A nemrégiben egy bécsi árverésen vásárolt étkészlet a Festetics-kastély számára egyfajta „Seuso-kincsnek” tekinthető, amely megalapozhatja a Festetics család egykori ezüstkamrájának hiteles rekonstrukcióját. A további felbukkanó darabok szisztematikus gyűjtésével egy egyedülálló magyar hercegi kincstár bemutatására lenne lehetőség.
Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója és Kardos Laura közgyűjteményi vezető mesélt a LikeBalatonnak a különleges műkincsekről és műkincs kereskedelemről.
Riportunkban fény derül arra, hogy léteznek-e napjainkban is kincsvadászok, hogyan zajlik egy árverés, és beszélgetünk arról, vajon mit ettek, ettek- e a most visszavásárolt tányérokból a Festeticsek.
– A Festetics család történetét kell bemutatnunk ahhoz, hogy lássuk, hogy gyűlt össze a Festetics-vagyon – mondta Pálinkás Róbert. –Az 1700-as években érkezik a család Keszthelyre, és veszik meg a Gersei-Pető birtokot, ahol elkezdenek gazdálkodni. Több generáción keresztül bővítik a birtokot és a kastélyt is.
Fotó: Helikon Kastélymúzeum
I. Festetics György alapította 1797-ben a Georgikont, ő hozza létre a Helikoni Ünnepségeket, a könyvtárat, iskolát is alapít. Ő ismeri fel, hogy érdemes lenne a Hévíz-tófürdővel is foglalkozni, fürdőházat épít a tóra. A családnak folyamatos és egyre nagyobb bevételei lesznek, megszerzett jövedelmükből hozzák létre a kastély ezüstkincstárát.
Festetics György híres vendéglátó révén figyelmet fordított a terítés kellékeire: porcelánkészletek, ezüstök, üvegedények nagy számban voltak kastélyában. Mivel több alkalommal az uralkodóház tagjait – pl. József nádort vagy Ferdinánd főherceget – is vendégül látta, szükség lehetett a királyi főkhöz illő asztalneműre.
Fotó: Keszey Ágnes
–A korabeli leírások szerint a kincstárban egy 78 részes ezüst étkészlet volt, ebből találtunk a Dorotheum árverésen ezüstből készült aranyozott tálaló tányérokat és kupákat – veszi át a szót Kardos Laura. –Ezek a Festetics-ezüstök egyedülállóak abból a szempontból, hogy első bizonyítékul szolgálnak arra, hogy valóban létezett teljes aranyozott ezüst étkészlete a Festetics családnak.
Különösen az 1700-as évek végén készült darabok rendkívüliek koruknál, ritkaságuknál fogva – a magyar műkereskedelmi piacon nem volt még példa hasonlók felbukkanására.
– Mikor és hol készültek ezek az ezüstök?
– Festetics György ezeket az ezüsttálakt egy bécsi mesternél, Wilhelm Schwegerlnél rendeli 1796-ban, az ő mesterjegye is látható a tányérokon. A második rendelés ideje 1817, ekkor a szintén bécsi Anton Köll a gróf megbízásából bővítette ki az asztaliezüst-készletet – mondta Laura.
– Mekkorák ezek a tárgyak, olyanok, mint napjaink étkészletei?
– A 12 db bécsi ezüsttányér tízszögű, aranyozott, átmérőjük 28,5 cm, összsúlyuk 9836 g, azaz csaknem 10 kg. Az ugyancsak bécsi, aranyozott ezüstkelyhek közül 15 db fedeles, 6 db fedél nélküli. A kelyheken gravírozott címer látható F monogrammal és grófi koronával, valamint a Festeticsek címerállataival: a daruval és a két oroszlánnal. A poharak magassága 13,5 cm, illetve 14 cm (a fedél nélkülieké 10 cm), összsúlyuk 4869 g.
Fotó: Keszey Ágnes
– Ezekből a tányérokból mit ettek egy főúri lakomán a vendégek?
– A gyönyörűen csillogó tányérokból nem ettek, csak díszítésre használták – eleveníti fel a múltat az igazgató úr. – Amikor megterítették az asztalt, ezek az ezüstök voltak a terítő tányérok. Az aranyozás sérült volna, ha ezen késsel vagy villával esznek. Az étkezés megkezdésekor a terítő tálakat porcelán tányérokra cserélték. A kupákat használták, ezekből bort is ittak.
– A keszthelyi kastélyban számos eredeti műtárgy, Festetics-bútor látható.
– Abszolút büszkék vagyunk arra, hogy eredeti műtárgyak találhatók a kastélyban. Nekünk az a kiváltság jutott, hogy amikor a második világháború idején az orosz front megérkezett a városba, akkor a keszthelyi városparancsnoknak kinevezett történész végzettségű Sevcsenko meglátta, hogy itt mekkora érték maradt.
1944-szeptemberében menekült el a kastélyból a megözvegyült Haugwitz Mária és fia, IV. György.
A hercegasszony az értékes tárgyak közül amit tudott, előreküldött. Sok műtárgyat vittek a Hévízi-tóhoz, egy a család tulajdonában álló fürdőépületebe, bízva abban, hogy ott nem esik bántódásuk. A nagyobb bútorok, tárgyak itt maradtak, ezeket Klempa Károly, a Festetics család korábbi könyvtárosa és a városparancsnok a kastély könyvtári szárnyába zárja, és befalaztatja, kiírja rá, hogy fertőző osztály. Ezzel akadályozza meg a fosztogatást, és menti meg a Festetics-örökség egy részét.
Fotó: Mihály Szilvia
– Hogy kerülnek vissza a kastélyba a korabeli tárgyak?
– Azokat a tárgyakat, amik akkor kikerültek a kastélyból, mi megpróbáljuk visszavásárolni. Rengetek műértő, műkedvelő támogatónk van, egyikük hívta fel a figyelmünket erre a bécsi árverésre is, ahol a Festetics-tárgyak is szerepeltek.
A műtárgyakat a Helikon Kastély kérésére sikerült megvásárolnia a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak, amely azokat kölcsön formájában átadta az intézménynek. Az első ilyen közös kincsvásárlásunk egy szalonbútor garnitúra volt, melyet egy budapesti árverésen vásároltunk.
Fotó: pixabay
– Egy ilyen aukción emelgetik a licitálók a filmekből ismert tárcsát, és próbálják a legjobb áron megszerezni a kincseket?
– Igen. De az árverés előtt néhány nappal már elkezdődik az esemény. Ilyenkor meg lehet tekinteni a kiállított tárgyakat, nem csak prospektus és fénykép alapján licitálunk. Minden kiállított tárgynak van egy kikiáltási ára, és ez növekszik a licitekkel. Ma már a táblás licit mellett online és telefonos licit is működik.
– Van előre meghatározott összeg, amiből egy -egy tárgy megvásárolható?
– Ha a magyar állam nevében megy valaki licitálni, akkor egy előre meghatározott kerettel rendelkezik, afölött már nem vásárolhat. Ez a keret nagyon titkos, hiszen az összeg ismeretében elkezdődne a licit feltornázása.
Nagyon szerencsések voltunk, mert a mostani bécsi árverésen a kikiáltási árért, összesen kb. 7 millió Ft-ért meg tudtuk vásárolni ezeket a kincseket. Még az eladó is azt gondolta, hogy ezt a kikiáltási ár két-háromszorosáért tudják majd értékesíteni. Mivel rajtunk kívül ezekre a tételekre most nem volt licitáló, sikerült kikiáltási áron hozzájutnunk az aranyozott ezüstökhöz. Előre nem tudható, ki vesz részt egy árverésen, hogy egy tétel mennyire kelti fel a műgyűjtők figyelmét.
Ezeken az árveréseken a kastély képviselője is részt vesz, és folyamatosan figyeli az eseményeket.
– Úgy tűnik, a műkincseknek is jelentős piaca van.
– Nagyon sok műkincsgyűjtő van szerte a világon. A Helikon Kastélymúzeum híre és a Festeticsek megítélése a mai napig nagyon pozitív, múzeumunk nagyon populáris, az előző évben is 230 ezer látogatónk volt.
Fotó: Festetics-kastély
Sokszor hívja fel a figyelmünket egy-egy műgyűjtő, ha Festetics-tárgy kerül aukcióra, hiszen tudják, hogy ezeknek a tárgyaknak itt van a legméltóbb helye. Eredeti környezetben kiállítva több százezer ember számára lesz látható, míg ha magángyűjtőhöz vagy magánemberhez kerülne, csak néhányan láthatnák.
– Mi alapján lehet biztosan tudni, hogy a fellelt tárgyak eredetiek -e?
– Az eredetiség vizsgálat, proveniencia-kutatás során meg kell nézni, hogy ezek a tárgyak valóban Festetics-tárgyak voltak-e. A címerből, a megrendelésből, a korabeli feljegyzésekből, leltárakból tudjuk beazonosítani, hogy valódi Festetics-kincset találtunk.
Egy Festetics -címerrel ellátott tárgy nekünk sokkal értékesebb, mint annak, aki csak az évszázados tárgyat látja benne.
Fotó: Polgár László
–A ma tükörteremnek hívott helyiségben a főúri étkezéseket bemutató kiállítás készül, amelynek legfontosabb eleme a gazdagon megterített, tizenkét személyes étkezőasztal. A most átadott műtárgyak rendkívüli lehetőséget teremtenek arra, hogy az ebédlőasztalon jelentős számú, a Festeticsek által egykor használt tárgy jelenhessen meg, megteremtve így a történeti hűséget. Ehhez az asztalhoz egy franciaországi árverésen vásároltunk 12 db széket – folytatja Kardos Laura.
– Próbáljuk teljesen korhű módon rekonstruálni a Festeticsek ebédlőjét, ehhez vannak archív fotóink, és rendelkezésünkre állnak a különböző korokból származó leltárak. A leírások és fényképek alapján tudjuk, milyen székeik voltak, és nemrégiben ehhez korban és stílusban, alakban, színben passzoló tételekre bukkantunk. Ezek 18. századi rokokó fehér színű székek nádazott ülőlappal és háttámlával. A nádazás már nem eredeti, a székek restaurálva vannak, hiszen az az idők folyamán könnyen sérül.
– Gyakran vásárolnak árveréseken?
– Korábban vásároltunk már aukción Lyonban is bútorokat, Párizsban, Belgiumban, Bécsben, és Floridában is korabeli tárgyakat. Amerikában egy szőnyeget sikerült nagyon jó áron megvásárolnunk, itt a szállítás volt, amit jól meg kellett oldani.
– Mivel és hogyan szállítják ezeket a kincseket, hogy ne sérüljenek meg?
– Van olyan árverés, ahol becsomagolják a megvásárolt tételeket, de ez többnyire a vevő feladata. Párizsba például a kollégáim mentek el, hogy becsomagolják a tárgyakat, és egy szállító cég szállította azokat Keszthelyre. Amíg nem kerül ki egy műtárgy a kiállításba, szigorú keretek között tároljuk és óvjuk azt. A most vásárolt kincseket napi 24 órában őrzi a Helikon Kastélymúzeum fegyveres biztonsági őrsége.
– Ezek a tárgyak a látogatók részére a kiállítás során sem megtapinthatók?
– Nem. Nagyon szigorú az a szabályrendszer még a kollégáknak is, hogy melyik tárgyat mivel lehet megfogni, tisztítani. Ezeket a most vásárolt tányérokat és kupákat csak kesztyűben foghatjuk meg. Ha megfogják, és ujjlenyomat kerül rá, tisztítani kell. Amikor a plexiüveg mögé kerülnek a kiállításon, ott majd a porosodás miatt kell időnként tisztítani. Ez a műtárgyvédelmi felelős dolga, csak ő nyúlhat ezekhez a tárgyakhoz, ő tudja, melyik tárgy állaga mivel és hogyan óvható a leginkább.
Készítette: Mihály Szilvia
