Hihetetlen látvány a keszthelyi Festetics-kastélyban folyó restaurálási munka. A mindig csillogó fehér tükörteremhez vezető folyosó és a terem parkettájának felújítása mellett még az utolsó simításokat végzik a fehér fal aranyszínű metálozásán. A bútorok külső restauráló műhelyben, a csillárok hatalmas nejlonokba csavarva egy kisebb helyiségben várják, hogy pompájukkal hozzájáruljanak a terem szépségéhez.
Még nem bontották el a festéshez használt állványzatot, a mindig elegáns tükörterem munkaterület, de hamarosan főúri díszebédlőként teljes szépségében várja a látogatókat.
Még állványok állnak az ebédlőasztal helyén
Fotó: Mihály Szilvia
Olvasd el, hogy lett a korabeli ebédlőből katonai tiszti klub majd koncert- és házasságkötőterem!
A 70-es években barokkizálták a tükörtermet
Pák András és Szalay György restaurátorművészek, valamint Kardos Laura, a kastély közgyűjteményi vezetője mutatja meg a felújítási munkák kulisszatitkait.
– A tükörterem felújítása a Nemzeti Kastélyprogram keretében zajlik, a munkák befejezése után új pompát és egy megújult funkciójú tükörtermet láthatunk majd. Eredetileg fehér volt a terem, csak a legutolsó felújítás során aranyozták be a stukkó díszeket. Ezzel gazdagították, amikor egy reprezentatív termet hoztak létre a 70-es években, ami házasságkötések és koncertek helyszíne lett.
A mostani felújítás azért volt fontos, mert a teremben levő székek megsértették a stukatúrt, ezt kell felújítani, kiegészíteni, újrametálozni és patinázni. Az ajtók, falak tört fehér színe és a csillogó arany kombinációja hihetetlen eleganciát kölcsönöz a teremnek.
Az elkészült falfelületen már látható a pompázatosság
Fotó: Mihály Szilvia
Az aranyozottnak látszó részek metál, vagyis rézlapokból készültek, nem valódi arannyal fedjük, fedték be a gipszmintázatokat.
Ebben a teremben az összes ajtókeret és a díszlécek 99 száaléka gipszből van, ami nagyon sérülékeny, ezt általában fából szokták készíteni, hogy tartósabb legyen. A feladatunk az volt, hogy a mennyezet is kapjon egy portalanító tisztítást, és megszüntessük a repedéseket. Rendeztük a metálozás hátterét, törtfehér színt kapott a plafon is.
Tükörből is jól látszódik a felújított mennyezet
Fotó: Mihály Szilvia
– Mit jelent a metálozás?
– A metálozást ugyanazzal a technikával végeztük, ahogy azt a 70-es években is tették. 16×16 cm-es lapokkal dolgoztunk, amit cérnakesztyűben fogtunk meg, hogy az ujjlenyomatunk se maradjon rajta, hiszen ott később oxidáció indulhat el. Egy tejszerű, átlátszó anyagot kenünk fel viszonylag vékonyan a stukkóra, ügyelve, hogy ne legyen gumiszerűen vastag, de a ragasztó hatása meglegyen, és ebbe szépen, aprólékosan, finom, puha ecsetekkel és kézzel simítottuk bele a rézlapot. Azt előre fel kellett szabdalni megfelelő méretre, amikor ráhelyezzük a plasztikára, nem feszülhet meg, nem lyukadhat ki. Nagyon lassú a munka, még annak is, akinek nagy rutinja van a restaurálásban.
A videóban láthatod az aprólékos munkát:
Arra is kell figyelni, hogy kellő módon levédjük a metálozást, mert az különben elkezdene oxidálódni, és fekete, zöldes árnyalatot is kaphat. Az elődeink is patinázó lakkozást használtak, nekünk ugyanezt a tónust kellett visszahozni a munka során.
A javított változatot javítják
– Hogy zajlik a parketta felújítása?
– Az intarziás parketta felújítása során a hiányokat pótoljuk. Az alaplap táblás tölgyfa, az intarzia juhar és mahagóni fából van.
A régi felvételeken az 1920-30-as évekből azt látjuk, hogy más volt a parketta elrendezése, mint amilyen a 70- es években lett, de mi most a javított változatot javítjuk. A parkettán a végső felület egy kemény viaszréteg lesz, nem az a lakk, amivel eddig lefedték. Ez a megoldás közelebb áll az eredeti, hajdani felületkezeléshez.
Az intarzia eredeti, több mint 200 éves
Fotó: Mihály Szilvia
– Az intarziás részek eredetiek, annyit tudunk róla, – mondja Laura – hogy ugyanaz a mester, Kerbl János készítette úgy kétszáz évvel ezelőtt, mint aki a könyvtár teljes bútorzatát. A körülötte levő parketta részek a háború után lettek kicserélve. Van olyan felvétel, amin látszik, hogy a beszakadt plafon törmeléke borítja a padlót, ez károsította a parkettát.
A folyosón is zajlanak a munkálatok
Fotó: Mihály Szilvia
A teremben levő bútorok, asztalok nem itt, hanem egy restaurátor műhelyben kerülnek felújításra. A hat, falak mentén található konzolasztal, a kandallóellenző, négy szék, egy nagy óra a hozzá tartozó kandeláberekkel, gyertyatartók vannak még a restaurátorok műhelyében, a tárgyak restaurálása is hónapokig tart. A faragott, aranyozott lábú konzolasztalok márványlap tetővel tölgyfából készültek, nem puha fából, különleges darabok, különleges bánásmódot igényelnek. A bútorok eredetileg tölgyszínűek lehettek, aranyozással, a 70-es években, amikor a termet barokkizálták, akkor hozták létre ezt az aranyat imitáló enteriőrt.
A bútorok esetében is ez a fehér/ arany állapot lesz helyreállítva, hogy ne rontsuk a terem egységét.
Metálozott stukkó dísz
Fotó: Mihály Szilvia
Nejlonba burkolt csillárok, letakart szőnyegek
– A Mária Terézia-típusú csillárok rézből és üvegből készültek. Három csillár volt és lesz a mennyezeten, ezek nem egyeznek meg az archív fotókon szereplő csillárokkal. Van olyan kép, ahol egy csillár van a teremben, arról azt tudjuk, hogy később a könyvtárterembe került, ampír stílusa jobban illik a klasszicista térbe. Ezek, a most még nejlon alatt megbújó csillárok tükrözik a tükörterem neorokokó stílusát.
Nézd meg képeinket:
