A Keszthelyi-hegységben négy Vadlán- vagy Vadlány-barlang található, minden dolomit kőfülkének saját legendája van. Mi először a gyenesdiási Vadlánlikat fedeztük fel, gyere velünk egy könnyű túrára, és ismerd meg a balatoni vadlányok történetét.
A terepfutók is imádják
A Nagymezőről induló túránk során megkerültük a bányát, és meredek emelkedők, néhol csúszósabb lejtők után jutottunk el a Ló-hegycsoport oldalában, a Tücsök-dombon található barlangnyíláshoz. A látnivaló a terepfutóknak is az egyik kedvelt célpontja, a környékbeli sportolók a különös barlangok útbaejtésével minden ősszel megrendezik a 108 km-es Vadlán futásukat.
A mi túránk csupán 4 km-es volt, és még egy ennél rövidebb sétával is eljuthattok a széleróziós kőfülkéhez, ha Gyenesdiáson a Jókai utca végén parkoltok le a kocsitokkal.
Félmeztelen vadlányok a balatoni erdőkben
Az emberkéz bővítette sziklaodúról sok mendemondát hallani. Szádeczky-Kardoss Géza a gyenesdiási legendáról így ír A Vadlány-barlangok, tündérek és boszorkányok titka művében.
„…a hegyekben vadlányok kószáltak, az erdőben található bogyókkal, gombákkal, madártojásokkal táplálkoztak, hatalmas fák odvában vagy sziklahasadékokban húzták meg magukat, és szép időben a Pad-kő szikláin melegedtek. Mezítláb jártak, hosszú szőke hajuk eltakarta keblüket, egyetlen ruhájuk a derekukra kötött kendő volt. Egész nap a réteket, ligetes erdőket járták, daluk mindenfelé felcsendült. Aki a nyomába szegődött, azt magukkal csalták. Állítólag hajnalban a partról a halászlegényeket a györöki Szerelem-dombra csábították. Gyenesdiáson is található egy vadlány lik, ahogy itt nevezik a Vadlánlik barlang. Ez igazából egy szélerózió által formált nyílás, amit mesterségesen nagyobbítottak meg. A XIX. század végén titkos pálinkafőző helyként használták a helyiek.”
Induljon a túra
A Nagymezőről az elhagyott kőbánya irányába indulva pár száz méter után egy balra tartó, meredek útszakaszon juthatsz el a hófehér bánya fölé, majd a barlanghoz. Kissé kaptatós az első emelkedő, érdemes túracipőben, bakancsban elindulnod, mert az apró kavicsos terep helyenként megcsúszhat. Az emelkedő tetején egy kis ösvényen jobbra haladj tovább!
Ébredezik a természet, egyre több rovar, gyík bújik elő, madárhangtól hangos a vidék. A lassan zöldbe boruló lombok alatt már láthatóak az aljnövényzet színes virágai, mi nem siettünk, megálltunk fotózni, feltöltődni a tavaszi erdő energiáival.
A barlanghoz vezető ösvényt táblák és a barlang turistajel is mutatja, az utolsó elágazás után már meg sem kottyant a rövid emelkedő szakasz, rutinosan másztunk fel a gyökerek, kövek szabdalta ösvényen.
A 8 méter hosszú, legmagasabb pontján nagyjából két méter magas barlangban nyáron is sokkal hűvösebb van, mint kint, kissé párás a levegő, de könnyen körbejárható. Most is érezhető volt a hűvössége, a tavaszi nap átmelegítette már a hegyoldalt, szinte sugárzott vissza az avarból a langyos meleg, de itt nem bántuk, hogy volt nálunk pulóver.
Irány a bánya
A Nagymezőre visszafelé a könnyebb útvonalat választottuk, így lett teljes a körtúránk. A Jókai utcára leérve nem a település felé, hanem jobbra kanyarodva egyenesen az elhagyott kőbányába értünk. Igazi holdbéli táj ez, szürreális élmény a világító kék ég alatti vakító fehér sziklás, köves, poros, fákkal, bokrokkal tarkított bányagödörben kószálni. Szédítő magasságban a teteje, ahol alig fél órája a másik irányba mentünk.
Innét már csak pár perces gyaloglás a tisztás, de varázslatos képeket készíthetsz, ha nem sietsz, időzz ebben a hatalmas gödörben.
A Nagymezőről elindulhatsz a felújított Festetics kilátóba, vagy körbejárhatod a 16 állomásos tornapályát is. Ha pedig elfáradtál, akkor a piknikpadoknál edd meg a magaddal hozott elemózsiádat. Mosdó, WC is van a parkoló mellett.
Nézd meg a kiránduláson készített képeinket: