Már 130 éve zajlik a fenékpusztai ásatás
A fenékpusztai ásatás a Balaton nyugati csücskében Magyarország egyik legfontosabb és legjobban ismert lelőhelye, már több mint 130 éve zajlanak a feltárások. A közelben folyik a Festeticsek kis kastélyának felújítása is, több évszázadnyi múlt kapcsolódik össze ezen a területen.
130 éve folynak itt ásatások
Fotó: Mészáros Annarózsa
2006 óta a lipcsei Közép-Kelet-Európa Kutatóintézet, a Balatoni Múzeum és a Göcseji Múzeumok összefogásával kétévente négy hetet dolgoznak a fenékpusztai ásatás területen a régészek. Előzetes geofizikai felmérések, radarképek segítik a régészeti munkát, a korábbi ásatások helyének, valamint a falak vonalának és az épületek alaprajzának meghatározásával.
Nézd meg ezt a korábbi videót az eddigi munkákról!
A IV. század közepén egy 15 hektár nagyságú erőd épült itt 44 toronnyal, masszív falakkal. Az erőd belső területén raktárépületek, fürdők is álltak. Az erődtől délre egy nagy kiterjedésű temető feküdt, ahova az erőd építésétől kezdve egészen a IX. századig temetkeztek. A castrum lakói szoros kapcsolatokat ápoltak a Földközi-tengeri térséggel, karban tartották az épületeket és a VI. századig újakat is emeltek.
Az erőd romjai a XVIII. századig még láthatók voltak a földfelszínen is, területe a modern korban nem épült be.
Fenékpusztai ásatás a Festetics-major mellett
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően idén a régészek a nyugati kaput és a magtár déli részének előcsarnokát vizsgálták meg.
– A nyugati kapu rögtön a Festetics-major szomszédságában fekszik. A fenékpusztai ásatás azt is mutatja, hogy a Festetics-korszakban, amikor ezt a majorságot építették, még állt ez a falrész, amit most kiástunk. Valószínűleg abban az időszakban nagyon sok követ is kibányásztak ebből a kaputoronyból – mutat körbe dr. Heinrich-Tamáska Orsolya ásatásvezető.
Heinrich-Tamáska Orsolya ásatásvezető mutatja be a területet
Fotó: Mészáros Annarózsa
A kaputorony és az erődfal alapozása nagyon mély, a gödrök helyenként két méteresek, ezeken belül dolgoznak a régészek, a cél, hogy az alapot, a szűz talajt megtalálják.
Az ásatási szelvényeket, vagyis gödröket kijelölés után ásták ki maguknak, felületenként haladtak egyre lejjebb.
A különböző járószinteket, falvonulatokat folyamatosan dokumentálták. A fenékpusztai ásatás egy tanásatás, régészeti egyetemisták több hetes munka során tanulják meg, hol, milyen technikával kell dolgozni. Ennek nagyon fontos része a bontás, a földmunka, ennek során lehet megérteni a korok közötti összefüggéseket.
A rétegek alapján a leleteket különválasztják, ez a későbbi keltezés alapja.
Több szinten zajlik a munka
Fotó: Mészáros Annarózsa
Lefotózzák és lerajzolják a fenékpusztai ásatást
A feltárás során csákány, ásó, talicskák, apróbb lapátok, ecsetek, seprűk, szögmérők a munkaeszközök. Lenyűgöző a látvány, ahogy előkerül egy-egy tárgydarab, felbukkan egy fal, sárga, piros madzagok, mérőszalagok, szegek segítik a tudósokat, hatalmas rajztáblák, és persze fényképezőgépek őrzik meg a fenékpusztai ásatás mozzanatait.
Mindent dokumentálnak a fenékpusztai ásatás során
Fotó: Mészáros Annarózsa
– Amit a 4 hét alatt nem veszek észre, nem rajzolom vagy fotózom be, eltűnik. A kiásott területről a megtalált tárgyakat, csontokat begyűjtjük, de az ásatások végén a gödröket visszatemetjük. Ezzel védjük a legjobban a falakat, az időjárás egy év alatt tönkretenné az eredeti római felületeket. Kecsegtető lenne ezeket rekonstruálni, bemutatni, a tervünk egy olyan régészeti park létrehozása, ahol mai anyagokkal, üvegfalakkal tudnánk újraépíteni ezt a római kori területet – mondja Orsolya.
Korábban, a 60-as 70-es években volt olyan feltárt terület, amit a régészek felfalaztak, nem eredeti kövekkel, így jelezve a római falak helyét, ezt a Fenyves alléról letérve te is láthatod.
Egy korábbi fenékpusztai ásatás falai
Fotó: Mészáros Annarózsa
– A régészet nagyon izgalmas, folyamatos kihívás a munkánk, előre nem tudjuk, mi minden lesz a föld alatt, hol, hogyan építettek, nyúltak hozzá a római falakhoz. Sejtéseink persze vannak, tudtuk, hogy itt a kapu környékén kevesebb tárgyi lelet kerül elő, mint a castrum belsejéből. Nincsenek fibulák, fülbevalók, de így is találtunk római kori pénzérméket és egy karkötőt is, ebben fémkereső önkéntesek segítettek nekünk, lapátolás közben nem mindig találnánk meg ezeket. Mivel ezt a falat a Festeticsek idején is megbolygatták, könnyen elképzelhető, hogy akkor is találtak értékesebb tárgyi emlékeket, és 1993-ban is volt itt már egy ásatás.
Fenékpusztai ásatás a virtuális térben
– A kutatási eredményeinket szeretnénk a nagyközönséggel megismertetni, ezért létrehoztunk egy kiállítást, ami megtekinthető volt többek között itt Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban, jelenleg pedig Tatabányán látható. Virtuálisan is felépítettük az erődöt, a Castrum virtualét, ahova egy időutazásra hívjuk a látogatót. A virtuális kiállítást folyamatosan bővítjük, így az online térben bárki nyomon követheti a munkánkat. Ennek az a célja, hogy ne csak a régészeti leleteket és az erőd történetét mutassuk be, hanem élővé, megfoghatóvá tegyük az egész régészeti lelőhelyet. Így a tudományos eredmények, amelyeket a szakma felé folyamatosan publikálunk, kiállítások formáiban is testet öltenek, melyeket a nagyközönség is szívesen megnéz – mondta Havasi Bálint régész, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese.
Virtuálisan újjáépítették a fenékpusztai ásatás falait
Fotó: Mészáros Annarózsa
– A régészeti leletek fontos részét képezik majd a Balatoni Múzeum kiállításának is, amíg a most talált tárgyak feltárása befejeződik, múzeumpedagógiai foglalkozásokon is beszélünk a fenékpusztai ásatás eredményeiről – tette hozzá Németh Péter a Balatoni Múzeum igazgatója.
Tömegközlekedéssel is eljuthatsz a Balatonra! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Nézd meg képeinket!
