Mihály Szilvia | 2021.01.25. 06:00
Bécsben bálozott a balatoni elit - képekkel
Kivillanó vállak, csábos tekintetek, méregdrága báli ruhák és luxusékszerek árulkodnak az arisztokrácia báli szokásairól. Korabeli leírások és divatlapok lebbentik fel a múlt titkait!

– A Festetics család a téli báli szezonban ritkán tartózkodott Keszthelyen. Decemberben még itthon voltak, a karácsonyi ünnepeket és a szalonka vadászat idejét itt töltötték, majd elmentek üdülni, többnyire St Moritzba. Ezután Bécsbe, majd amikor elkészült a palotájuk, Pestre utaztak a báli szezonra és csak tavasszal tértek vissza Keszthelyre – avat be bennünket Iski Szilvia, a Helikon Kastélymúzeum történésze a Festeticsek utazási szokásaiba és a farsangi divatba.
Kattints ide, és tudj meg mindent a téli szánokkal megtett utazásokról!
A Festeticsek a nyári lóversenyek idején újra Bécsben vagy Pesten töltötték a mindennapjaikat. Sokat utaztak év közben is, őszre, a vadászati szezonra tértek vissza Keszthelyre.

Bécsi farsangi bál

– Festetics László a házasságkötése után Bécsben élt a családjával, udvarképesek voltak. Ez nagyon fontos társadalmi pozíció, azt jelenti, hogy bejáratosak voltak a királyi udvarba, részt vehettek a rendezvényeiken, aktív szereplői voltak a bécsi báli életnek.
1826. február 8-án, farsang idején a bécsi császári udvarban nagyszabású bált rendeztek Karolin Auguszta császárné, I. Ferenc osztrák császár és magyar király feleségének születésnapja tiszteletére.
A bálra meghívást kapott Festetics László gróf és felesége, Josephine Hohenzollern-Hechingen hercegnő is.

Olvass el mindent a bájos hercegnőről!
A bálon a résztvevők egy része egy kis színdarabot adott elő, La chasse aux Lions (Az oroszlánvadászat) címmel. Josephine is részt vett az előadáson, XIV. Lajos francia király szeretője és titkos felesége, Madame de Maintenon szerepét játszotta el.

Forrás: Helikon Kastély Könyvtár

Az 1826. évi udvari bálokról egy díszes könyv is készült két nyelven, németül és franciául, Der Costum-Ball am Schlusse des Carnevals 1826, illetve Description du bal paré en costume címmel, amely a Helikon Kastély könyvtárának egyik becses darabja. Ebből a könyvből látható ez a két kép, amelyeken az előadás egyes jelenetei láthatók.

Forrás: Helikon Kastély Könyvtár

Báli divat

– Az, hogy ki milyen ruhát viselt a bálokon, már ebben a korban is nagyon fontos volt.
Az újságok társadalmi rovata, a híres emberek öltözködése már akkor érdekelte az embereket, mindenki szeretett volna rájuk hasonlítani. Volt olyan újság, a Tolnai Világlap, mely mellékletében az előkelőségek báli ruhájának szabásmintáit is közölte, így könnyedén elkészíthették maguknak azokat a kevésbé tehetős úrihölgyek is. Ez a fajta sznobizmus már akkor is létezett. Nem csak báli ruhákat, de pongyolákat, pizsamákat, kötényeket, mindenféle női, férfi és gyerekruhát mutattak be rajzok segítségével.

Forrás: Honderü, 1843. január 14.

Az 1830-as években a bécsi és párizsi divat hatása nagyon erős volt, de a reformkorban már megjelennek a magyaros motívumok a báli öltözékben is.
Bár ebben az időben farkasordító hidegek voltak, ezek a báli ruhák finom, lágy, könnyű anyagokból készültek, vastag bundákat és prémeket vettek fel hozzá a hölgyek, hogy meg ne fagyjanak.

A Honderü című szépirodalmi, művészeti és divatlap részletgazdag leírást és illusztrációkat is közöl a farsangi ruhákról. 1843. februárjában ilyen volt a báli viselet:

„A szeszélyek’ istennője – a divat – változékony lévén ugyan, épen minden héten azonban ő istensége sem változik. Fő elvekben, bizonyos sarktörvényekben néha hónapok- sőt évekig is megmarad, csak az apróbb árnyéklatok, a nuancirozások azok, mikben naponként változik.
Farsangon át inkábbat táncz-öltözékek azok, mikre kedves olvasónéinknak szükségök van, a tánczelemnek pedig élő és leghívebb kinyomatai a kisasszonykák lévén, ez úttal csupa kisasszonyi öltözékekkel s pedig a való csipkeéletből mentettekkel fog udvarolni csörgetyünk. A mezőt hol virágaink tenyészének, együttvéve nevezzük meg, mondván, hogy az a Batthyány és Károlyi grófok’ táncztermei; de külön külön fölcsörgetjük a bájlebkéket, mellyekről ekkép lelestük az aranyport.
Kis cocárdokba végződő keskeny háromszinü szalaglánczolással díszített aljú fehér báliruha ékesíté a szép Bajzáth Málikát, kinek halvány képéhez a világos kék virágkoszoru igen illett.
Választékosság bélyegzé Batthyány Marie grófné’ öltözékét, melly hármas tunikáju crep ruhából állott, mellynek legalsaja cseresnyeszín, másika sötét rózsaszín, legfelsője pedig – melly természetesen legrövidebb is vala, halvány rózsaszín, s mindenik maga szinü selyem szalaggal díszítve lévén, egy ízletes árnyékozásu rózsafelhőt képezett.
Fejét virágok diszíték.

Forrás: Honderü, 1843. február 18.

Kötényszerüleg készített s kétfelől apró halvány rózsákkal felvirágozott ízletes fehér tánczruhákban lebegett oda a szép Beniczky kisasszonypár; fejőket fehér rózsák koszorúzák.
Szépen hímezett fehér tarlatan ruha számosb szegőkkel aljazva – en pied – s egy teljes ifjúságban bimbózó rózsakoszoru tette az erdélyi fajú kis Bethlen Cornelia kisasszony’ igen egyszerű de csinos öltözetét.
Nem mondhatunk egyebet, mint szépet és dicséretest bájoló rokona Bethlen Hermina grófné’ öltözékeiről, mellyek mindég a legelegansabbak, a legizletesbek közé sorozhatok. Csörgetvünk’ jelen tárgya egy gyönyörű fehér tarlatan ruha, tunikával. Mind ez, mind maga a felső ruha körözve igen csinos vörös selyem hímzetü arabesk körzéssel, melly kivált a kötényt – mert a tunika en tablier volt – fölötte emelte.” (Forrás: Arcanum)

Forrás: Honderü, 1843. február 4.

A Bálöltözékről egy évvel később így ír a lap Gizela nevű szerzője:

„A tarlatan még sokáig keresett kelme lesz e czélra. Díszítésére a fantáziának tág mező engedtetik, s e czélra szalag, virágok, s hímzések a legnagyobb változatosságban használtatnak. Sok bálruhákat készítnek kettős szoknyával: egyik tunikát képez, s oldalt fel van hasítva, a másik kerek, széleiken könnyűd, két három szín vegyületü hímzéssel.
Fiatal hölgyek’ öltözékén díszítésül igen könnyűd fehér hímzés használatik vagy ha ez hiányzik, rózsa- cseresznyeszín vagy kék tafotaszalagot illeszthetni a szegélyszélekre (ourlet), s két virág vagy két szalagcsokort alkalmaznak a szoknya’ hasítékának fölső végére. Néha két, három szoknya is van egymásra téve, kis távolságra egyik a másiktól. Ezeken gyakran egyik oldalon az első s második szoknya szalaggal egymáshoz van tűzve, s mindenikök füzérhímzéssel végződik.

Forrás: Honderü, 1844. február 10.

Gazdagabb öltözéken a szoknya’ alján teljes arabeszk hímzés díszük, eleven s ellenkező szinü médaillonokkal. Ha e fölött még egy másik szoknya van , az hasonlóképen kerek s egy cashemirpánthoz hasonlító kis szegélyzetben végződik. Gyakran fogunk e télen látni tarlatan vagy crepkelmét más ellenkező, zöld, kék, rózsa, cseresznye stb. szinü kelme fölött, de az első szoknya alól ki kell látszani annyira mennyire az alatta levő kelmének, akár köröskörül apró távolságra tűzetvén az föl szalagcsokorkák vagy virágok által, akár pedig csak két oldalon.
Kimenőre bálokbul főleg fehér cashemir szolgál, könnyű tölgylevélfüzérrel, vagy csak egyszerű ezüstpánttal körözve. Formájára nézve ez öltözék rendkívül nagy változatosságu.” (Forrás: Arcanum)

Nézd meg képeinket a korabeli báli divatról:

Nyitókép: shutterstock

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva