– Gondolta volna, hogy egy csapásra megismeri az ország a Napfény Hotel nevét a koronavírus kapcsán?
– Abszolút nem számítottam erre. De gyakorlatilag, ahogy közzétettük, hogy karanténhotelként működünk, már a második napon megtelt az 57 szoba. Az ország minden tájáról jelentkeztek külföldről hazatérő vendégmunkások, hogy nálunk töltenék le a két hét karantént.
– Végül is gyorsan kiderült, hogy az ötletének van létjogosultsága.
– Igen, úgy gondolkodtam, hogy azok, akik Siófokról járnak külföldre dolgozni, többnyire nem többszintes, családi házban laknak. Mert ezekben még csak meg lehet oldani valahogy, hogy az ember elszeparálja magát a családtagjaitól, netán még külön fürdő is van. Ám a többség itt társasházakban élt, mielőtt Európa más országában vállalt állást.
– Mi volt a célja a karanténhotellel?
– Olyan helyzetbe kerültünk, hogy bizonytalan volt mindenki. Nem tudtuk, hogyan működhetünk tovább. A kollégáimon azt láttam, hogy zavarodottak, keresik a helyüket, és azt gondoltam, hogy így újra célt adhatok nekik és magamnak a mindennapokra. Azt gondoltam, ha már itt van ez az infrastruktúra, akkor akármilyen módon is, de a védekezés szolgálatába állítom. Azt nem hittem, hogy Siófokon kívülről is lesznek jelentkezők. Csak arra számítottam, hogy az ismerősi körömből lesznek páran, de három turnusban közel 120 vendéget fogadtunk.
Sokan éltek a Napfény Hotelben felkínált „karanténhotel” lehetőségével Siófokon
Fotó: Krausz Andrea
– Nagyon komoly összefogás alakult ki a karanténhotel körül.
– Sok helyi vállalkozó állt a kezdeményezés mellé. Ki, amivel tudott, azzal segített: éttermesek, gíroszosok, pékség. A varroda maszkokat adott, a népművész ajándékot küldött húsvétra a lakóknak, Nagy Gábor alpolgármester az egészségügyi háttér koordinációját vállalta magára. Az ő ismertsége Siófokon sokat lendített az ügyünkön, utána pedig már különböző közösségi csoportokban is megosztották az emberek a hírt.
– Már nem karanténszállodaként működnek. A volt vendégektől kap visszajelzést?
– Hogyne! Indítottunk egy csoportot, amelyen keresztül kommunikáltunk velük és ez a mai napig működik. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, most karácsonykor is sokan írtak nekem, ami nagyon jólesett.
– A járványban vállalt társadalmi szerep miatt ítélték önnek a Somogy Polgáraiért díjat. Miként érte az elismerés?
– Meglepett, már csak azért is, mert nem vagyok tősgyökeres siófoki. 2011. legvégén kerültem a városba, és két év múlva nyitottuk újra a CE Pláza Hotelt. Az viszont nem lepett meg, hogy a megye és a város is észrevette azt az óriási médiafigyelmet és erkölcsi elismerést, amelyet kaptam a karanténhotel-kezdeményezés miatt. Persze tudjuk, emberöltőnyi munkásságok után szoktak ilyen díjat megítélni. Nagyon jólesett.
– Mit gondol, lesz még szükség hasonló felajánlásra?
– Most is fogadunk karanténvendégeket a CE Pláza Hotelben, de nem külföldről hazatérőket, hanem egészségügyi dolgozókat. Novemberben tettük közzé, van lehetőség arra, hogy a városban tevékenykedő egészségügyi dolgozók nálunk szálljanak meg. Olyanok is vannak, akik itt töltik le a karantént. A szállodában most üzemszünet van, kereskedelmi célú fizető vendéget nem fogadunk. Nagyon várjuk, hogy újra kinyithassunk, mindenki a húsvéti nyitásban bízik. A legoptimistább verziónak ezt tartom.
– Ha újraindul az élet, megváltozik a turizmus, kell változtatni a szemléleten?
– Akkor indul újra, ha már nem fognak félni az emberek. 2005 óta a téli-nyári Balaton- koncepción dolgozom, az egész szállodás pályafutásomat erre tettem fel és hiszek benne. Minél több minőségi szálláshely és infrastrukturális fejlesztés, szolgáltatásbővítés van, annál közelebb kerülünk ehhez. Szükségszerű, hogy a Balaton kiépüljön és a 40–50 éves kialakult struktúrák változzanak. De azt látom, hogy változnak is. Komoly támogatások érkeznek a régióba, elég, ha a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programjára gondolunk. Ennek keretében mi is fejlesztjük a CE Pláza Hotelt.
– Ha éppen nem a balatoni turizmus felemelésén fáradozik, mivel foglalkozik?
– Sportolok, amióta Siófokon lakom, rendszeresen lejárok a Balaton-partra futni. Nagyszerű érzés és ráadásul közel lakom a vízhez, úgyhogy messzire sem kell mennem. A másik hobbim az éneklés, szívesen karaokézom.
Győrből indult, lépésről lépésre haladt a siker útján
Tóth Gergely Győrben született és ott is élt 25 éves koráig. Ott tanult vendéglátást a középiskolában, s onnan került első szállodai munkahelyére, Balatonalmádiba. Saját szállodaüzemeltető cégei megalapítását követően, 2011-ben először Hévízen, majd ezzel párhuzamosan Siófokon vette át problémás, üzemszünet alatt lévő szállodák működtetését és vezette őket vissza a piacra, miközben a CIB Bank bedőlt szállodai portfóliójának több projektjére üzemeltetési, restrukturálási, újranyitási koncepciót dolgozott ki. 2017-ben a cégcsoport felosztásáról döntöttek alapítótársával, így az év őszétől kizárólag Siófokon folytatta szállodai tevékenységét.
Forrás: sonline.hu
