Keszthely sétálóutcáján található ez a több tízezer tárgyat bemutató múzeum, ahol egy szédületes időutazásban lehet részünk.
– Az 1800-as évektől a retróig, mára elfelejtett használati tárgyak, ízlésvilágunkból kikopott dísztárgyak és külön kiállításként GICCS Múzeum várja a látogatókat, ami a rácsodálkozástól, némi ismeretgyarapodáson keresztül a csüggedésig „roncsolja” az ide belépőt – tudtuk meg Török Tibor alapítótól.
– A Nosztalgia Múzeum a kiállítások merőben új kategóriája, műfaji kötöttség nélkül adja kezünkbe a múlt ajtajának kulcsát. Az egyéntől függ, hogy elérohan, avagy belebotlik ősei vagy saját megélt emlékeibe. A századelő korszelleme, gyermekded technikája legalább annyira derűre hangolhat bennünket, mint a retro leegyszerűsített formái és harsogó színvilága. Tudnunk kell a letűnt időkről, hogy tudjuk: nincs új a nap alatt!
Remélem, nem kerülnek újra használatba a szénvasalók, alpaka kanalak, de legyen evidencia, hogy a lépcsőfok, mire majd fellépünk, nem más, mint amit már elhagytunk – igaz feljebb van, de lényegét tekintve ugyanaz – vallja Török Tibor.
Fotó: Mihály Szilvia
Ahogy sétálunk a vitrinek között valóban minden a szemünk elé kerül. Harmonikák, biciklik, írógépek, régi gyufás és cigarettás dobozok elsőre káoszosnak tűnő kavalkádjában néhány perc alatt átlátjuk a tematikát, és boldogan időzünk el a vetkőzős tollak, nyakkendők és tésztavágók között.
Fotó: Mihály Szilvia
A tévék, rádiók, kávéfőzők visszarepítik a felnőtteket egy letűnt időbe, a gyerekek számára pedig láthatóvá válnak a családi mesék soha nem látott kellékei.
Egy 60-as évekbeli fényképezőgépet vagy épp egy kakukkos órát nehezen képzelnek el a mai fiatalok, akik okosórákat hordanak és telefonnal fényképeznek. A teleszkópos pohár vagy kempingi kávéfőző eddig csak vicces kifejezésként élt a tudatukban, hiszen már évtizedekkel ezelőtt leselejteztük otthonunkból ezeket.
Fotó: Mihály Szilvia
A híres keszthelyi orvos, dr. Liposits Elemér tiszteletére is berendeztek egy külön helyiséget, itt a 40-es, 50-es évek kórházi szobáját és eszközeit láthatjuk. A belgyógyász főorvost a szegények orvosának is nevezték, ő vezette a fertőző osztályt is. Megdöbbentő a korabeli injekciós tűk látványa, én most inkább világgá futnék, minthogy egy ilyet belém bökjenek.
Fotó: Mihály Szilvia
A Nosztalgia múzeum külön helyiségébe rejtették el a giccseket, vagy mondjuk úgy, külön szentélybe kerültek ezek a darabok. Igazi relikviákat látunk, rácsodálkozunk a bugyuta cikornyákra, őrült színekre és formákra.
Hol van itt a jóízlés, és hol volt a jóízlés, amikor ezek a tárgyak a nappalikat díszítették? Rettenetes vagy mosolyt fakasztó ez a rengeteg dísz -és ajándéktárgy egy helyen? Megdöbbenünk azon, hogy bizony mi magunk is elcsábultunk annak idején, és volt zenélő gondolánk, vagy mókásnak tűnő pink színű kávéscsésze készletünk.
Fotó: Nosztalgia múzeum
Ha valaki szeret bolhapiacon nézelődni, akkor itt akár órákra is elveszhet a kiállított tárgyak között.
Nézze meg a kiállítás képeit:
Készítette: Mihály Szilvia
