Az ökoszisztéma átalakulását vizsgálták a balatoni limnológusok
A BLKI kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálták vízi ökoszisztémák átalakulását és regenerációs képességét biológiai inváziót követően. Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai nemzetközi együttműködésben vizsgálták európai és észak-amerikai sekély tavak ökológiai állapotának átalakulását és regenerációs képességét inváziós kagylófajok sorozatos megjelenése után. Megállapították, hogy
az invazív fajok ökoszisztémára gyakorolt hatásai idővel gyengülnek, de felerősödhetnek a versengő fajok invázióját követően.
Vándorkagyló
Fotó: Krausz Andrea
Az eredményekről szóló tanulmány az Ecosystems című folyóiratban jelent meg. A kutatók Dreissena fajok (Dreissena polymorpha ‒ vándorkagyló és Dreissena rostriformis bugensis ‒ kvagga kagyló) inváziójának lefolyását követték nyomon hét különböző európai és észak-amerikai sekély tóban, köztük a Balatonban.
- hét kulcsfontosságú ökoszisztéma-jellemző változását
- a két kagylófaj és táplálékuk, a fitoplankton mennyiségének alakulását
- valamint a víz átlátszóságát hasonlították össze az inváziók előtt és azt követően
A hosszú távú adatsorok elemzése alapján a vándorkagyló hatása az invázió utáni 5-10 évben volt a legjelentősebb, ezt követően azonban néhány ökoszisztéma-jellemző részleges helyreállást mutatott. Azonban a helyreállás elmaradt, és az eredeti hatások felerősödtek, a fitoplankton mennyisége pedig erőteljesebben csökkent azokban a tavakban, ahol
a kvagga kagyló kiszorította a vándorkagylót.
Dreissena kagylótelepek a Balaton köves parti zónájában
Fotó: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
A kutatás megállapította, hogy az invazív fajok ökoszisztémára gyakorolt hatásai idővel gyengülnek, ugyanakkor ha több invázió egymást követi, ennek az ellenkezőjére lehet számítani. Mindez fontos információt nyújt az ökoszisztémák invázió utáni dinamikájáról és megújulási képességéről, és ennek alapján javaslatok fogalmazhatók meg a kívánt állapotok visszaállítására.
