Keszey Ágnes | 2020.06.18. 08:00
A Feleségek Felesége fagylaltba álmodott édessége
Szendrey Júlia pompás kiflikochja – e nevet viseli a keszthelyi Pálma cukrászda legújabb kreációja, mely többszörösen is régi hagyományok újraélesztése – ezúttal hideg édesség formájában.

Lágy vaníliás, kiflis krémfagylalt, fehércsokis dióval,házi meggylekvárral és tojáshabbal: ez Szendrey Júlia pompás kiflikochja- fagylaltként. A keszthelyi cukrászda nem véletlenül választotta Petőfi Sándor hitvesének egyik kedvenc desszertjét ihletőül, hiszen a városban látta meg a napvilágot, 192 esztendővel ezelőtt.

Szülőházában emlékszoba működik, ennek oldaláról azt is megtudhatjuk, hogy “Szendrey Ignác, a Festetics-birtok Keszthelyi Uradalmának “Ujj-major” ispánságában szolgáló “ispány” első gyermeke 1828. december 28-án vagy 29-én született. 1829. január elsején keresztelik és anyakönyvezik “Szendrei Julianna” néven. Az 1830-as évek elején a család elkerül Keszthelyről, később látogatóba térnek csak vissza. Főként Petőfi Sándorral való házassága miatt ismert történeti szereplő, kevesen tudják: írónő, költő, műfordító is volt, a hazai gyermekirodalom egyik korai szereplője. Első házasságából egy fia (Petőfi Zoltán), másodikból két leánya és két fia született.”

E történelmi kitérő után térjünk vissza napjainkhoz és Júlia kedvenc desszertjéhez, de csak fokozatosan, hiszen a Pálma cukrászdában ülve az ennek ihletésére készült fagylatkreáció megalkotója még visszarepít minket a múltba.
Mándi-Fekete Fanni régi álma volt, hogy tisztelegjen Szendrey Júlia emlékének – a maga módján.

Szendrey Júlia pompás kiflikochja – Fotó: Keszey Ágnes

– Ezért folyamatosan kutattunk a kedvencei után, de ez az elmúlt években eredménytelenül. Idén bukkantam rá Gyimesi Emese blogjára, aki történész, irodalomtörténész, Szendrey Júlia-kutató. Verseit és a fiainak az irományait is felkutatta, majd ki is adta egy kötetben, melynek címe: Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában- Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán, Horvát Attila, Árpád és Ilona gyermekkori levelei, versei és játékai (1840-1870) – mesélte Mándi-Fekete Fanni.

A fagylaltkreátor megkereste a kutatót, hogy tud-e neki segíteni abban, hogy vajon mi volt Szendrey Júlia kedvenc desszertje, mert nem talált sehol erről utalást. S itt kezdődik a fagyi megszületésének története. Szendrey Júlia második házasságából született fia, Horváth Attila egyik írása – mely az említett kötetben is szerepel – ihletője lett a jeges desszertnek.

“Költőnő és Gazdasszony!

Toll és főzőkanál!
Hány nő van Magyarországban, ki a tollat és a főzőkanalat is egyformán forgatja?

Persze föltéve, hogy egyiket sem kontárkodva.

Az igaz hogy vannak jó gazdasszonyaink, hanem ezek azután azt sem tudják, hogy madár vagy farkasféle portéka az a költő?

Vannak költőnőink is, akár egy hadsereg, de ezek sem tudják ám még az árva rántottlevest sem megfőzni.

Csak tessék egypár versét: A három rózsabimbót; A költészethez; stb. elolvasni. Még az uzsorás is az Olympon fog járni tőle!

Meséit Andersen meséitől alig lehet megkülömböztetni. Biz ez nagy áldás, mikor alig van egy becsületes meseirónk.

De meg kell enni azt a pompás rántottát és kiflikóhót is a mit ő főz. Tudom Istenem, hogy Eszterházy sem evett jobbat.

Könyvtárában ott vannak, Beranger, Boz,[1] Sand George stb. a magyar irók egytől egyig. Akár hány magyar mágnás, nem olvasott annyit mint ő.

Született Keszthelyen, Zala megyében. Ha nőket is választanának követnek, ő lenne ott a követ az bizonyos.

De fejezzük már be, elég az hozzá, hogy ő Zrinyi Ilona, Szécsy Mária stb., magyar nők közt bizton megálhat!

[1] Charles Dickens (1812–1870) írói álneve.”

Ezt olvasva Fanninak családi történetek jutottak eszébe.

– A dédszüleim is a Festeticsek alatt szolgáltak: egyik dédapám kocsis, dédanyám szoptatódajkája volt Festetics Györgynek, úgyhogy nagymamámmal ők tejtestvérek A dédimamám rengeteg kiflikochot készített az én anyukámnak – idézte fel a családi történeteket a fagylalt megálmodója. A dédmama receptje volt a kiindulópont, bár ezt Mándi-Fekete Fanni sosem kóstolhatta (dédmamája már elhunyt), de elbeszélésekből megismerte az ízeket. A családi legenda szerint a dédi meggyel és dióval ízesítette a finomságot.

Szendrey Júlia pompás kiflikochja – Fotó: Keszey Ágnes

– Ez a desszert hasonló, mint a rizskoch, vagy mint a zsemlefelfújt. A régi világban a megmaradt kiflit nem dobták ki, hanem tejes-vaníliás, cukros lébe beáztatták, lerakták, majd erre tettek gyümölcsöt, mazsolát, diót. Ezt összesütötték, s volt, aki még tojáshabot vagy éppen lekvárt is tett a tetejére – mesélte Fanni, aki aztán az ennek ihletésére született kreációról is beszélt.

Mándi-Fekete Fanni régi terve volt, hogy tisztelegjen Szendrey Júlia előtt, így született meg a fagylalt
Fotó: Keszey Ágnes

 

– A mi fagylaltunkban egy nagyon-nagy lágy vaníliás alap van, amibe kiflit tettem. Középen egy fehércsokis dióréteg van, a tetejére pedig házi meggylekvár került, melyet még egy kis habcsók is megkoronáz. Az alap volt a legnehezebb, hogy ne legyen túl vaníliás és érződjön benne a kifli íze is – ami amúgy elég semleges íz. Nem pasztát használtunk, hanem igazi, tejes kiflit. Ki kellett találni, hogyan lehet úgy ötvözni, hogy ne legyen se túl kemény, se túl lágy a fagylalt, és mindegyik íz érezhető legyen – ezek voltak a kritikus pontok – mutatta be a Mándi-Fekete Fanni legújabb fagylaltját.

Fotó: Keszey Ágnes

Ez tehát Szendrey Júlia pompás kiflikochja – jeges desszertként. A Feleségek Felesége tiszteletére készült kreáció egyébként a Balaton fagyija versenyre született meg, csakúgy, mint a Balatoni Nyár, amely egy vegán, laktóz, glutén és cukormentes bodza fagylalt mentás, rózsaborsos eper lekvárral.

Ilyen a Balatoni nyár- jeges desszertként Fotó: Keszey Ágnes

 

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva