiemelni egyet, de sokat elmondanak a következő sorok: „anyám szemében nemcsak láthatom magam de a Mindenség szerelme belém átsugárzik.” – írta A mindenség szerelme Anyám szeméből rám sugárzik című versében. Későbbi éveiben súlyos betegsége miatt lírájának egyik motívuma az elmúlás, a küzdelem a halálos kórral, a megbékélés, az elengedés lettek.

– A Balatonról milyen alkotásai születtek?
– Azt lehet mondani, hogy Simon Ottó ízig-vérig balatoni költő. A Balaton költőjének tartom, bár kortársai között is többen akadtak, akik verseltek a tóról, de mindenképp az egyik meghatározó balatoni lírikusnak mondanám. Nemcsak a Balatonról, a magyar tájról, Magyarországról számtalan szép verse született. Sokszor szoktam idézni – sőt szavalni – Földlüktetés című nagyerejű művét, melynek meghatározó sorai így szólnak: „fölém ragyogsz Európa fizetetlen végvára/ szegénylegények gyöngyországa csillagos Hunniám…” Igazi balatoni ember volt, a tanítás, a versírás mellett a horgászat volt a nagy hobbija.

– A magyar irodalomtörténet elismeri Simon Ottó életművét?
– Úgy érezzük, hogy igen. Makói rokonaink jelezték, hogy Simon Ottó versei szerepelnek a középiskolai tankönyvben. Ebből gondoljuk, hogy országos szinten is tanítják. Papp János színművész pedig a magyar rádióban is szavalta Ottó egyik versét. Ez nagy elismerést és büszkeséget jelentett családunk számára.

– A Simon-családban Ottón kívül másokra is jellemző a művészi hajlam?
– Édesapám – Simon István Bódi – testvére, tehát a nagybátyánk, Simon József Bódi (1920-1983) kiváló festőművész és helytörténész volt. 1969-ben összeállította a Balatonszentgyörgy község története című kéziratot, majd szerzője lett az 1978-ban megjelent Balatonszentgyörgyi Képes Krónikának. Több írása látott napvilágot különböző folyóiratokban. Egész életében festette gyönyörű képeit a „tündéri”, balatoni tájról. 1960-tól komolyabban készült festményeinek kiállítására. Marcaliban, Szikra János festőművész szakkörében mélyítette el tudását. Életében négy nagyobb kiállítása volt. Alkotásainak elsődleges témája a balatonszentgyörgyi családi ház, a családtagok, a Balaton vidéke volt. Ő is megkapta a Balatonszentgyörgy díszpolgára címet. Az ő festményei és Ottó versei együtt tükrözik hűen egykori otthonunk miliőjét, békés közegét.

– Balatonszentgyörgy hogyan ápolja a Simon Ottó költő emlékét?
– Simon Ottó Balatonszentgyörgy díszpolgára, ez nagyon megtisztelő cím. Jómagam pedig több írásos visszaemlékezésemben jegyeztem le a vele kapcsolatos emlékeim. De valójában az egész családunk emlékét szépen ápolja a település. Édesapám 90 oldalas visszaemlékezést írt a II. világháborúról, ugyanis harcolt Budapest ostrománál, majd 4 éves fogságának történetét is megörökítette. Józsi bátyám pedig a háború poklában naplót írt, melyeket 30 évvel a haláluk után találtunk meg. Hatalmas élmény és hatalmas érték mindkettő. Én pedig mindhármuk műveiből antológiát szerkesztettem. Ezek mind megtekinthetők a www.balatonszentgyorgy.hu oldalon az e-könyvek között. Férjem segítségével Ottó 60. születésnapjára egy nagyon szép műsort szerkesztettem, szentgyörgyiek mondták a verset, a polgármester és mindenki támogatott minket. Nagy sikerként él ez bennünk. Majd 70. születésnapján is mutattunk be műsort, a gyerekek furulyáztak, Stefán Ferenc tárogató művész játszott. Ezt előadtuk a Keszthelyi Színházban is. Három versét megzenésítette ekkor Fülöp Szabolcs szentgyörgyi zenetanár. De tartottam a szentgyörgyi iskolában rendhagyó irodalomórát is, amelybe bevontam a gyerekeket is. Nagybátyám dédunokái olvasták többek között a verset, de polgármester úr is szavalt – minden gyereknek tudtunk példát adni a szülőföldről, a békéről, a szeretetről, ami Ottó testvérem líráját jellemezte. Azt hiszem, ez mindennél fontosabb. Balatonszentgyörgy ápolja és tiszteli Simon Ottó életművét, ez nagy megnyugvást jelent számunkra. De jómagam sem hagyom abba a küldetést: Email oda föl című novellám Ottónak szól, melyből most színdarabot írok. Leánya, Simon Veronika szintén összegyűjtötte a nála lévő emlékeket, melyek főleg Ottó írókhoz, költőkhöz, barátaihoz szóló leveleket tartalmaznak.

– Testvére melyik versét ajánlaná az életműből, amellyel az olvasók kedvet kaphatnának e rendkívül halkszavú, de erőteljes lírájú költő műveinek olvasásához?
– A beszélgetés során több verscímet is idéztem és rengeteget tudnék még. Most az olvasóknak egy jellegzetes balatoni alkotását – Fölfénylő ecsetvonás címmel – ajánlom, remélve, hogy felkeltem érdeklődésüket Ottó testvérem lírája iránt.

Simon Ottó: Fölfénylő ecsetvonás
„az alkony rozsda fényében
és a túl páráin
szénlik föl a Badacsony
a még világló égi kékre
komor hallgató hegyek mögött
a letűnt Nap vöröse parázsol
ringok csónakommal a tavon
a csendben békák kórusa zeng
nem hallik most szárnysuhogás sem
elrejtőztek már a madarak is
csak az utazók színes álmait
hozza felém a távoli vonatrobogás
május illatai fűszerezik a levegőt
s ide varázsolják a tűnt ifjúság
bódító emlékeit
tiszta szemed tükrében
fürdik a fény
kapásra hiába várok
ez a nap így múlik el
mégis szerencsés vagyok
mert látom
a Teremtő fölfénylő
ecsetvonásait a tájon”

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva