2019.08.27. 16:00
Meghálálják a simogatást
A szombati nap is úgy kezdődött a Gyenesdiáson lakó bordó Bogárnak, mint az összes többi. Gazdája a garázsban szeretettel köszöntötte, megsimogatta, majd útnak indultak. Ez a nap azonban mégiscsak más volt: a matuzsálem korú, ám virgonc járgány nagy örömmel mutatta az utat közel negyven társának, akikkel több napot töltött együtt.

Hogy az autó szemszögéből kezdtem a történetet, nem véletlen: mégiscsak a járművek voltak a főszereplők a Bogaras Balatoni Nyárbúcsúztatón. De a formatervezett, gömbölyű idomú kis autók nem rónák fürgén ma is az utakat szerető és gondoskodó gazdáik nélkül. A találkozó pedig nem jöhetett volna létre a Bogarak iránti rajongás és lelkesedés nélkül. Nagy Zoltán, a rendezvény életrehívója és szervezője nem csak jó barátja, hanem ismerője is e típusnak, így sok mindent megtudtunk a járműről.

– 1925-ben Barányi Béla magyar származású autótervező megrajzolta már a Bogár formáját. Ezt át is vette a Porsche (e gyár fejlesztette ki a VW e típusát), s kis módosítással megmaradt a forma. Barényi Béla pert indított, s a német szövetségi bíróságnál meg is nyerte a pert, de csupán egy márka kártérítést ítéltek neki – idézte fel Nagy Zoltán.

A jármű gyártásának elindításával a kezdeti cél az volt, hogy egy mindenki által elérhető népautó autó gördüljön le a gyártósorokról.
– A Volkswagen gyárat Wolfsburgban 1938-ban alapították. Ám mivel üzemet hadiüzemmé alakították át, így a Bogarak sorozatgyártását csak 1945 nyarán kezdték el. 21 és fél millió darab Bogár készült el összesen. Ebből körülbelül 16 millió Németországban, a többi Mexikóban, majd később Brazíliában is készült. 2003-ban álltak le az autók gyártásával. Nem csak zárt autó, hanem körülbelül 300 ezer kabrió is készült – szólt az autó történetéről Nagy Zoltán. A járgány népszerű és kedvelt lett szerte a világon.

Nagy Zoltán, a találkozó szervezője /Fotó: Keszey Ágnes

De térjünk vissza napjainkhoz, s a vidám találkozóhoz. A Bogár Talira – így becézgeti a szervező a rendezvényt – az ország minden részéről érkezett közel negyven autó, s több mint nyolcvan vendég.
– A résztvevők már összeszokott társaság, nagy részük a Dunántúlról, a fővárosból és Budapest környékéről érkezett. A legtávolabbról – egy fiatal pár- Békés megyéből jött, ők most először vesznek részt a találkozón – mutatta be a vendégeket a házigazda.

Az eseménynek a Caravan kemping adott otthont. Baráti beszélgetések, szórakoztató, zenés programok színesítették a csütörtöki érkezés és a vasárnapi távozás közti napokat, s a környéket is felfedezték a résztvevők. A finom falatok is említést érdemelnek, melyeket kínáltak az autósoknak az itt töltött idő alatt.

– Csütörtökön alföldi bográcsgulyással vártuk az érkezőket. Pénteken kirándulni indultunk. Minden évben bemutatjuk a térség néhány nevezetes helyét. Az elmúlt évben a balatonboglári gömbkilátónál és a balatonlellei Kishegyen lévő kápolnánál voltunk. Idén pedig -mivel felújították a vasúti pályát és újból közlekedik a balatonfenyvesi kisvasút – vonatoztunk. Onnan Balatonszentgyörgyre mentünk, megnéztük a Csillagvárat. Nagyon finom dödöllét és tócsit ettünk. Vörsön is jártunk, ahol megtekintettük a tűzoltómúzeumot és a tájházat. Ez egykor, mikor a falu peremét még a Balaton hullámai mosták – egészen addig míg ki nem építették a déli vasútvonalat – halászház volt – mesélte Nagy Zoltán.

Kis kitérőként eláruljuk: jól ismeri a nevezetességeket, így szakavatott kísérője volt a résztvevőknek, hiszen egykor utazási irodában dolgozott. De sok idő nem jutott az emlékezésre, hiszen már mindenki izgatott várakozással gyülekezett szombaton délelőtt, útra készen. A találkozó fénypontjaként – kezdődött a kirajzás, azaz a nagy körtúra.


– A mai nap a kirajzás ideje: bogarasok vagyunk, bogárral vagyunk, tehát kirajzunk – summázta a főszervező a kirándulás nevét. Indulás előtt még egy gyors megbeszélés a menetet az útkereszteződéseknél biztosító élénkzöld – természetesen Volkswagen – kisbusz sofőrjével, fejre került a kapitányi sapka, kapott egy kedves pillantást az autó, s indult a menet.

Az élen haladt büszkén és vidáman és a bordó kabrió, s mögötte sorakozott a megannyi bogár, sőt, más Volkswagen típusok is színesítették a sort.


A gyenesdiási kempingből indulva Szigliget felé vették az irányt, majd onnan a Szent György-hegyre érkeztek. A csodálatos panorámájú környezetben megpihentek kicsit a bogarak, s minden bizonnyal büszkén élvezték a csodálkozó és rajongó tekinteteket. Nem csak a Volkswagenek tulajdonosai és utasaik gyönyörködtek meg egymás autójában, ismerkedtek azokkal, történetükkel, s technikai jellemzőikkel – sőt, a sok járgányban lakó plüssfigurákkal – hanem az arra járók is.

Voltak persze, akik nem véletlenül voltak éppen akkor éppen ott: már a felvonulás idején is sokan álltak az út szélén, várva a dudaszóval érkező bogarakat, melyeket mosolyogva s integetve fogadtak. Visszafelé még egy tiszteletkört is tett a gyenesdiási körforgalomban a színes és a látványos menet megannyi autója. Visszatérve a kempingbe, faszenes kemencében sült húsokkal és más finomságokkal csillapíthatták éhségüket a sofőrök és útitársaik. Később zene, buli várt a résztvevőket, s a jókedvű társaságot körbevették a bogarak.


Ők is jól érezték magukat, hiszen évről-évre visszatérnek Gyenesdiásra, a nyárvégi rendezvényre. A megszemélyesítés nem véletlen: minden bogártulajdonos, így a rendezvény szervezője, Nagy Zoltán is azt vallja: ezeknek a járgányoknak lelke van. Büszkén, s szeretettel mesélt nekünk kedvencéről. A 1971-es évjáratú, bordó, zárt autóból kabrióvá alakított, s általa gondosan karbantartott, csillogó, vidáman közlekedő autót több mint húsz éve vásárolta, s azóta is együtt róják az utakat. De már ennél régebben elvarázsolta őt ez az típus.

– Az első bogaramat 1984-ben vettem. Az egy törtfehér, zárt autó volt. Sajnos 1991-ben – nagyon megbántam – de eladtam, mert akkor egy új autót vásároltam. De addig. utána addig nem volt nyugtom, míg nem szereztem be egy bogarat. Három közül választhattam, végül e mellett a kabrió mellett döntötten – emlékezett vissza. S persze mesélt még kis kedvencéről.


–Szófogadó, aranyos – igaz, mindent megkap, amire szüksége van. Ólompótló adalékot feltétlenül adni kell neki. Néha ugyan rájön az ötperc, szeszélyes egy kicsit: akkor nem működik az irányjelző – ekkor bekapcsolom a vészjelzőt, kap egy kis pöccintést, s újra tökéletesen működik. Ezeknek az autóknak köszönni kell, beszélgetni kell velük. Mikor egy-egy útról hazatérek, beállok a garázsba, s szólok hozzá: köszi, aranyos voltál, jó éjszakát kívánok. Meghálálja…

Mutatjuk a Bogarakat – még több kép a galériában!

Keszey Ágnes

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva