A Helikon kastélymúzeumban járva Kériné Ódor Orsolya könyvtárossal kalandoztunk a múltban, s végigjártuk a kiállítást is. Az időben és tárlaton tett séta közben megérkeztünk a Sarokszobába is. Ez volt a kastély utolsó úrnője, Haugwitz Mária kisszalonja.
E helyiségről a Festetics-kastély honlapján a következőket olvashatjuk (betűhűen):
„Az egykori női lakosztályt, amelynek része volt a mai sarokszoba, egy XIX. század végi leírás így jellemzi: „A grófné szobái pazar fényt, csillogó pompát kifejtő, XV. Lajos korát jellemző barokk izléssel vannak berendezve; (…) a gazdag szinpompáju szőnyegekkel, a remek szépségü faragott diófa butorokkal, a sok arany és ezüst tárgygyal, a művészi értékü festményekkel és a különféle porczellán művekkel mesés képet nyujtanak.” (Bontz József: Keszthely város monográfiája. Keszthely, 1896. 348. o.)
A ma sarokszobának hívott, az épület délkeleti sarkán található teremről számos korabeli fénykép maradt fenn mind Mary Hamilton, Festetics (II.) Tasziló felesége, mind Maria Haugwitz idejéből, amelyek alátámasztják a leírás emelkedett hangnemét.
A grófné (majd hercegné) kis- és nagyszalonja a háló- és a toalett-szoba folytatásában helyezkedett el. Az írószobának vagy dolgozószobának is nevezett kisszalon szerepének megfelelően a reprezentatív nagyszalonhoz képest bensőségesebb hangulatú volt, ugyanakkor gazdag kiképzést és berendezést kapott. A falakat a függönyök és a bútorkárpitok anyagával megegyező virágos falikárpit borította, a padlót faltól falig szőnyeg, a falburkolat, az ajtók és az ablakok pedig a férfilakosztályhoz hasonlóan barna színűek voltak. A berendezési tárgyak nagy része klasszicista stílusú volt, néhány rokokó darabbal kiegészítve.
Festetics (III.) György felesége, Maria Haugwitz idején keveset változott a szoba képe. A fal és a függöny egyszínű lett, a szőnyegpadlót kicserélték, és került rá egy szőnyeg is, a bútorok ugyanakkor nagyrészt azonosak voltak a Mary korában itt lévőkkel.”
Itt láthatjuk az 1900-ban született grófnő portréját, melyet Halmi Artúr festett, 1936-ban.
Őt Tolnai herceg Festetics György Tasziló József vette el – a férj Festetics Tasziló és Mary Victoria Hamilton leszármazottja.
A Keszthelyi Hírlap 1938. február 20-i számában értesülhettek arról a korabeli olvasó – s a lap szerkesztőinek szándéka szerint – „bizonyára élénk rokonszenvvel és nagy örömmel fogja fogadni azon hírt, hogy Festetics György herceg Őfőméltósága eljegyezte Haugwitz Mária grófnőt, a főuri társaság egy igen kedvelt tagját.”. A herceg ekkor már 57 éves volt, a grófnő közel járt a negyvenhez. A keszthelyi hitbizomány ura és a nemes lengyel hölgy 1938. február 26-án kötöttek házasságot.
A Helikon Kastélymúzeum közösségi oldalán, egy korábbi bejegyzésből megtudhatjuk, hogy a keszthelyi sajtó erről is hírt adott: . „A kék-piros-sárga zászló a hercegi palota tornyán szombat óta mintha vigabban lobogna s mintha az is hirdetné a nagy örömet, mely a palotába költözött. (…) Most fokozott mértékben nyilvánulhat meg az öröm, mert megtörtént a házasságkötés a keszthelyi palota hercegi ura és a magas arisztokrácia elismert hölgytagja között.”…„A házasságkötést február 26-ikán délelőtt 11 órakor dr. Innitzer biboros, bécsi hercegérsek végezte házi-kápolnájában. A hercegi vőlegény részéről herceg Fürstenberg Károly és báró Gautsch Oszkár szerepeltek tanukként; a grófi menyasszony tanui tisztét két fivére töltötte be. A hercegi pár nem sokkal az esküvő után autóra ült és már szombat délután megérkezett a keszthelyi palotába.”
A bejegyzés kitér arra is, hogy „a lap közli a keszthelyi emberek jókívánságait és óhajait a hercegi pár felé:
„Az emberek is nagy örömmel, de egyben mély hódolattal tekintenek a hercegi palota felé, mely a házasságkötés révén urnőt kapott, aki szépséggel, jósággal és szeretettel tölti meg a fényes palotát. (…) Ne vegye tehát rossz néven Őfőméltósága és főképpen ne vegye hizelgésnek vagy képmutatásnak, amikor házassága alkalmával benső örömmel fordul feléje Keszthely lakóssága. Mi ennek az őszinte örömnek és szíves hódolatnak vagyunk a szerény tolmácsolói, amikor azt kivánjuk, hogy a házasságkötéssel tökéletes boldogság költözzék be a keszthelyi palotába s ennek a boldogságnak a sugara aranyozza be a hercegi pár életét, de jusson belőle egy fénysugár Keszthely városának is.”
Szintén a bejegyzést olvasva tudhatjuk meg azt is, hogy 1940. november 18-án a hercegi öröm teljessé vált, megszületett a pár egyetlen gyermeke, Festetics (IV.) György. Sajnos a boldogság nem tartott sokáig, mert Festetics (III.) György 1941. augusztus 4-én elhunyt. Így IV. György (1940–) alig nyolc hónaposan örökölte meg a hercegi címet és a Festetics-hitbizományt. A II. világháború végén, 1944 szeptemberében édesanyjával, Maria Haugwitz grófnővel hagyták el az országot. A hercegné életében már nem tudott visszatérni Keszthelyre, azonban 1990-ben férje és férje szülei mellé temették el a Szent Miklós temetőben lévő Festetics-Mauzóleumban. Erre utal képen látható gyászlap szövege: „hazatért Keszthelyre”.
Leszármazottjuk, IV. Festetics György rendszeresen ellátogat a városba, s tiszteletét teszi jeles ünnepeken, s két évente hagyományos Helikoni Ünnepségeken is – melynek gyökerei szintén a nemesi családhoz kötődnek.
Keszey Ágnes