– Egy hattyú átlagosan háromóránként ürít. Ha a vízben van, akkor ürítés után megpödörgeti a farkát, egy erős lábmozdulattal lök magán, és továbbúszik, a végterméke pedig eloszlik a vízben. De ha a madarat kiszoktattuk a partra, mert kézből eszik és kuncsorog, akkor a sétányokon, járdákon, füves területeken végzi el a dolgát. Ez nem túl gusztusos látvány, és ezzel az önkormányzatokra is nagy feladat hárul, hiszen ezt az ürüléket rendszeresen el kell távolítaniuk a felületekről. Ezért is lenne jó, ha a madarak etetését megtiltanánk – magyarázta Rigó Gábor, a Helikon Kastélymúzeum Madárparkjának vezetője a keszthelyi Balaton-parton, amikor bemutatta, hogy milyen szemmel látható problémát okoz a hattyúetetés.

Nem szép látvány a járdán a madárürülék
Fotó: Mihály Szilvia

Kattints ide, és olvasd el, miért nem jó, ha kürtöskaláccsal eteted a balatoni hattyúkat!

– A járdán levű ürülék egyébként sok mindent elárul a hattyúk, kacsák egészségi állapotáról, táplálkozásáról is. A színek alapján látszik, hogy mit evett a madár. A normális a fehér és a zöld színű ürülék, a barna azt jelzi, túlsúlyban volt a kenyér és a kalács az állat szervezetében, ez nem egészséges. Ha legel a madár, zöldet kakil, rostos állagút, nem hígat. A másik zöld a mohákra, moszatra utal, ebből most kevesebbet tudnak enni, mert 18 fok alatt nem nőnek a víz alatti növények. A fehér szín a sok kálciumra, fehérjére utal, ezek itt a parton sirályürülékek, akik többnyire halat esznek, de sajnos ők is szívesen lecsapnak a kenyérre is.

Fotó: Krausz Andrea

A hattyúknak lényegesen több füvet kell enni, mint amit meg tudnak emészteni, mert annak nincs akkora tápértéke, ezért kénytelenek folyamatosan legelni, ez ugye nem olyan kényelmes nekik, mint kézből kürtöskalácsot habzsolni.
Teljesen normális, ha egy hattyú füvet legel:

Ha nem etetjük a madarakat, akkor azok nem a parton tanyáznak, hanem a nádasokban, és ott is ürítenek, annak a közelében. Ezt a nádas, a növényzet átszűri, felveszi a táplálékot, a vízben eloszlik a végtermék.
A hattyúk a természetes környezetben a táplálkozásukkal tudják egyensúlyban tartani a fehérje és szénhidrát igényüket, vízi növényeket és halakat is esznek, néha füvet legelnek, vagy elrepülnek a kukoricásba, vetésekre.
Normál esetben gondoskodnak maguknak a zúzába kerülő őrleményről, felszedik a homokot, az apró kavicsokat, ez segíti az emésztésüket. A csigák, kagylók házából kalcium szívódik fel a szervezetükben, de ha elkényelmesednek és a kenyérre várnak, felborul az emésztésük és hiánybetegségeik is lehetnek, sőt, a bélférgek is elszaporodhatnak bennük.

Emese kunyerál
Fotó: Mihály Szilvia

– Télen a hattyúk és a vízimadarak egy nagy kupacban vannak a vízen, gyakran látszik, hogy szinte a saját ürülékükben úszkálnak. Miért?
– Mert nem tudnak odébbúszni. A hidegben egy nagy léket úsznak, taposnak ki maguknak, itt kell folyamatos mozgásban lenniük, hogy az ne fagyjon be, azt meg kell tartani. Ilyenkor nem működik az, hogy több méterre elúsznak, maguk mögött hagyva az ürüléket. Nem mozog a víz sem, így kénytelenek a saját piszkuk felett úszkálni. Ha hosszú napokig vagy hetekig tartós fagy van, akkor látszik, hogy a madarak által készített lék körül még 8-10 méterre is sárga a jég színe, ez az ammónia kicsapódásától van.

Bár a videón nem hattyú, hanem egy kacsalék látható, a drónképeken is jól látszik a sárga sáv:

Ahhoz lehetne hasonlítani ezt, mint amikor a dohányzó kifújja a füstöt. Ha a levegőbe fújja, azt nem látjuk, de ha egy fehér zsebkendőre, azt elszínezné a nikotin. Télen nincs territóriumuk a vízimadaraknak, az addig van, amíg fészket raknak és felnevelik a fiókákat, a hidegben szükségük van egymásra, a nagyobb tömegre. A 2016-17-es télen, amikor tartósan mínusz tíz fok alatt volt a hőmérséklet, itt az öbölben nagyjából 250-300 madár volt, csapatban nagyobb a túlélési esélyük, ilyenkor békében él együtt a vadkacsa, a hattyú, a gúnárok sem piszkálják a többieket.

Ha szeretnéd a hattyúkat felelősségteljesen etetni, ne kenyeret adj nekik, hanem tépj egy marék füvet, nézd meg a videót, mennyire örülnek a friss zöldnek!

Nyitókép: Krausz Andrea