– Február 10-én kerül sor az ötvenéves jubileumi koncertedre a Fonyódi Kolbászfesztiválon. Egy akkora életműből, mint a tiéd – azon túl, hogy a nagy slágereket műsorra tűzöd – hogyan lehetséges összeállítani az ideális repertoárt?
– A legnehezebb dolog a világon, hogy egy ilyen volumenű eseményen mit énekeljek és mit hagyjak ki. A nagy slágereket biztosan éneklem majd, mert anélkül a közönség csalódott lenne. És mi azt szeretnénk, ha az emberek jól szórakoznának és velünk együtt énekelnének.
– Milyen emléket idézel fel szívesen Fonyóddal kapcsolatban?
– Régen játszottam már Fonyódon. Az összes balatoni – így a fonyódi is – szabadtéri színpados fellépés elképesztően hangulatos volt és mindegyik mélyen bevésődött a memóriámba.
– Mivel a fonyódi kolbászfesztiválon adsz koncertet, adódik a kérdés: szereted a kolbászt és az egyéb disznóságokat?
– Nagyon kevés húst eszem, de a zenekarom és a családom minden tagja normális ember. A zenésztársaim biztosan örülnek majd a helyi finomságoknak. (nevet)
– Vannak olyan dalok, amelyek azért hangzanak el a jubileumon mert számodra kifejezetten fontosak?
– Minden dalnak története van. Minden dalhoz kötődik egy emlék számomra. Az alkotói folyamathoz, ahhoz, amikor először előadtuk, s hogy akkor milyen ruha volt rajtam. Bájos női dolgok. (mosolyog)
– Ha látsz egy fotót, a rajtad lévő ruháról meg tudod állapítani, hogy melyik fellépésen készült?
– Tudom, hogy mit énekeltem, hogy hol viseltem a ruhát és milyen élményeim voltak az adott koncert kapcsán – igen, ezeket egyetlen fotó felidézi.
Kovács Kati tokiói fellépésén készült felvétel
Fotó: Kovács Kati hivatalos
– Melyik ruha és koncert jut eszedbe azonnal?
– Volt egy hófehér ruhám, az elején nagy, színes virágokkal. Abban énekeltem el először az Add már uram az esőt című dalt. Volt egy fekete bársony miniszoknyám, amelyet kizárólag egy tokiói zenei fesztiválon viseltem. Látod, tipikus nő vagyok. (mosolyog)
Kovács Kati az Add már uram az esőt című dal első előadása közben
Fotó: Kovács Kati hivatalos
– A közönségnek is rengeteg szép emléke kapcsolódik a dalaihoz.
– Az Egy hamvas arcú kisgyerek című dal kifejezetten ilyen: aki gyerekkorában hallotta először ezt a slágert (és ma már unokái vannak), visszaidézi a gyerekkorát. Az Add már uram az esőt című dalt egykor nagy szárazság idején együtt énekeltük a közönséggel – és megérkezett az eső – hátborzongató volt.
– Az A régi ház körül című slágered is sokakat megérintett.
– Elévülhetetlen az A régi ház körül, hiszen mindenkiben felsejlik a családi fészek, amelyet elhagyott, de az emlékei ott maradtak a régi ház körül. Az egyik legérzelmesebb slágerem.
– Az ötvenéves jubileumi koncert közeledtével te magad is egyre érzelmesebb állapotba kerülsz?
– Kifejezetten izgalmas, hogy fiatal zenészek kísérnek a színpadon és remek meglátásaik vannak a műsor felépítésére vonatkozóan. A színpadon nincs korkülönbség, ott mindenki arra törekszik, hogy sikeres legyen az előadás és szép emlékekkel távozzon a közönség. Végtelenül szívet melengető érzés, s természetesen én is elérzékenyülök.
– Korábban mesélted, hogy a siófoki Deltában volt az egyik balatoni turnén a szállásotok és békát tettél valaki tányérjára a vacsoránál.
– Így volt! Szörényi Levente letakarta a tányért, Koncz Zsuzsa pedig épp oda ült le. Majd amikor felemelte a fedőt, a béka leugrott a tányérról. Volt nagy ijedtség és nevetés! Mentségemre szóljon, hogy nem tudtam, hogy kinek a tányérjáról van szó. Fiatalok voltunk és játékosak.
– Az érzelmi telítettség mellett a nevetés is meghatározó szerepet tölt be az életedben?
– Rengeteg szórakoztató történetem van abból az időszakból, hiszen mindig jó humorú zenésztársak vettek körül. Csodálatos a zenei pálya, az alkotói folyamat és a fellépések is, de jó hangulat nélkül nehéz lenne. Szeretem az olyan emberek társaságát, akik remek humorérzékkel rendelkeznek és szerencsés vagyok, hogy ma is ilyen pályatársak vesznek körül.
:
Nyitókép: Kovács Kati hivatalos
