A kocsi kocsi
– A XV. században készítették el a Komárom megyei Kocson ennek a kocsinak az első darabját. A település híres volt szekereiről is, de miután 1485-ben Mátyás király elfoglalta Bécset, és gyakoribbá vált a rendszeres Buda és Bécs közötti közlekedés, szükség volt egy szekérnél gyorsabb, személyszállításra is alkalmas járműre – mondta Varga Zoltán, a Hintómúzeum igazgatója.
Varga Zoltán, A Hintómúzeum igazgatója
Fotó: Mészáros Annarózsa
– A szekerek nehezek, robusztusak, elsősorban áruszállításra lettek kitalálva, személyszállításra ez a könnyebb darab volt alkalmas, ami kevés vasalattal, fa tengelyekkel, vesszőfonattal készült.
Innovatív modell
A korabeli leírások, úti beszámolók sokszor írnak a kocsiról, amivel a lovak hosszú ideig tudtak tempósan haladni, egyenesen szélsebesnek titulálták. Három állat volt a kocsi elé fogva, amiből a középső, az úgynevezett lógós nem húzott, hanem „pihent”, nem kellett erőt kifejteni, így tudták a lovakat cserélgetni.
Szélsebesen robogott a kocsi
Fotó: Mészáros Annarózsa
Egyes leírások szerint volt, hogy Budapest-Bécs között nem is volt szükség váltó lovakra. Ezzel a kocsival a két város között egy nap és egy éjszaka alatt tették meg az utat az utazók, jelentősen lerövidítve az utazásra fordítandó időt.
A jármű négy személy szállítására volt alkalmas, párnák, bőrök, szőrmék csillapították az üléseken a haladás közbeni zötykölődést. Rugók még nem voltak, de a fatengely is tompította a rázkódást, ezért is lehetett gyorsabban haladni. Szekérrel a vágta tempó, de még az ügetés is elképzelhetetlen volt.
A kipárnázott ülés alatt tárolórekeszek vannak
Fotó: Mészáros Annarózsa
A szolgák, inasok ültek a menetiránynak háttal, a magasabb ülésen pedig a főurak kaptak helyet, a felső rész kevésbé rázkódott. Az ülések egyben ládák is, ezekbe tudták a csomagokat elhelyezni. A hajtó ezen a kocsin a bakon ült, abban az időben elterjedt volt az is, hogy nyeregből hajtottak.
Annak idején hatalmas áttörés volt ez a modell, ami Európa szerte elterjedt, sőt, maga a kocsi szó is nemzetközivé vált. Sok céhlegény és mester jött megtanulni az elkészítését, hatalmas innovációnak számított ez a jármű a személyszállítás elindulásában.
Élethű másolat
Az Autós Nagykoalíció elnöke Knezsik István ötlete alapján készítettük el ezt a kocsit, anyagilag is ő finanszírozta a projektet.
Az első magyar kocsi valósághű replikája anyaghasználatában, méretében és az arányokat tekintve is követi az eredetit. Korábban egy illusztráció mellett csak egy makettünk volt erről a kocsiról.
Jeremias Schemel, augsburgi festő, aki maga is nagy utazó volt, 1568-ban megörökítette ennek a járműnek a képét, ez sokat segített nekünk a tervezési munkában.
Korabeli illusztráció
Fotó: Mészáros Annarózsa
– Mennyi ideig készült ez a kocsi?
– Napjainkban ezen a kocsin 10 hónapig dolgoztunk, pedig a mi munkánkat sok gép segítette, ami Mátyás korában nem létezett. Aprólékos, hosszú munka volt.
– Hányan dolgoztak a járművön?
– A famunkák Takács Feri bácsi keze alól kerültek ki, a fém és vas munkákat Kollár Imrének köszönhetjük, ők a hintójavító műhelyünk restaurátorai. A fonatot a badacsonytomaji Hídvégi család készítette, ők dinasztiák óta kosárfonással foglalkoznak.
A méretezési terveket én készítettem a korabeli leírások és kép alapján. Az első változatot furnérlemezből készítettük el, levágtuk a kerékméretet, az oldalfalakat. Ez a modell segített nekünk a végső változatban, a tesztdarabok sablonként is jó szolgálatot tettek. Ez az első kocsink annyira népszerű lett, hogy most Kocs településtől kaptuk a felkérést, hogy nekik is készítsük el a saját kocsijukat.
Nézd meg a kocsiról készített képeinket!
