Péter B. Árpád / zaol.hu | 2020.12.02. 14:00
Nyakig a vízbe merülve tisztítják a szakemberek a Hévíz-csatornát
Ha lehet, géppel dolgoznak, ám sok helyütt, ahol nagy tömegben élnek védett fajok, a vízben állva, kézzel távolítják el a szakemberek a természetes környezetre veszélyes növényeket.

Idegen növényfajoktól tisztítják a gyógytavat és a Kis-Balatont összekötő Hévízi-csatornát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) munkatársai. A gyérítést mintegy 10 kilométer hosszúságban végzik Sinka Gábor, a Nyugat-Veszprém – Kelet-Zala tájegységért felelős osztályvezető vezetésével; a csapat minap is mellkasig vízbe merülve gyérítette s rakta ki a partra az oda nem való növényeket.

A szakember stábunknak egy lila virágú tündérrórázsát is mutatott, amely bár szemet gyönyörködtető, de roppant veszélyes.

Munka a vízben – a környezetért, az őshonos fajok védelméért. Képünkön b-j: Horváth Melitta, Fülöp Bence és Sinka Gábor Fotó: Péter B. Árpád

 

– Ez az egyik idegenhonos faj, amely észak-amerikai hibrid, nagyon jól szaporodik vegetatívan, és invázióra hajlamos, így sajnos a hazai és egyéb védendő fajok, így a nílusi fehér tündérrózsa és az indiai vörös tündérrózsa állományai elől elfoglalja a helyet – tartott rövid bemutatót Sinka Gábor, mutatva, hogy majdnem minden levél közepén van egy kis gumó, újabb kezdemény, ami ha letörik és valahol partot, iszapot ér, hajlamos arra, hogy gyökeret eresszen és újabb növényt hozzon létre.

Mint arról már írtunk, „A Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítása” című KEHOP-projektben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórházzal, a város önkormányzatával, valamint a Hévízi Tó és Felszín Alatti Vízkészletek Környezetvédelmi Alapítvánnyal működik együtt, például a tó körüli, leromlott állapotú élőhelyek rekonstrukciójában, az őshonos élővilágot veszélyeztető özönfajok visszaszorításában, illetve turisztikai fejlesztésekben.

– Mi most az idegenhonos vízi növény- és állatfajokat távolítjuk el a Hévízi-csatornából, illetve a tóból is – folytatta az osztályvezető, már a parton. – Ennek része, hogy a csatornában gépi eszközökkel, illetve ahol ez nem lehetséges, vagy olyan sok védendő, megőrizendő növényfaj él, kézzel gyérítjük ezeket a növényeket.

A Hévízi-csatorna különleges ökoszisztéma, hiszen meleg vizű, a kifolyónál mérhető vízhőmérséklet még télen is 20-24 fok körül van, és ebben nagyon sok olyan idegen faj található, amelyet különböző okokból betelepítettek, vagy felelőtlen emberek beleszórtak, esetleg próbáltak benne szaporítani, tenyészteni. Ezek nagy része a hazai fajok elől veszi el az életteret, illetve kiszorítja azokat, s mivel nem őshonosak, nincsenek meg a természetes ellenségeik, betegségeik, kórokozóik, kár­tevőik, így könnyen invázióra képesek.

A csatorna a Hévízi-tó elfolyó meleg vizét a Zalába, majd a Kis-Balatonon keresztül a Balatonba viszi, ezért okoz problémát, ha idegenhonos növény- vagy állatfajok kerülnek a rendszerbe, amelyek képesek alkalmazkodni a mérsékelt égövi körülményekhez. Elszaporodásukkal hatalmas természeti károkat, gyakorlatilag ökológiai katasztrófát okozhatnak, érzékeltette a helyzetet a szakember.

Például az Észak-Amerikából betelepült rákokkal érkezett rákpestissel szemben az eurázsiai fajok védtelenek, kipusztulhatnak tőle.

– Ez úttörő munka. Korábban, a múlt század elején egy szelíd bivalycsordát tereltek végig a csatornán, amelynek egyedei kiették, illetve letiporták a benne található növényzetet, de ennek a célja kizárólag az volt, hogy a víz elfolyhasson. Mi viszont az idegenhonos fajok egyedszámát csökkentjük, amihez hasonlót sem itt, sem más vízfolyáson eddig nem végzett senki.

A zalamegyei hévízi kénes iszapos meleg tó levezető csatornáját bivalyokkal tipratják, hogy a növényiszap a meleg víz lefolyását ne gátolja.
Forrás: Az Érdekes Újság 1918.

 

A múlt emlékeként nemrégiben a BfNPI megosztott egy fotót, amely az Érdekes Újságban jelent meg 1918-ban. A tudósításban az szerepelt, hogy bivalyokkal tiportatják a csatornát, hogy a növény­iszap ne gátolja a meleg víz lefolyását. Mint olvasható, ezt a „látványosságot” a fürdőévad kezdetére időzítették, a bivalyok mögött pedig asszonyok és gyermekek fogdosták össze a felvetődő halakat.

Kattints ide, és olvasd el cikkünket, amiben részletesen mesélünk a bivalyok feladatairól!

A mostani munkával kapcsolatban azonban nem lehet pontosan megmondani, milyen eredményt hozhat. A szakemberek arra számítanak, hogy a nem idevaló növények 80 százalékát tudják most eltávolítani, éppen ezért jövőre, ugyanígy az ősz végén, megismétlik a gyérítést.

Itt olvashatsz arról, milyen a Hévíz-patakon végigevezni!

Forrás: zaol.hu

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva