Kériné Ódor Orsolya segít eligazodni a Festetics-család rejtelmeiben, fellebbentjük a titkokat, kinyitjuk a titkos ajtók mögötti évszázados könyveket. Természetesen kesztyűs kézzel, hiszen ezek a kötetek annyira értékesek, hogy nem maradhat rajtuk ujjlenyomat sem.
– Mit tudunk az első grófnőről?
– Bossányi Julianna Jabloncán, a mai Felvidéken született Nagybossányi Bossányi Imre alszolgabíró és Korláthköy Éva leányaként. Festetics III. Pállal történt eljegyzése 1751. szeptember 7-én volt, ekkor 17 éves volt, másnap megtörtént az esküvő. A nyitrai püspök, galántai gróf Esterházy Imre Gábor adta őket össze.
Az eljegyzés napján kiállított okirat szerint a leendő férj 3000 körmöci aranyat adott „móring gyanánt” (hozomány) arájának, amit még megtoldott 4000 forinttal, hogy menyegzői ruháját és egyéb tartozékait kifizethesse.
„Szükséges, hogy tetőtől-talpig felruházzam a menyasszonyt, még éjszakai ruhát, cipellőt és minden bagatellát hozzáadván, e mellett egy pár csöves gyűrűt, ezüst nachzeugot, órát és bestecket kell adnom és valamely gyöngyöt, mivel az mátkámnak kövekből való smukja vagyon.” (Szabó Dezső: A herceg Festetics-család története Budapest, 1928. 190-191. p.)
– Azt mondják, Julianna példás családanya volt.
– Valóban. A házasságból kilenc gyermek született: négy leány és öt fiú.
Az ismertebbek közül meg kell említeni Festetics Juliannát, aki gróf Széchényi Ferencnek, nemzeti könyvtárunk megalapítójának volt a felesége, ő lett a „legnagyobb magyar” – gróf Széchenyi István édesanyja. Julianna híres fiai Festetics I. György mecénás gróf – a Georgikon megalapítója, a klasszikus Helikoni Ünnepségek életre hívója, valamint Festetics Imre, aki a 19. század eleji tudományos kutatásai révén a genetika úttörői közé került.
Nagy feladat hárult Juliannára a gyermekneveléssel kapcsolatosan, hiszen III. Pál hivatali teendői ellátása miatt az év nagy részét a udvarnál, Bécsben töltötte. A házaspár nagyon fontosnak tartotta, hogy gyermekeik anyagi jóléte mindig biztosított legyen.
– Gyermekeik mellett a környékbelieket is támogatták.
– Apjához hasonlóan III. Pál is részt vett templomalapításban is. Vindornyaszőlősön a falu legrégebbi épített emléke a Szent Péter és Pál római katolikus templom. Az ő és felesége segítségével épült fel 1778 és 1785 között. A berendezés a 18. századból való, fő értéke az a szószék, amit a templom Páltól és feleségétől kapott, rajta a gróf és felesége családi címerével.
– A grófi cím mellett Julianna is kapott egy fontos kinevezést.
– Festetics III. Pál 1772. február 24-én grófi címet kapott Mária Teréziától, ennek értelmében a Festetics család keszthelyi ága a magyar főnemesi családok közé került. Pál még ebben az évben a Magyar Kamara alelnöke is lett, majd megkapta a titkos tanácsosi címet is. A kitüntetések sorozatát felesége 1774. november 14-én csillagkeresztes hölggyé való kinevezése zárta. A későbbiek folyamán a női családtagok kivétel nélkül viselték ezt a titulust.
Fotó: Keszey Ágnes
– Mit jelent ez kitüntetés?
– A Csillagkeresztes Rend (Hochadeliger-Sternkreuzorden) kitüntetést III. Ferdinánd özvegye, Gonzaga Eleonóra magyar királyné alapította 1668. szeptember 18-án.
A rend tagjai katolikus vallású, férjes vagy özvegyasszonyok lehettek, akik őspróbát kellett, hogy tegyenek. A próba keretében apai ás anyai ágon meghatározott számú nemest kellett igazolniuk. Feltétel volt még, hogy a leendő tag férje kamarás legyen.
A rend tagjai a vallás szolgálatára, a Szent Kereszt tiszteletére, a vallási szertartásokon való részvételre, az erényes és méltányos életre, továbbá az irgalmasságra és jótékonykodásra vállaltak kötelezettséget. Ez magában foglalta a pénzadományozást, a kórházlátogatást, a szenvedőkkel és betegekkel való foglalkozást.
– Mi a rend jelképe?
– A rend legismertebb jelvényét a 18. század közepétől használták. Ez egy vörös keresztet, a kétfejű, korona nélküli fekete császári sast és kék zománckeretet foglal magába.
A keret felső részénél a „SALUS ET GLORIA” (Üdv és dicsőség) jelszó olvasható fehér zománclapon. A jelvényt fekete selyemszalaggal a szív fölött viselték.
Kép: Festetics-kastély
– Ezt a jelvényt látjuk az arcképcsarnokban is a grófnőt ábrázoló festményen?
– Igen. A családi ősgalériában ez a jelvény jól látható a Bossányi Juliannát ábrázoló festményen, amelyet Hubert Maurer német származású osztrák festőművész készített.
A festményen a grófné rokokó stílusú ruhában látható. A rokokó stílus „divatdiktátorának” XV. Lajos szeretőjét, Madame de Pompadourt tekintjük.
Fotó: Mihály Szilvia
– Mi jellemzi a rokokó hölgyeket?
– Fő jellemzőik az elegancia és a nőiesség. A ruhák a barokkhoz képest könnyebbek, kecsesebbek, finomabbak lettek. Főként selyemanyagokat használtak, a pasztell színek voltak a dominánsak. A rokokó öltözethez szorosan hozzátartozik a hajviselet. Ahogy a festményen is megfigyelhető, a hölgyek csipkefőkötőt, vagy ugyancsak csipkéből, virágokból, tollból készült fejdíszt viseltek. Gondoljunk csak Marie Antoinette csodás ruhakölteményeire és frizurájára!
Bossányi Julianna az ősi birtok, Ság (ma Simaság) kegyúri templomának kriptájában nyugszik. 1805-ben hunyt el. Itt láthatjuk a halálára készült nyomtatott gyászbeszédet.
Fotó: Keszey Ágnes
Ez elsőre meghökkentő, de az akkori kor egyik legfontosabb dokumentuma számunkra, kutatók számára a kiadott gyászbeszéd és gyászjelentő. Ezek ékes magyarsággal íródtak, de ma is érhetőek.
Olvasd el a Festetics-hölgyekről írt korábbi cikkünket!
Nézd meg a Festeics-feleségekről készített képgalériánkat:
Nyitókép: pixabay
Készítette: Mihály Szilvia
