Mihály Szilvia | 2020.09.29. 08:00
Nagyra nőtt Totó, a hattyú, akit a saját teste melegével keltett ki egy asszony
Rá sem ismertünk Totóra, a keszthelyi Festetics-kastély Madárparkjának kis kedvencére, akit a saját teste melegével keltett ki egy asszony! Kéthetesen még elfért a tenyerünkben, most pedig ha leguggolunk, magasabb nálunk.

A madár egy Balaton vizén ringatózó tojásként került egy lakásba, és megtalálója saját testhőmérsékletével keltette ki. Totó azóta is embernek gondolja magát, a Festetics-kastély Madárparkjában találkozhatsz vele! Olvasd el a talált madártojás történetét!

Kicsiként a nyár elején még kíváncsian pózolt velem fotózáskor, most már csak a gondozóját, Rigó Gábort engedi a közelébe.

Júniusban még én is kézbe vehettem a kis hattyút Fotó: Mihály Szilvia

 

Totó a madárparkban várja, hogy reggelente megérkezzen a gazdája. Mivel már nagyon nagy, és a gyakori ürítés miatt nehezen szállítható, éjszakára sem viszi már haza Gábor, pedig a madár nagyon szeretett autózni. A fiatal madár még nem fehéredett ki, a hattyúk nagyjából 14-15 hónapos korukig szürkés-barnás tollúak. Most nagyjából 4-5 kg, a szárnya mérete pedig az egy métert is meghaladja.

– Megszokta az emberi zajokat, de nem engedi magát idegeneknek megközelíteni, csak az én hangomat ismeri és fogadja el.

Nagyon ragaszkodik a gondozójához Totó, a hattyú
Fotó: Mihály Szilvia

 

– Nyáron nem engedted szabadon a hattyút, pedig sokat strandoltatok a Balatonban.
– Nem akart elmenni, mindig visszajött, nagyon sokat fürödtünk, de nélkülem nem maradt a vízben. Nagyon erősen ragaszkodik hozzám, ha magára hagynám, elindulna megkeresni. A szétválás nem egyszerű folyamat, a természetben sem egyik napról a másikra lesznek önállóak a hattyúk.
Amikor a következő tavasszal elkezdődik a fészekrakás, a gúnár finoman elkezdi már piszkálni a nagyobb utódokat, egészen addig együtt, egy nagy családként élnek. Ha a párosodás után az első tojások a fészekbe kerülnek, akkor pedig drasztikusan elüldözi őket, mert félti az új almot.

Csak Gábor kezéből fogadja el a füvet
Fotó: Mihály Szilvia

Ha Totót szabadon engedem tavasszal, akkor szeretnék egy speciális színű jelölő gyűrűt tenni a nyakára, hogy később is felismerjem, ha a Balatonon marad. A keszthelyi strandon engedem majd el, egy darabig együtt lesz a csapattal, de eljön az az idő, amikor szétszélednek, el is repülhet egy másik tóba, folyóra. Most nem fogadnák be a többiek, mert még védik a territóriumukat, már nem csak a szülők, hanem a kisebb hattyúk is megtámadnák, és még nincs felkészülve a télre sem.

A Balatonon kotló hattyúk egy-másfél négyzetkilométeren nem engedik fészkelni a másikat, védik nem csak a tojást, de az utódokat is. A nagy hattyúk a kicsinyeiket csak ősszel viszik be a hattyú közösségbe, majd februárig élnek még együtt egy családként, akkor kell a kicsinyeknek saját területet találniuk. Négy-öt évesen lesznek ivarérettek, akkor keresnek párt, aki egy életen át velük marad.

 

Totó a mai napig Gábort tekinti a családjának, de már ő az egyetlen ember, akit közel enged magához. A madarak alapvetően nem szeretik a szeretgetést, de ő nagyon ragaszkodik a gazdájához.

– A téli időszakban majd kikerül a madárparkon belül a nagyobb tóra, kicsit belevágok az első hat szárnytollába, ez olyan, mint amikor a mi hajunkat vágják, nem fáj neki, de megakadályozza abban, hogy repüljön. Azért féltem a repüléstől, mert még könnyen neki tudna szállni egy épületnek. Ha néhány napig nem lát engem, akkor biztosan elindulna megkeresni, és repüléskor nagy a sérülésveszély.

 

Valóban látható, hogy a gazdáján kívül nem tűr meg maga közelében mást, tőlem is tartott, nem volt olyan barátságos, mint tavasszal. Velem szemben már felvette a támadó állást is, felfújta magát, hogy nagyobbnak látszódjon. Nem bántott, de megtudtam, hogy ivarérett korában már egész harcias lesz. Ha valaki a területére téved, akkor nem csak fújni fog, hanem a csőrével is odakoppint, hogy elkergesse a betolakodót.

 

Persze, amikor érezte, hogy biztonságban van, nyugodtan folytatta a reggelijét. Ilyen nyugodt falatozást még nem láttál!

 

Imádja a füvet, nem kell, és nem is szabad a hattyúkat kenyérrel etetni! Ha a Balatonnál füvet dobálsz a vízbe, annak is ugyanannyira örülnek, és nem is betegíted meg őket!

Igaz, hogy te segítettél Totónak, hogy megtanuljon a Balatonban az iszapból is füvet csipegetni?
– Igen, a hínárt annyira nem szerette, a vízifű volt a kedvence. Azt lábbal tudtam feltépni és a kezemből etettem. Annyira figyelt, hogy amikor lehajoltam, ő is tótágast állt, megtanulta a bukdácsolást.

Gondoltad volna, hogy Totó kagylót is evett már? Szerinted a kis keszeget el tudja kapni a Balatonban? Nézd meg a madár komótos reggeli sétáját, és hallgasd meg, miért fontos, hogy fehérjét is egyenek a hattyúk!

A kis tóban is ugyanolyan jól érzi magát, mintha Balatonban lenne.

 

A madárpark emui is jól megnőttek, nézd, milyen mohón habzsolják a reggelijüket! Nem véletlenül voltak a látogatók kedvencei a nyáron!

 

Ilyen vidám, színes reggelizést nem minden nap látunk! A madarak többsége már az őszi színeiben pompázik, szerintem valódi relaxáció őket nézni és hallgatni. Ha meglátogatod a keszthelyi kastély parkjában található madárparkot, te is kézből etetheted ezeket a gyönyörű állatokat!

Rudi, a tavasszal talált varjúfióka is megnőtt már, vele sem készíthetünk közös szelfit, hiszen megerősödött a csőre, már balesetveszélyes lenne, ha valakit megcsíp.

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva