Mészáros Annarózsa | 2023.10.28. 08:00

Bébi bivalyok várnak a Rezervátumban

A Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban idén eddig 65 bivalyborjú látta meg a napvilágot. Az állomány augusztus közepe óta bővült, szinte naponta születtek kis bivalyok, alig egy hetes bébit is láttunk az esős dzsip túránk alkalmával.

Amíg mi emberek nem feltétlenül örülünk a nyakunkban csapódó vízözönnek, addig vannak olyan jószágok, amelyek kifejezetten kedvelik a csapadékos időjárást. A házi bivalyokat egy cseppet sem zavarja, ha órák hosszat strandolhatnak. Mi pont egy ilyen esős napot fogtunk ki, hogy megnézhessük a Kis-Balaton vonzáskörzetében kialakított látogatóhelyen, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban, az ősz folyamán született kis borjakat, a 79 bivalytehenet, illetve Vércsét és Balatont, a két bikát.

5 napos bivaly bébi

– Az állomány rendkívül szép idén, egészségesek és erősek mind a tehenek, mind a borjak, elhullásunk gyakorlatilag nem volt ebben a tenyészidőszakban – mondja Bende Zsolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója. – A 65 borjú a csaknem 100 hektáros területen cseperedhet. Életterükből nyolc hektárnyi az a rész, amely a látogatók számára is közvetlenül igénybe vehető, ez a tanösvény, az állatsimogató és a játszótér.

Bivaly ovi

Ezen felül a nagyobb, 56 hektár méretű, fás legelővé alakított területen dzsipes szafarira is lehetőséged van, ahol szinte testközelből megnézheted a csordát. A lassan véget érő ellési időszakban kis bivalyborjakat is megfigyelhetsz teljesen közelről. Mint egy óvodás csoportban, úgy telepednek egymás mellé a bébi bivalyok, a tehenek felváltva őrzik őket. Közeledtünkre az anyukák a kicsinyeik felé tartanak, a fél szemük mindig a pár hetes borjakon van.

– Teheneink itt élik le életüket amíg koruk és egészségi állapotuk engedi. Általában 20 éves korukig szaporodóképesek. Az elmúlt évek során a genetkai- és viselkedésbéli szempontból nem kívánatos egyedeket a szakemberek kiselejtezték. Ennek a tevékenységnek az eredménye, hogy az állomány évek óta folyamatosan javul, idén a csapadékos időjárásnak köszönhetően a legelőink minősége remek volt, az állatok kiváló kondícióval kezdték meg az ellést, ez a borjakon is látszik. A borjaknak nagy szerepe van a genetikai értékmegőrzésben és a gazdasági hasznosításban egyaránt. A húscélú felhasználással gasztronómiai különlegességnek számítanak. Apránként, folyamatosan bővítené a Nemzeti Park nagyjából 120 tehénre az csordát, de közben vizsgálva azt is, hogy miként reagál a növekedésre természeti környezetük.

Bende Zsolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója

Kápolnapuszta fás legelő hasznosítása

Mint minden fás legelő, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum is gazdálkodás alá vont területnek számít, hiszen emberi beavatkozás eredménye. A fás legelőknek nemcsak a legeltetés miatt nagy a jelentőségük. Olyan élőhelyet jelentenek, amelyek biológiai sokszínűséget őriznek átmeneti jellegüknek köszönhetően, így komplexek. A fás legelők nyílt területen élő, számtalan növény- és állatfajnak nyújtanak otthont. A területen legelésző haszonállatok a legelés során gondoskodnak arról, hogy a terület jellege megmaradjon.
Ez azt jelenti, hogy lelegelik a még lágy állapotú cserjéket is, így megőrizve a fás legelő átmeneti jellegét erdő és legelő között. A fák a madaraknak menedéket és fészkelési lehetőséget biztosítanak, ugyanakkor a füves területeknek árnyékot jelentenek. Az ürgék is jól érzik magukat a területen, táplálékot nyújtva a parlagi sasoknak. Ezeknek az önmagukban is természeti értéket képező élőlényeknek jelentős egyedszáma található Kápolnapusztán, a Bivalyrezervátumban.

Tudtad?

1992-ben a Nagykanizsai Állami Gazdaság le akarta vágni a bivalyokat, az akkori 27 üsző és két bika alkotja csordát. A Nemzeti Park elődje, az Országos Természetvédelmi Hivatal vette át a területet és az akkori állatállományt. A kétezres évek elején ürgéket is telepítettek a területre, mert az aprófüves rész kedvező életkörülményt biztosít nekik. Azóta is jól érzik magukat a területen.

Kápolnapusztán található hazánk legnagyobb látogatható bivalycsordája

A Bivalyrezervátum háromféle célt valósít meg: bemutatja a hazánkban őshonos fajtákat, jelentős szerepet vállal a gén- és fajtamegőrzésben és a terület kezelése szempontjából is fontos tevékenységet végez. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt feladata az őshonos háziállatok génmegőrzése. A bivaly a kilencvenes évek elején – gazdasági szerepének csökkenése miatt – szinte eltűnt Magyarországról.

A Kis-Balaton térségében vélhetően az észak-somogyi egykori uradalmak bivalycsordáinak utódai maradtak fenn. A kápolnapusztai csorda jelentette a fajta megmentéséhez az alapot. Az állomány fejlesztésével a hazai bivalyállomány fennmaradásának új lehetősége nyílt. A fajta megmentésében kulcsszerepe van a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak is. Kápolnapusztán él hazánk legnagyobb egyedszámmal büszkélkedő bivalyállománya. A többi régi magyar háziállat-fajtához hasonlóan a bivaly megőrzése is a természetvédelmi törekvések kiemelt feladata. A gyepek természetvédelmi kezelésére kiválóan alkalmas állat, legelésével változatos gyepszerkezetet alakít ki.

– A Kárpát-medencére jellemző élőhelyek sokfélesége, diverzitása csak akkor őrizhető meg, ha élnek ott legelő állatok, amelyek természetes módon gondoskodnak a változatos talajról, ezzel a növény- és az állatvilág sokszínűségéről is. Szinte elképzelhetetlen, de ezeken a fás legelőkön egy adott területen belül sűrűbb az állat- és növényfajok száma, mint egy esőerdőben – mondja az igazgató.

A házi bivaly tenyésztésének kultúrája hazánkban több mint 400 évvel korábbra nyúlik vissza, leginkább igavonó állatként szolgált. Teherbírása másfélszer nagyobb a szarvasmarháénál és igénytelenebb, ezért tartása kevesebb munkát és törődést igényel.
Tavasztól késő őszig legelőn tartható, ami igényeinek maximálisan megfelel. A nyári időszakot szívesen vészeli át olyan élőhelyen, ahol lehetősége nyílik vízbe merülni.
Vontatásra, termőföldek feltörésére szívesen használták az egyébként jóindulatú állatot. Húsát is fogyasztják és tejéből sajtkülönlegességek készülnek, mint a mozzarella.