A Balaton-parton egyre több helyen nézhetjük óriáskerékről a vizet, a környező tájakat, minden napszakban más színek, hangulatok várnak ránk a magasban. Május elsejétől újra pörög az ország egyik legnagyobb óriáskereke Keszthelyen, de azt tudod, mekkora volt az első ilyen szerkezet?
Legyőzni Eiffelt!
A XVII. században már léteztek óriáskerekek Törökországban, amin ülni vagy lógni lehetett, ezeket mi nem próbáltuk volna ki, de kétszáz évvel később Chicagoban elkészült az első, a maira leginkább hasonlító kerék.
Az Interpress Magazin 1984-ben ezt írja az 1893-as világkiállításra elkészült kerékről:
„ Azt kellett eldönteniük, mivel rukkoljon ki a jenki technológia, ami az 1889. évi párizsi világkiállítás legnagyobb attrakcióját, az Eiffel-tornyot háttérbe szoríthatná. Az ország legjobb mérnökei azzal a nem túl fantáziadús javaslattal álltak elő, hogy építsenek egy, az Eiffelnél is magasabb tornyot…”
Szerencsére az egyik tervezőmérnöknek jobb ötlete támadt.
„ Maga a kerék messze a legnagyobb volt a világon. Huszonhat emelet magasba nyúlt, ami pontosan négy emelettel múlta felül a Burnham-féle chicagói épületet.
A kolosszális kerék tengelye 13,5 méter hosszú volt és 70 tonnát nyomott.
A kerékre Ferris összesen harminchat gondolát tervezett, darabonként hatvan férőhellyel. A tengelyt két 42 méter magas acéltoronyra ültették fel, melyeket a talajszint alá süllyesztett 6X6 méteres betontömbökbe ágyaztak. Teljes terhelés esetén a kerék súlya 1200 tonna volt.
Június 21-ét, az óriáskerék felavatásának napját rezesbandák és lobogók köszöntötték, díszbeszédek hangzottak el, és persze ott volt mindenki, aki egy kicsit is számított. Szerelmespárok akartak a kerék tetőpontján házasságot kötni, de nekik be kellett érniük az anyakönyvi hivatallal. A vásár októberi kapuzárásáig így is másfél millióan szurkolták le az akkor elképesztően magas 50 centes belépti díjat az óriás kerékre, ami egyenlő volt a vásári belépő összegével, és tízszer több, mint egy körhinta menetdíja. Ezért a pénzért húsz percig tartó, két teljes fordulatot kapott az utas.” (Forrás: arcanum)
A bécsi óriáskerék 1935-ben
Forrás: Fortepan
A bécsi Práter óriáskereke 1897-től forog, a 64,75 méter magas szerkezet azóta kedvelt turistalátványosság.
Budapesten a Vidámparkba a népligeti vurstliból költöztették át az első kereket, amit a 60-as években lebontottak, de elkészült helyette a Panorámakerék, ami 2014-ig működött. A 32 méter magas, 20 gondolás szerkezet a látogatók kedvence volt.
Időutazás a 80-as évekbe
Forrás: Fortepan/ Gábor Viktor
Ma Budapesten az Erzsébet éren található Európa legnagyobb, 65 méter magas kereke.
A Balaton egyik legnagyobb kereke
A keszthelyi Balaton-parton az előző nyáron is az egyik legnagyobb szenzáció volt az 50 méter magas óriáskerékről körbenézni.
Elárulom a cikk elején feltett kérdésre a választ, nagyjából 26 elefánt súlyát nyomja ez a szerkezet.
Kattints ide, és olvasd el milyen érzés a magasban körözni!
A hatalmas monstrum építéséről Horváth Mihállyal, az óriáskerék tulajdonosával beszélgettünk.
Épül a keszthelyi óriáskerék
Fotó: Mészáros Annarózsa
– Ennek a keréknek a méretén túl a másik különlegessége, hogy szállítható és bárhol összeszerelhető. 12 nyerges kamion mozgatja a 160 tonnát nyomó építőelemeket, melyeket egyedileg gyártottak egy ajkai üzemben. Ez és a siófoki kerék a mi ötletünk a tervezéstől a gyártáson, szállításon át az üzemeltetésig.
A tervek elkészülte után nagyjából egy év alatt gyártottuk le az elemeket, a kerék felállítása pedig az időjárástól függően egy hetet, tíz napot vesz igénybe, tíz, erre szakosodott ember közreműködésével.
Az első lépés az alapok összerakása, a daru felállítja csöveket, a vázat, majd a tartórudakat egyesével rakjuk be. Ahogy a nagy daru húzza felfelé a kört, alulról mindig beteszünk egy újabb elemet. A gondolákat ugyanígy, egyesével, daruval tesszük fel a kerékre.
Precíz munka az óriás monstrumon
Fotó: Mészáros Annarózsa
Nyáron, amikor nincsenek itt a daruk, egy beépített létra segítségével tudunk felmászni az 50 méteres szerkezetre, hogy például a csapágyat zsírozzuk. Minden reggel, üzemkezdet előtt megyek egy kört a kerékkel, ellenőrzök, átnézem az egészet. Mivel már a tervezési folyamatokban és a gyártásban is részt vettem, minden apró elemét ismerem a keréknek.
– Milyen érzés volt először meglátni a felállított, működő óriáskereket?
– Hihetetlen, elmondhatatlanul jó. Ez a kerék először a szombathelyi adventi vásáron forgott, majd nyáron költözött Keszthelyre, ahol idén ismét felállítottuk.
Bár én kötelezően is megyek a kerékkel, nem unom meg a látványt, az érzést. A Balaton még nem volt kétszer ugyanolyan, a színek, a fények minden nap, minden napszakban mások, a célom, hogy ezt az élményt, a szépséget megmutassam az embereknek.
Varázslatos a panoráma a gondolákból
Fotó: Mészáros Annarózsa
101 éves néni a csúcson
Az óriáskerekek az adott városok szimbólumává válnak, megszámlálhatatlan kép kerül fel a közösségi oldalakra, blogokra.
Többször volt már lánykérés a keszthelyi keréken, ilyenkor célszerű előre egyeztetni az üzemeltetővel, mert akkor hosszabb időre állítják meg fent a kereket, hogy legyen idő a romantikus pillanatokra.
Romantikus lánykérés
Fotó: Keszthely Óriáskerék
– Az én legkedvesebb utasom egy 101 éves néni volt, akinek az volt az álma, hogy óriáskerékre ülhessen, és ez itt, Keszthelyen történt meg vele. Megható volt látni az örömét.
101 évesen teljesült az álom
Fotó: Keszthely Óriáskerék
– Mit tanácsolsz annak, aki fél a magasságtól?
– Azt szoktuk mondani, hogy a harmadik kör végére elmúlik a félelem. Az első körben még többen félnek egy kicsit, izgatottabbak, hiszen az emelkedés, a gondola imbolygása ismeretlen érzés lehet. A második körben már megszokják a magasságot, a harmadik körben pedig már boldogan fotóznak, videóznak, élvezik a kilátást is a vendégek.
Természetesen, akit rossz érzéssel tölt el az első kör, és nem akarja a következőket, az lent, ha jelez a kollégáknak, kiszállhat.
A keszthelyi óriáskerék a járványügyi szabályok betartásával május elsejétől működik a Balaton-parton.
Nézd meg az épülő óriáskerékről készített képeinket:
