2019.05.16. 17:00
Kőtenger a Balaton-felvidéken és túra a Fekete-hegyre
Szentbékkálla ugyan aprócska falu a Káli-medencében, de jónéhány titokzatos természeti látványosságot rejteget. Hatalmas sziklák, ölelőfa, bazalttornyok, balatoni panoráma és különös hegyi tavak várják a kirándulókat.

A Káli-medence, mint a Balaton-felvidék egyik kis ékszeres doboza számtalan titokkal, meglepetéssel és felfedeznivalóval rendelkezik. A lankás dombok között gurulva az ember azt sem tudja, melyik útjába kerülő kiránduló helyet vagy érdekességet nézze meg.
Ha Szentbékkállára, erre az apró településre esik a választás, akkor nem foghat nagyon mellé az ember, hiszen méretéhez képest rendkívül gazdag mind építészeti, mind természeti látnivalókban.

Köveskál felől érkezve az a faluba vezető út egy kőkeresztnél kétfelé ágazik. Itt eldöntheti az ember, hogy balra fordulva a falu és a híres szentbékkállai Kőtenger felé veszi az irányt, vagy jobbra fordulva a Töttöskáli templomromot látogatja meg, majd megmássza a Fekete-hegyet. Bármelyiket is vesszük előre, az biztos, hogy kihagyni egyiket sem érdemes.

Kőtenger meghódítása

Nézzük most el a kőkereszttől először balra, a Kőtenger irányába. Csak a falu szélét érinti a Kőtenger felé vezető út, de ha van kedvünk egy kicsit elcsendesedni és nyugodt környezetben sétálni egyet, mindenképp tegyünk egy kört a faluban is, ahol a legrégibb házakon megfigyelhetők a népi építészeti hagyományok.

A Kőtengert a falu határában találjuk, ki van táblázva, nem tévedhetünk el. Igen népszerű látványosság, így hétvégéken és ünnepnapokon sok ember keresi fel, ilyenkor a parkolóhelyek gyorsan elfogynak. Gyakorlott túrázóknak talán érdemesebb a faluban helyet keresni az autónak, és kisétálni a hatalmas kövekig.

Ezek sziklaóriások a Pannon-tengerben lerakódott homokból képződtek, majd a feltörő kovasavak, valamint a szél, csapadék és erózió formálta tovább őket. Méretük változó, az egészen kicsiktől a házméretű sziklákig mindenfélét lehet itt találni. Különös hangulatot áraszt e vidék, az óriás kövek látványa tisztelet ébreszt az emberben, majd a következő gondolata az, hogy felmásszon rájuk és meghódítsa azokat.
Ezt a legtöbben meg is teszik, hiszen a Kőtenger leghíresebb pontja az ingókő, vagy más néven Kelemen-kő, mely csak három ponton támaszkodik az alatta fekvő tömbre, így néhány ember súlya már képes egy picit kibillenteni. Az ingókő kedvelt fotózkodási helyszín, bizony sorba kell állni egy jó képért.

Ha kisétáltuk magunkat a gigász kövek között futó kis ösvényeken, visszatérhetünk a falu másik határában található kőkereszthez, hiszen a kék turistajelzést követve, innen indul a túra a Fekete-hegyre, az Eötvös kilátóba. Egy rövid szakasz után az út kettéválik és tehetünk egy kitérőt a Töttöskáli templomromhoz, melynek történetéről nem sokat tudunk, valószínűleg Árpád-kori lehet.


A titokzatos Fekete-hegy és az Ötvös Károly kilátó

Ha visszatérünk a kék jelzésre, először az Öreghegyi-kút forrásbarlangjába botlunk, aztán egy ideig szőlőültetvények és csinos présházak között vezet út, majd átkelünk patakon is, hogy végül bevegyük magunkat a rengetegbe. Még az erdő szélén ér minket az első meglepetés egy Ölelőfa személyében, tövében egy kis paddal. Ez egy olyan pont a túrán, ahol mindenki megáll egy pillanatra, majd biztosan megöleli a fát. A fától nem messze található egy remetelak, a kapun kedves üzenettel.
Innentől felfelé vezet az út, néhol nehéz haladni az egykori bazaltfolyás megkövült nyomain, amiből az ösvény két szélén kis tornyokat építettek a korábbi túrázók.

Hamarosan felérünk a kilátóba, melyet Eötvös Károlyról, a Balaton nagy mesemondójáról neveztek el és mivel sűrűn körül ölelik a fák, elég vadregényes látványt nyújt. Amint kifújtuk magunkat egy kicsit a pihenőpadok egyikén, a kilátó meredek falépcsőit megmászva páratlan kilátásban lehet részünk a Káli-medencére, a tanúhegyekre és a Balatonra is.

Hegyi tavak rejtélye

Innen visszatérhetünk a kiindulási ponthoz, vagy előbb a kék jelzést, majd a sárga háromszöget követve eljuthatunk egy fennsíkra, ahol kis tavak bújtak meg. Keletkezésük rejtély és időnként ki is száradnak, de élőviláguk igen gazdag. Tavaszi és nyári időszakban, mikor dús a növényzet, nehéz észrevenni őket, nem is lehet látni a víztükröt, így a tavakat jelző táblákon kívül csak a békák kitartó kuruttyolása jelzi jelenlétüket.
Teljesen valószerűtlen a békák dala egy hegytetőn, nem véletlenül titokzatos és különös ez a hely. Innen még számos kirándulópontra el lehet jutni a sárga háromszög, kék háromszög vagy kék kereszt jelzéseken, vagy akár körtúra keretében is vissza lehet térni a faluba.

Képek és szöveg: Tabányi Katalin

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva