Maskarázás, a titokzatos asszonyfarsang, agrármágiák és vénlánycsúfolás és persze a fánk- ez csak néhány olyan hagyomány, melyet bemutat a nagykanizsai Thúry György Múzeum és a Balatoni Múzeum közös, A farsang az „ördög innepe” című tárlata.
Nagykanizsai és keszthelyi pillanatképek és régi szokások, hiedelmek leírásai, tárgyak és életképek tárulnak a látogatók szeme elé a kiállításon, melynek rendezője a házigazda intézmény néprajzkutatója: Gyanó Szilvi. A helytörténeti háttér bemutatása két történész: a keszthelyi múzeum szakembere: Haász Gabriella, és a nagykanizsai múzeum munkatársa: Kunics Zsuzsanna munkája révén történt meg.
A tárlat megnyitóján köszöntőt mondott Száraz Csilla, a dél-zalai, és Havasi Bálint, a balatoni város múzeumának igazgatója, majd a látnivalókat Kiss Nóra, a Thúry György Múzeum néprajzkutatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Bevezetésképpen leszögezte: két szent ünnep, a karácsony és a húsvétot megelőző nagyböjt közé ékelődik a farsang, ez a profán ünnep, amikor olyan dolgokat is megtettek az emberek, amit máskor nem.
Gyanó Szilvia tartott tárlatvezetést a megnyitóünnepség után
Fotó: Keszey Ágnes
S hogy miért is kapta ezt a furcsa címet a kiállítás, melyet a dél-zalai városban tavaly már láthattak az érdeklődők? Hajdani vélekedések alapján az a magyarázat, hogy ebben az időszakban a jóravaló emberek is a paráznaság, mértéktelenség, bűbájosság és léhaság, meg sok gonoszság többféle vétkével vétkeznek, álarcokat öltenek, különböző nemeknek ruhájába öltöznek.
Fotó: Balatoni Múzeum
– A duhajkodás, a pajzánkodás, a mértéktelenség, a nagyon gazdag lakomák miatt a papok, prédikátorok ezt az időszakot, az emberek viselkedését elítélték. Úgy fogalmaztak, hogy ilyenkor a keresztény ember kegyelem világosságától elfordul a sötétség cselekedetihez – mondta el Kiss Nóra.
Haász Gabriella, Kunics Zsuzsaana, Gyanó Szilvia és Kiss Nóra egy hajdani falusi farsangi életkép előtt
Fotó: Keszey Ágnes
A tárlat persze mindezeket is bemutatja, de – mint a látogatók megtapasztalhatják – nem a bűnösség hangsúlyozása áll a középpontjában, sokkal inkább az érdekes és vidám szokások.
Fotó: Balatoni Múzeum
Hajdan a farsangi időszak volt a lakodalmak ideje, így néhány menyegzői hagyomány, tárgyi emlék is szerepel a kiállításon. A tárlat megnyitóján arról hallhatott a közönség, hogy a falusi szokások gazdagsága mellett a városokban is mulatságok ideje volt a farsang- de nagyobb településeken már akkor is a bálok voltak jellemzőek. A néprajzkutató arról is szólt, hogy a szórakozás mellett ehhez a farsangi időszakhoz sok mezőgazdasági, termékenységi mágia is kapcsolódott.
A megnyitót színesítette a Gyenesdiási Dalárda boros dalcsokra, majd Gyanó Szilvia néprajzkutató tartott tárlatvezetést. Közben a látogatók szeme elé tárult az egyik tablón a magyarázat, miért is kell a sok mulatozás, dínom-dánom (melyet betűhűen idézünk) „Farsanko azé kő emenyi táncónyi meg vidámnak lenyi, nagyokat ugranyi, hogy jó magosra nyőjjön a kender”„.
Forrás: Keszey Ágnes, zaol.hu
