– Bűnügyi séták, Festeticsek a városban, bevásárlás a múlt században, számos tematikus sétán vehettünk már részt a vezetéseddel. Hogy lesz egy vezetett sétából nyomtatott könyv?
– Ezek a séták nem hagyományos idegenvezetős, várostörténeti séták. Természetesen Keszthely múltjába sétálunk el, de én mélyebben a történet mögötti emberi sorsokat bontom ki, kultúrtörténeti hátteret mutatok be. A városi sétáim során mindig arra törekszem, hogy kialakuljon egyfajta beszélgetés, kommunikáció a vendégekkel, ezért minden séta más lesz.
Itt elolvashatod, milyen volt Keszthely sötét, bűnügyi múltja!
Iski Szilvia időutazásra hív bennünket
Fotó: Keszey Ágnes
A kérdések engem is inspirálnak, további kutatásra ösztönöznek. Ehhez képest a könyvben el kellett döntenem, mi szerepeljen. A történetek, amik formálták a várost, melyek a séták során elhangoztak, vagy egy, a várost bemutató útikalauz, ami hasznos lehet annak, aki sétált már velem a múltba, de annak is, aki otthon lapozza fel a kiadványt.
A könyv az épületeket, utcákat, látnivalókat mutatja meg, de az általam elmondott, a városhoz kapcsolódó történetek minden városi sétán az adott tematika alapján változnak.
Emlékszel, hogy milyen reklámokkal csábították boltjukba a korabeli kereskedők a vásárlókat?
Kép: Iski Szilvia
– A séták során többször ugyanannál az épületnél egy egész más történet hangzik el, mint korábban.
– Igen, a városnak, az épületeknek több rétege van, egy-egy épület több szempontból is érdekes lehet.
A Kossuth Lajos utca 24. szerepel a Festeticsekről szóló sétában, mert ez volt doktor Hannyi Ödön, hévízi fürdőorvos háza. Itt írta 1900-ban a Hévízi fürdőről szóló könyvét, Hévíz pedig a Festetics-család tulajdona volt 1944-ig. Ez a ház szerepelt a bevásárló sétában is, mert a földszinten működött ifj. Helbek József csemegeboltja, hatalmas kínálattal.
A bűnügyi sétákban egy 1904-es eset miatt szerepel a ház, ekkor Hannyi Ödön kocsisa szerelemféltés miatt rálő a szakácsnőre.
Terveim szerint az épület a gasztronómiai sétában is szerepet kap, ott majd a tápszerkémiai vívmányokat emelem ki. Ez furcsának hangzik, de ezek a szerek ott vannak a mi konyhánkban is, a puding vagy a sütőpor az, az elnevezésükből is látszik, valódi gasztroforradalom zajlott itt abban az időben.
Kattints ide, és nézd meg, hogyan készült a teknősbéka pástétom!
Baltonvidék, 1912. február 11.
Az épületek rétegeit a tematikus séták során fejtjük meg, míg a kiadványban a térképszerű bemutatásra, az épületek, kereskedők, vendéglátók rövid bemutatására törekedtem.
– Hogy épül fel az időutazók kalauza?
– A sétákhoz is nagyon hasznos a könyvben szereplő az 1896-os keszthelyi városi térkép, ez már nagyon sok információt ad a korabeli településről. Látjuk, milyen kicsi része volt lakott a városnak. Az uradalmi, egyházi birtokok, bárány és kos legelők helyén ma már városrészek vannak.
Bontz József térképe 1896-ból
A városnak két jól elkülöníthető része a belváros és a Balaton-part volt. A ma is látható épületek már ekkor is álltak, és azóta is fontos turisztikai vonzerejét adják a városnak. A könyv kézzelfoghatóvá teszi a múltat, a képeslapgyűjteményem fotói segítenek a múltba utazni, összehasonlítani a régi Keszthelyt a mai városképpel.
A Hullám és a Balaton szálló, Kép: Iski Szilvia
A korabeli útikönyvek tematikáját és küllemét felhasználva alkottuk meg Bankó Zsolttal ezt az arculatot. Bemutatom a várost, azt, hogyan lehet ideutazni és itt, a városon belül bérkocsival közlekedni. Útikönyv nincsen nevezetességek nélkül, nagyon érdekes, hogy abban az időben is a kastélyt lehetett megnézni, az akadémia épületét, ugyanígy nézett ki a Fő téri templom, és a Balaton-part volt még turistacsalogató, ez az időszak volt a város aranykora.
Mi volt a menü a korabeli éttermekben? Itt elolvashatod!
A két nagy belvárosi szállodát, az Amazont és a Hungáriát külön bemutatom, de a parti Hullám hotelről és a fürdési szabályokról is olvashatunk a könyvben.
Azt tudtad, hogy a férfiaknak nem volt szabad a nők számára kijelölt fürdő határvonalát átlépni?
A séták során és a könyv segítségével be lehet azonosítani, hogy az, ahol most állunk, régen milyen volt, a sétáló utca épületeiről néhány mondatot is írtam. Végigmehetünk a könyvvel a Kossuth utcán, és el tudjuk olvasni, mi volt korábban az adott épület.
Ez a kiadvány nem azért készült, hogy feltegyük a polcra, hanem hogy a kezünkbe véve – akár csak képzeletben – sétáljunk a mai Keszthelyen, és visszarepítsen a múltba.
– Lesznek városi séták jövőre is?
– Igen, sőt, az idei évet egy szilveszteri sétával zárjuk, Ismét egy esztendő van letűnőben – Múlt századok keszthelyi decemberei címmel.
A jövő szezonra készülök egy olyan sétával, ami a női titkokról szól. Ebben megtudjuk, hogyan öltözködtek, hogyan ismerkedtek, hogyan házasodtak, hogyan mostak-főztek, mit vásároltak abban a korban a nők. Lesz szó a várandósságról, a nem kívánt terhességről, a nehéz női napokról. Ezek a témák korábbi séták során is felmerültek, és összeállt egy külön séta.
A gasztronómiai séta során minden vendéglátással kapcsolatos dologról mesélek majd, éttermek, szállodák, cukrászdák kerülnek bemutatásra. Megnézünk korabeli szakácskönyveket, alapanyagokat is.
