Balázs Viktor | 2023.11.30. 14:00
Alternatív megoldás a kikötőgondokra
Nem kell feltétlenül puccos nagy kikötőben, drága pénzért helyet bérelni, hogy valaki vitorlázhasson. Létezik még kedvezőbb árfekvésű alternatíva: a csónakkikötő. Érdemes ilyen helyen hajót tartani? Ezt a kérdést segítünk eldönteni évek óta csónakkikötőben álló szerzőnk tapasztalatainak megosztásával.

A balatoni kikötődíjak az égig nőttek az utóbbi években, a hét számjegyű összegek ma már nem kiugrónak, hanem átlagosnak számítanak. Nem csoda, hogy pusztulnak ki a húsz láb körüli, a tóra egykor jellemző hajók a Balatonról. Érthető, hiszen az ilyen hajókat birtokló réteg nem képes, és nem is akar a hajó értékével gyakorlatilag azonos éves kikötői díjat kifizetni. A hirdetési oldalakon gyakran kínálnak első pillantásra meglepően olcsó pénzért ilyen vitorlásokat, sokuk udvarokon leponyvázva, kikötők sarkában pusztul lassan.

Van viszont a kis hajók közt is egy bizonyos fajta, ami még mindig nagyon kapós, és sokszor gyorsan gazdára talál jó pénzért: a kis merülésű, svertes vagy kílsvertes kajütös vitorlás. Ez ugyanis sekély vizű csónakkikötőben is tartható, ahol az erre a célra épített vitorláskikötők díjainak töredékét kell kifizetni egy évre.

Ebben a kikötőben jól megférnek a kis vitorlások és a horgászcsónakok egymás mellett

A sok „ha” és „nincs”

Persze nem minden csónakkikötőben tartható ilyen vízíjármű. Fontos kérdés ugyanis, hogy a kikötő vízügyi engedélye milyen méret elhelyezésére jogosít. Szerencsére azonban sok esetben található példa arra, hogy az engedély akár 6-7 méteres (kb. 20-21 láb) testhosszt is megenged, hiszen nagyobb horgászladikoknak is el kell férniük. Marad még kérdésként a merülési érték maximuma, de a svertes hajók közt sok olyan van, ami csupán 25-30 centire merül a vízvonal alá.

Ha a jogi rész rendben van, akkor még további feltétel, hogy a kikötő közössége – a horgászok – vajon szívesen látják-e a vitorlázókat – ez sem mindig egyértelmű.

Tegyük fel, hogy minden összejön, megvan a vágyva vágyott kikötőhely, és ott ringatózik a hajó a csónakkikötőben. Mire számítson a tulajdonos, mi az, ami más, mint egy vitorlások számára épített kikötőben? A következő felsorolás legjellemzőbb szava a „nincs” lesz. Ami persze nem minden esetben igaz, de jellemzően arra kell számítani, hogy nincs zuhany, nincs mellékhelyiség, nincs büfé és nincsenek olyan egyéb komfort szolgáltatások, amit egy vitorláskikötő közönsége általában megszokott.

 

Fontos kideríteni, hogy a csónakkikötő közelében van e daruzási lehetőség. Egy ilyen Jeanneau Sun Fast 20-asnak felhúzott sverttel csak 25 cm a merülése

Se kikötőmester, sem daru

Daru sincsen, úgyhogy érdemes tájékozódni, hogy hol van a legközelebbi daruzási lehetőség, és mennyiért. A hajó tárolását sem lehet így a kikötőben, sólyakocsival megoldani, alapból szükség van egy rendszámos utánfutóra, annak minden kötelező költségével – biztosítás, adó –, karbantartással és vizsgáztatással. Az utánfutó persze mit sem ér vonóhorgos autó nélkül, ha nincs a saját autón horog, akkor azt is szereltetni kell, ami persze egy újabb vizsgáztatással is jár. Más esetben minden tavasszal és ősszel meg kell kérni valakit, akinek van vonóhorgos autója, hogy segítsen eljuttatni a hajót a tárolóhelyről a daruzóhelyre, vagy vissza. Ha a téli tárolás nem megoldható saját telken, akkor arra is megoldást kell találni, ami – ha nem szívességi alapon megy – akkor plusz pénzbe kerül.

 

A csónakkikötőkben általában nincs hely a hajó téli tárolására. A szállításhoz elengedhetetlen egy rendszámos utánfutó

A csónakkikötőben kikötőmester sincs, helyette jó esetben gondnok felügyeli a dolgokat, aki azonban általában nem a helyszínen tartózkodik. Úgyhogy viharban kikötés, vagy más ügyes-bajos dolog esetén leginkább csak magára számíthat a vitorlázó. Mivel kikötőmester, porta vagy éjjeliőr sincs, a biztonsági szintje is alacsony az ilyen kikötőknek. Egy evező vagy horgászháló ellopása nem a világ, de ha egy külmotort akasztanak le a vitorlásról az enyves kezűek, az akár több százezres kárt is jelenthet, ami komoly tétel. Kérdés az is, hogy víz vagy áramforrás van-e – utóbbi az elektromos csónakmotorok elterjedésével azonban egyre gyakoribb.

Eddig ráadásul csak a kikötőben érzékelhető különbségekről volt szó, de azzal is tisztában kell lenni, hogy egy ilyen svertes kajütös hajó bár ugyanúgy néz ki a vízen, mint egy tőkesúlyos, de sok esetben nagyon eltérően viselkedik. Már a beszállásnál feltűnik, hogy az ilyen hajók álló helyzetben sokkal billegősebbek mint egy tőkesúlyos. Aki még friss, ruganyos és sportos, azt ez nem zavarja, de akinek kevésbé biztos már a járása, az tegyen egy próbát, mielőtt ilyen hajót vesz. Vízen is dőlékenyebbek az ilyen hajók, a pöffök jobban odacsapnak nekik – nem csoda, hiszen ezek tulajdonképpen kabinos jollék, habár sokukba némi beton fenéksúlyt építettek be a dőlés ellensúlyozására. A jollés karaktert meg kell szokni, erős, pöffös szélben előrelátóbb vitorlázást igényel, viszont a szórakoztató faktora nem kicsi.

Lehet-e élni, éjszakázni egy ilyen hajóban? A rövid válasz az, hogy lehet, de azért itt sem árt az elővigyázatosság. Itt vannak például az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált lengyel mini túrahajók. Belmagasságuk meglepően nagy, kabinjuk jól kiépített. Igen ám, de ismerjük a mérnökök jelmondatát: minden előnynek megvan a maga hátránya. A magas szabadoldal miatt erős szélben finoman szólva sem kedvezőek a vitorlázási tulajdonságaik, ráadásul utasaik a víztől távol, magasan ülnek. Ebből következik, hogy az alacsonyabb építésű, jobban vitorlázható hajók kabinjába nehezebb a bejutás, és felegyenesedni sem lehet. Amit korábban említettünk itt is igaz: Aki friss, ruganyos és sportos, annak ez nem hátrány, aki viszont nehezebben mozog, az nem fog ilyen hajón aludni. Ami egyébként nem lehetetlen. Vannak olyan típusok, amiben akár négy-öt ember is eléjszakázhat, igaz, az alvóhelyek egy része inkább gyereknek, mint felnőttnek való bennük.

Egy szó mint száz: nagyon más a vitorlázó élete egy csónakkikötőben, leginkább azoknak való – és ez a réteg nem kicsi – akik daysailerként használják a hajót, a közelben laknak vagy nyaralójuk van, és meg tudják oldani a hajó téli tárolását valahol. Egyértelmű előny a kedvezőbb árfekvés, habár látható, hogy az utánfutóból és egyéb dolgokból adódóan a kikötői díj mellett egyéb plusz kiadások is felmerülnek. A kedvező költségek, a viszonylag olcsó vitorlázás lehetősége tehát vonzó, de mindenkinek végig kell gondolnia, hogy tud-e az eddig említett adottságokkal és kihívásokkal együtt élni.

Kis merülésű hajók

(Testhossz/merülés cm)

Atlanta Flamingo (605/30)

Fly/Deltania Fan 600 (599/25)

Hunter 212 (640/25)

Jeanneau Sun Fast 20 (610/25)

Klepper/Gruben FAM (540/23)

Mariner 20 (598/27)

Phobos 21 (618/28)

Sportina 595 (605/20)

Vivid/Viko 20 (610/28)

Wegu Happy Sailing Star (545/20)

 

Forrás: vitorlazasmagazin.hu
Fotók, nyitókép: Balázs Viktor

A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!

Tervezd meg az utazást!
:

 



 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva