A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF), a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Visit Hungary összefogásával, 1,66 milliárd forint európai uniós forrásból zajlik a beruházás első üteme, amelynek kapcsán Kelényi György, a NÖF projektigazgatója elmondta: a 18. század végétől 1945-ig a Festeticsek kezelésében volt. A majorság három részre tagozódik, az északi szárnyban borjú- és gulyaistálló volt, a középső kiskastély a grófi szállásnak és a szekérbeállónak adott helyet, a déli részen pedig a kanca- és a ménistálló, valamint a csikósok lakásai kaptak helyet.
A majorság 1945-ig szinte változatlan formában működött, de ezt követően a Festeticsek elvesztették földbirtokaikat, így Fenékpusztán termelőszövetkezet, iskola, tehenészet és komfort nélküli lakások foglalták el a korábbi gazdaság területét, ami évtizedekig elhanyagolt lett..
1799-től kapott itt helyet a főúri ménes, de lovászképzést is indítottak, félvér és telivér lovakat tenyésztettek angol és arab telivérek betelepítésével. Közép-Európa vezető lótenyésztő helye volt Fenékpuszta, ahonnan számos nemzetközi díjat nyert paripa származott, a szintén itt tartott jelentős szürkemarha-állomány pedig a monarchia hadseregének élelmiszer-ellátásához járult hozzá.
A Festetics-örökség újbóli bemutatását célzó beruházás november végén záruló első ütemében elkészült a déli szárny és a kiskastély felújítása, és még folyik a borjúistálló rekonstrukciója. A déli szárnyban alakítják ki a kancaistállót és a látogatók fogadóterét kávézóval, többfunkciós rendezvényteremmel és egy játszóelemekkel is kiegészített piknikparkkal. A kiskastély alsó szintjén kiállítást alakítanak ki a lótenyésztésről és az egykor itt élőkről, az emeleten pedig a gróf szobáját lehet megtekinteni, családi portrékat és híres lovak festményreprodukcióit – sorolta Kelényi György.
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára kifejtette: a fenékpusztai majorság nemcsak építészeti örökségünk gazdag forrása, de tanúskodik arról, hogy hogyan éltek és gondolkodtak egy adott korban.
Mint elmondta: az épített örökségünket kiemelten kezeli a jelenleg még tervezet formájában létező új építészeti törvény, amelynek célja, hogy a szintén megújuló műemlékvédelmi szervezeti struktúrával együtt „tartósan és megnyugtatóan rendezni tudjuk a műemlékvédelem ügyét”.
A magyar építészetről szóló törvény „az állam kiemelt feladataként rögzíti a műemlékek és a műemléki területek védelmét és fenntartható használatának elősegítését és az ehhez szükséges pénzügyi támogatások biztosítását”, a műemlékvédelem ügye a legmagasabb, azaz kormányzati szintre kerül. Az intézményrendszer komoly átszervezésével az egész országot lefedő szakhatóságként működő központi örökségvédelmi rendszert építenek ki, amelyik „tudományos alapú szakmai támogatást, a fenntarthatóságot segítő szakmai felügyeletet és támogatáskezelést is biztosít”, és hatósági feladatkörben is fellép, ha szükséges – jelezte Lánszki Regő.
Elmondta: az Országos Építészeti Tervtanács megerősítésével „a nemzeti emlékek esetleges tervezett átalakítása ügyében a szakmai grémium vétójoggal rendelkezik” a jövőben. Létrehoznak egy országos, szakmai szemléletű, de minden érdeklődő által elérhető digitális műemléki nyilvántartást, ami segíti a tudományos alapú döntéshozatalt, de a hazai műemlékek feltérképezése mellett felállítanak egy külhoni magyar műemléknyilvántartást is.
Szakítani kell azzal a káros szemlélettel, amely „a műemlékeket elidegeníti az emberektől”. Az ingatlanfejlesztéseknél a zöldmezős, kifejezetten új építkezésekkel szemben elsődleges lesz a védelem alatt álló épületek felújítása, korszerűsítése és üzemeltetése. Ehhez motivációs eszközként hozzák létre a nemzeti műemléki alapot és új adótámogatások rendszerét, hogy a műemlék-tulajdonosoknak ne teher legyen a műemlék, hanem érték és lehetőség – sorolta az államtitkár.
Megjegyezte: mindent megtesznek azért, hogy az állami tulajdonú épületeket ne csak felújítsák, hanem élettel is megtöltsék. Az épített örökség és annak természeti környezete pedig harmonikus egységként szerepel majd a tervezett törvényben.
Nagy Bálint, a térség országgyűlési képviselője, az ÉKM közlekedési államtitkára arról beszélt, hogy az európai és a magyar történelem egyik meghatározó családja volt a Festetics, amelynek nemcsak korában volt jelentős hatása. A keszthelyi jelenlétük után száz évvel is még mindig meghatározó az építészeti, kulturális emlékük, elég csak az agráregyetemre, a hévízi tó fejlesztésére gondolni, amelyek a térségnek és Zalának kiemelten fontos ma is, hiszen Budapest után ez a régió az ország második legjelentősebb turisztikai desztinációja.
Oláh Zsanett, a NÖF ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: Keszthelyen az egyetem és az önkormányzat is partner abban, hogy visszahozzák a lovas életet. Hazai és nemzetközi turisztikai szinten is be lehet majd mutatni a Festeticsek örökségét, amely nemcsak a kastélyról szól, így a következő generációk nem csak a történelemkönyvekből ismerhetik majd őket.
Manninger Jenő, Keszthely polgármestere (Fidesz-KDNP) is azt hangsúlyozta, hogy a keszthelyiek identitásának része a Festetics-örökség, ami a turizmusban is érték. A térségben a hévízi tó és a Balaton mellett a kulturális turizmus a legfontosabb, ehhez pedig a fenékpusztai majorság újjáépítése és a fenyves allé tervezett felújítása meghatározó fejlesztés lesz a jövőben.
