Hévíz néhány kilométerre található a Balatontól, ideális pihenési célpont a gyógyulni vágyóknak, de a nyugodt pihenés kedvelőinek is. Bár a városban gyakran rendeznek fesztiválokat, mégis nyugodt, csendes település.
Hévíz látnivalói
Hévízi-tó és közvetlen környezete bővelkedik látnivalókban.
A vizet borító tündérrózsák, a tóban lakó kisvöcsök, a tóra épített fürdőház látványa a közeli erdősávval megnyugtató, energiával feltöltő élmény. A gyógyvíz hatásait fokozza a tavat körülölelő mikroklíma, a növények és a víz színeinek játéka. A tó körüli erdőben sétálva is aktívan pihenhetünk, gyógyulhatunk.
Fotó: Mihály Szilvia
A tó bejáratához vezető Schulhoff Vilmos sétány a járókelőket megállásra, fényképezésre készteti. A több ezer tavaszi-nyári virág mellett a jellegzetes platánfasor, a mocsári ciprusok és különleges bokrok, a sétány szélén álló épületek a múlt század hangulatát idézik. Ezt a miliőt elevenítik fel a hévíziek minden május elsején a békebeli majálissal.
Városi sétánk során a Hévízi Városháza épületét is érdemes megnéznünk, érdekessége, hogy alapkövét 1998-ban, az eddigi egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan tette le. A városháza tornyában 18 harangos harangjáték szólal meg naponta többször. A városházával szemben áll Hévíz legújabb temploma, kék tornyai már messziről látszanak. Az ezer főt befogadó templomban gyakran rendeznek orgona hangversenyeket.
Az Egregyi Múzeum melletti Jézus Szíve templomot a köznyelv „Fradi” templomnak hívja, utalva zöld-fehér színére, és az építésére támogatást nyújtó Ferencvárosi Sportklubra.
Egregyi szőlőhegyen az Árpád-kori templomot, a római katona sírját ajánlott megnézni, de útba ejthetjük a pincéket, fogadókat is, nekünk az Öregharang Borozó a kedvencünk, ahol akár szamárhúst is ehetünk. Akár a Dottó vonattal is mehetünk, ha nem akarunk fél órát gyalogolni a városközponttól.
Különleges kemencében sült húsokat kóstolhatunk az Öreg Harangban. Fotó: Mihály Szilvia
Nemrég készült el az Egregyi Múzeum kiállítása, itt Hévíz történetét ismerhetjük meg. Itt látható egy római kori villa maradványa és Flavius császár szobra is.
Ha Hévízen járunk, az egregyi városrészbe is érdemes ellátogatni
Fotó: Mihály Szilvia
A gyógyfürdő közelében a buszmegálló mellett, a Deák téren egész évben fesztiválok várják a vendégeket, akik napközben gyógyulnak, este pedig kikapcsolódhatnak a koncerteken, szabadtéri rendezvényeken. A kulturális programok és a természeti látnivalók mellett a gasztronómiai élményeket se hagyjuk ki: a környék borait, jellegzetes ételeit is ajánlatos megkóstolni, de fantasztikus sütemények és kávék is várnak ránk a fürdővárosban.
Fotó: Mihály Szilvia
A sportot kedvelő vendégek a tóban úszhatnak, a környéken lovagolhatnak, de kerékpározhatunk, teniszezhetünk, futhatunk, és kipróbálhatjuk a nordic walkingot is. A téli időszakban népszerűek a Hévíz-patakon szervezett evezések is.
Fotó: Liquid Citizen
A település története
Hévíz már a rómaiak idejében is lakott település volt, a tó gyógyhatását már ekkor ismerték. Az Árpád korban királyi várszolgák laktak a Hévízi tó körül, a Hévíz név először egy 1328. március 28-án kelt oklevélben tűnt fel.
A fürdőház elődjét az 1770-es években építette a Festetics család, ekkor a fedett fürdőt még tutajokra rögzítették.
Bár a tavat közel kétezer éve használják a gyógyulni, pihenni vágyók, a gyógyvízre épülő speciális hévízi terápiás kezelések az 1900-as évek elejétől kapnak egyre nagyobb publicitást. A hévízi fürdőorvosok kezdték el alkalmazni az országban először a gépek segítségével végzett gyógytornát, és ők fejlesztették ki a speciális súlyfürdőt is a gerincbetegeknek.
A város jelképe az indiai vörös tavirózsa, amelyet 120 éve telepítettek a tóba.
A minősített Hévízi Tradicionális Kúra 220 éves tapasztalatát ötvözi a modern gyógyászat eszközeivel, és ezt a célt szolgálják a személyre szabott, változatos wellness kezelések is, a tradicionális kezelésektől a XXI. századi lézer technikáig.
Készítette: Mihály Szilvia
