A keszthelyi Amazon Ház és Látogatóközpontban Tóbiás Gábor múzeumi menedzser mutatta be az 1900-as évek szárazföldi utazásaihoz használt poggyászait, úti kellékeit.
A néha szekrény méretű útiládák között valódi ritkaságokra bukkantunk, és csodálkozva láttuk, hogy a nők fele akkora csomagokkal keltek útra, mint a férfiak.
Ebben a krokodilbőr táskában tükör, szappan, fésűk és pipereholmik találhatók, és a méretét tekintve ez szinte apró bőröndnek számít.
Kézipoggyász tükörrel, fésűvel és pipereholmival
Fotó: Mihály Szilvia
A keszthelyi kiállításon látható Festetics György Louis Vuitton útiládája is, kattints ide, és tudj meg mindent erről a luxusbőröndről!
A kiállítás kurátora, Frisnyák Zsuzsa az ország több múzeumából válogatta össze a kiállított tárgyakat, hogy betekinthessünk a főúri utazások előkészületeibe és a poggyászokba.
Fotó: Mihály Szilvia
Az utazók egy hosszabb útra nagyon sok mindent vittek magukkal, ezek kis része kézipoggyászként a vonaton, kocsin a kezük közelében volt, de a nagy utazóládák tartalmához csak a célállomáson fértek hozzá.
A férfiak az utazóládákból 3-4 db ot is vittek magukkal, ezek cipeléséhez hordárszolgálatot vettek igénybe.
A Déli Vaspálya Társaságnak külön díjszabása volt a költözési ingóságok szállítására is a dél-balatoni vasútvonalon, a ruhásszekrény méretű csomagok időnként valóban ruhásszekrények voltak, mert a családok a nyaralás idejére az ingóságaikat is magukkal vitték a Balatonhoz.
Az utazóládák több részre vannak elosztva, még akasztós ruhafogas is van némelyikben, a hordároknak nagyjából a fél háztartást kellett cipelni akkor is, ha csak néhány napra utazott el valaki. Külön díjszabás tér ki arra, hogy a hordárok milyen méretű csomagokat mennyiért visznek el a vasúti kocsikról a szállásokra, vagy csak a várakozó lovaskocsikhoz.
Látunk útipoggyász biztosítási kötvényt is, ez az 1910-es évek elejéről származik. Mivel a vonatok gőze, szikrája sérülést okozhatott akár menet közben is a poggyászokban, és el is lophatják azokat, ezért sokan kötöttek biztosítást.
Biztosítási kötvény
Fotó: Mihály Szilvia
Érdekes, hogy útlevél mind a belföldi, mind a külföldi utazásokhoz kellett, ez az okmány biztosította, hogy az utazó nem rosszban sántikál, nyomon tudták követni, merre járt. Az útlevéllel utazókat arra is megkérték, hogy lehetőség szerint írjanak útinaplót, meséljék el, útközben mivel, kivel találkoztak, mit tapasztaltak, milyen élmények érték őket.
Festetics László útinaplójának egy részletét is láthatjuk 1798-ból. A határozott sorvezetésű, tintával írt beszámoló a mai szemnek már furcsa, mi hozzászoktunk, hogy lapotopon, telefonon számolunk be úti élményeinkről.
Festetics László útinaplója
Fotó: Mihály Szilvia
Ha pedig modern kor, akkor megtaláltuk a laptoptartó ősét, egy csodaszép fából készült íródobozt, mely a XIX. század elején az útközben írt napló és feljegyzések írására szolgált, tollat, tintát valamint papírt tudtak benne elrakni.
Íródoboz
Fotó: Mihály Szilvia
Egy kézipoggyászban egy 1930-as hajszárítót, kalapdobozt és kesztyűt is látunk. Az utazáshoz evőeszközt és vasalót is vittek magukkal, sőt, a vasaló hajvasalóként is működött, de még vizet is lehetett melegíteni benne. Jól látod, nem volt vezetéke, amivel konnektorba dugták volna.
Vasaló és hajvasaló egyben
Fotó: Mihály Szilvia
Néhány hasznos tipp a korabeli utazóknak:
- Passzus és társ nélkül soha ne utazzon! Háti tarisznyában tartson kétcsövű mordályt! Jó egy vastag bot is, csak a végén legyen hegyes vas!
- Kösse ki, hogy a kocsis szurtos vendégházak helyett az utasokat becsületes helyekre szállítsa éjszakára!
- Ahol az emberek gondolkodását ki akarod tanulni, ott rangodat titkold el!
- Útitársad úti célját ne tudakold, ha erről kérdeznek, te se felelj határozottan!
- Készpénzt ne hordozz sokat, inkább hitelleveleket!
- Ha utazás közben vásárolunk, mindig a harmadát ígérjük!
- Folytass naplókönyvet, de ne mutasd nyilvánosan, hogy kezedben írótollal utazol!
- Ne emlékezzél a civilizáció adta élvezetekre, melyektől távol vagy!
Nézd meg az Amazon Házban készített képeinket:
