A kiállítás célja a védett növények és állatok bemutatása, hogy a látogatók tisztában legyenek azzal, hogy mit nem szabad megvenni. Egyre több család tölti nyaralását egzotikus országokban, ahonnan olyan ajándéktárgyakkal tér haza, melyeket veszélyeztetett állat- vagy növényfajokból készítettek. Kevesen gondolnak bele az emléktárgy megvásárlásakor abba, hogy az ilyen tárgyak behozatala szigorúan tilos, vagy CITES export-import engedélyköteles. Így természetkárosítást követnek el, amiért súlyos esetben 3 évet is lehet kapni.
A veszélyeztetett vadon élő állatok és növények a legértékesebb, legkeresettebb csempészáruk a kábítószerek után. E fajok nemzetközi kereskedelméről szól a CITES egyezmény, amely 1973-ban jött létre Washingtonban, hazánk 1985-ban csatlakozott hozzá. A CITES témaköreit feldolgozó tablók mellett állatpreparátumok, védett állatokból készült tárgyak láthatók a vándorkiállításon.
Megtekinthető olyan teknőspáncél, melyet díszítőanyagnak használnak, de a védett teknősök pusztulásához az is hozzájárul, hogy van, ahol a húsuk különleges csemege. Kiállítottak dísztárgyakat a fokozottan veszélyeztetett afrikai elefánt csontjából, de tatupreparátum, kobrapálinka és kígyóbőrcipő is szerepel azok között a tárgyak között, melyeket Magyarországon foglalt le a vámhatóság.
Pézsmaszarvas-kivonatot tartalmazó illatszer és rózsafából gyártott gitár szintén horogra került a közelmúltban, s lefoglaltak veszélyeztetett növény- vagy állatfajt tartalmazó, fogyasztószerként árusított étrendkiegészítőket is.
A védett növények közül szó esik a kiállításon egyebek mellett az orchideákról, amelyeknek mind a 17 ezer faja az egyezmény hatálya alá tartozik. S bár számos nemesített változatot árulnak legálisan, a gyűjtők mégis vadásznak a vadon élőkre, akárcsak a mexikói kaktuszfajokra, amelyeknek már a harmadát veszélybe sodorták. A veszélyeztetett fajok csempészete az egész világot behálózó üzletág, amely évente közel 160 milliárd dolláros forgalmával 350 millió egyed pusztulását okozza.
Kiemelt kép: pixabay
Forrás: zaol.hu