– Nagyon fiatal vagy, és már nagyon sok mindent elértél: sikeres sportkarrier és szép család. Mások ilyenkor buliba járnak, a haverokkal lógnak. Te mindig tudatosan építetted az életedet?
– Egy sportoló élete teljesen más, hiszen nem tudjuk úgy „kiélni” magunkat, mint mások. De ennél többet jelent a sport, hiszen a teljesítményt is nagyban befolyásolja az, hogy milyen életmódot folytat valaki.
Botka Endre (és Girsik Áron) 2021-ben a Magyar Kupában. Dorog – Ferencváros FTC
Fotó: Török Attila/Nemzeti Sport
– Az egyik tesód még most is rallyversenyző, az apukád is az volt. Te sosem rallyztál? Hogy nézett ki nálatok a családban egy nap? Te mentél focizni, ő és az apukád rallyzni?
– Régebben gyakran jártunk versenyekre, s akkor még nem is került nálam képbe a futball. A nagypapám focista volt, és én az ő vérvonalát örököltem.
Fotó: Botka Endre családi archív
– A kisfiadnak is nagyon tetszenek a rallyn szereplő járgányok. Hogy érzi magát abban a közegben? Melyik tetszik neki jobban, a labda vagy az autók?
– Most ült először rally autóban, és nagyon élvezte. Kíváncsi vagyok, hogy melyiket fogja választani. Egyre jobban érdekli a labda. Most lesz másfél éves, és már jobbal is, ballal is rúgja. Természetesen semmit nem fogunk erőltetni nála.
Botka Endre kisfia, Endi és a nagypapa, Botka Endre
Fotó: Botka Endre családi archív
– Fontosnak tartod, hogy ő is sportoljon majd valamit?
– Főként a mai, fiatal generáció esetében fontos kérdés az, hogy mozogjanak, hogy ne csak otthon üljenek a play station előtt és a képernyőt bámulják. Nem szeretném, hogy a kisfiamat ne lehessen majd „kirobbantani” a szobából vagy a telefon elől. Rendkívül nehéz, de
a sport egészen más értékrendet hoz az ember életébe, és mi erre fogunk törekedni a fiam esetében is.
– Te szoktál egyébként FIFA-ni?
– Nem játszom a FIFA-val, és ritkán nézek focimeccseket is. Ilyen szempontból különleges eset vagyok.
Botka Endre 2020-ban az OTP Bank Ligában a Ferencváros FTC – Újpest UTE mérkőzésének kivetítőképén
Fotó: Szabó Miklós/Nemzeti Sport
– Itt a tavasz, mi a helyzet most a kertészkedessél? Ha jól tudom, ez az egyik hobbid.
– Nálunk otthon a gyepszőnyegnek mindig rendben kell lennie. A karanténidőszak alatt azonban a főzés lett a szenvedélyem. Ez megnyugtat és teljesen kikapcsol. Volt olyan időszak, amikor a vadászat volt ez a tevékenység.
– Mi az, amit szívesen főzöl?
– Sokat sütök mostanában. Gyakran készítek thai sült tésztát rákkal. A feleségemnek is ez most a nagy kedvence. Imádom a sajtos ételeket is, akár receptek alapján is, vagy csak saját kútfőből készítek valamit.
– A vadászathoz már nem is térsz vissza?
Mióta megszületett a kisfiam, azóta képtelen vagyok vadászni. Nem tudom meghúzni a ravaszt, egyszerűen a lelkem, a szívem nem engedi.
Azóta annyira sajnálom az állatokat, hogy képtelen vagyok kimenni a lesre.
Botka Endre fia, a kis Endike
Fotó: Botka Endre családi archív
– Berkesi Judittal készítettem egy interjút a közelmúltban és elmondta, hogy amióta megszületett a kislánya, azóta többet gondol az elmúlásra. Ez a párhuzam jutott eszembe azzal kapcsolatban, hogy te pedig vadászni nem tudsz a kisfiad születése óta.
– Teljesen megértem. Mindemellett az is tény, hogy azóta sokkal jobban vigyázok magamra és a feleségemre is, hiszen tudom, hogy a kisfiam élete rajtunk múlik, és felelősségünk van azzal kapcsolatban, hogy mindent megadjunk neki. Nagyon fontos, hogy a fiam teljes, egészséges családban nőjjön fel.
– Nagyon kiegyensúlyozott kisfiúnak tűnik.
– Igen, igazi szeretetbomba! (nevet)
– Most vált teljessé az életed. Ez a sportban is megmutatkozik, motivál téged a pályán?
– Azóta sokkal kiegyensúlyozottabb és higgadtabb vagyok. A futball volt eddig a legfontosabb az életemben és természetesen most is nagyon fontos, de a kisfiam érkezése óta ő van az életem középpontjában.
Tudom, hogy ha bármi rossz történik, ő akkor is ott van és imád engem. Ez mindenki életét megváltoztatja. Korábban nem hittem, hogy létezik ekkora szeretet.
– Mit jelent számodra mai fejjel a Goldballban töltött idő? (utánpóltásneveléssel foglalkozó magyar labdarúgó csapat – a szerk.)
– Voltak olyan nehéz pillanataim, amikor még idősebb koromban is oda menekültem vissza. Kimentem az edzésekre, megnéztem a fiatalokat, visszaemlékeztem arra, hogy én is ott edzettem anno. Eszembe jutott, hogy azt mondták, hogy két-három játékos lesz majd nagy futballista. Erre mindig legyintettünk egyet, s azt mondtuk, hogy mi majd megmutatjuk! (nevet).
Furcsa belegondolni, hogy felnövünk és elfogynak körülöttünk azok az emberek, akikkel kezdtük, akikkel a Goldballban együtt fociztam.
Nagyon jó egyesület volt és most is az. Sokat köszönhetek nekik.
– Minden csapatodhoz ennyire kötődtél? A Honvédban például nagyon hosszú időt töltöttél. Mit gondolsz, ez is lehetett az oka, hogy elégették a mezedet az átigazoláskor? Gondolom, a szoros kötelék miatt nem lehetett könnyű ezt megélni.
– 15 évet töltöttem a csapatban, és azt gondolom, hogy érthető, hogy így reagáltak a szurkolók. A klub egy kifejezetten sikeres időszakában igazoltam át a Fradihoz. A Honvédban gyakorlatilag saját nevelésű játékos voltam, így különösen szerettek, és így, hogy épp a rivális csapathoz igazoltam, felkészültem arra, hogy rosszul fogja ériteni őket. Azt nem gondoltam, hogy ilyen megtörténhet, mint a mezem elégetése, de tudtam, hogy nem lesz könnyű. Ugyanakkor ez egy visszajelzés is volt számomra, hogy valamit biztosan jól csináltam, ha ennyire megszerettek. Akkor talán én voltam az egyetlen, aki hitt abban, hogy jó döntést hoztam, de ezt igazolják az azóta eltelt évek is.
Botka Endre a Bajnokok Ligája FTC Ferencváros – Molde selejtező mérkőzését követően, 2020-ban.
Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila
– Mit jelentenek számodra a bajnoki címek, amelyeket a Honvéddal és most már a Fradival is nyertél?
– Amikor megnyertük a címet, a Honvéd nagyon hosszú idő után lett bajnok. Ezért is volt óriási győzelem. De a végén már nem voltam ott, ezért nem éreztem magaménak. A Fradi esetében a másodikat tartottam erős és nagy győzelemnek. Akkor már túl voltunk az Európa Ligán, sokat tapasztaltunk, aztán jött a BL és azt is megcsináltuk, ott is csoportkörbe jutottunk. A tavalyi év extrán sikeres időszak volt a Fradi életében.
– Hogyan látod a Fradi jövőjét? Mennyire lehet stabil minden évben a BL csoportkör?
– A fejlődés látható, egyre erősebb a bajnokság, s mindez mutatja, hogy egyre többet kell ezért dolgozni. Az, hogy az Európa Liga-csoportkörben ott legyünk minden évben, teljesen reális cél.
– Zajlik a vb-selejtező, mire számítasz?
– A csapategység rengeteg számít, és az most a válogatottban nagyon erős. Mindent megteszünk a siker érdekében.
– Milyen a kapcsolatod a Balatonnal?
– Van nyaralónk Siófokon, és rendszeresen jártunk/járunk is a tóhoz. Wakeboard-ozni is ott tanultam meg. Tavaly már a kisfiammal mentünk a Balatonhoz. Hajókáztunk, és picit kipróbálta a vizet is: azt, hogy milyen jó milyen érzés a Balatonban lenni. Nagyon élvezte, és idén biztosan mégjobban fogja érteni és élvezni azt a közeget.
Olvasd el itt a többi Fradi játékossal készült interjúnkat is: Lovrencsics Gergő, Dibusz Dénes, Sigér Dávid
Még több sztárinterjút olvasnál? Itt keresgélj!
Nyitókép: Botka Endre a Nemzetek Ligájában 2020-ban, a Magyarország-Szerbia válogatott mérkőzésén
Fotó: Szabó Miklós/Nemzeti Sport
