– Még az idősebbek sem emlékeznek arra, hogy ilyen hosszan tartó kánikula tomboljon egész nyáron. Minek volt köszönhető ez a hosszan tartó meleg?
– A kánikula hosszát tekintve előfordultak az ideinél hosszabb hőhullámok, de a teljes nyarat tekintve a XX. század eleje óta nem volt még ennyire forró nyarunk. Nem fordult elő, hogy országos átlagban két hónapon át, júliusban és augusztusban is 24 fok fölötti legyen az középhőmérséklet. Az elmúlt 123 évben csak a 1992-es augusztusi hónap bizonyult ilyen forrónak, de az csak egy hónapig tartott. Idén három nagyobb hőhullám is kialakult: július közepén például a déli országrészben több napon át 40 fokot mértünk, de a Balaton térségében is bőven 35 fok feletti volt a napi maximum. Mindez annak volt köszönhető, hogy az Északnyugat-Európán átvonuló ciklonok nem értek ide. Viszont az áramlási rendszer az előoldalán – délnyugat felől – beszippantotta az Afrika felől érkező a forró levegőt. Ez tartósan ráült Közép-Európa felénk eső részére, a Balkánra és Ukrajnára.
– Számíthatunk arra, hogy ez a tendencia így marad?
– Minden évben nem kell erre számítani. Ritka az ennyire tartós, Európára kiterjedő forróság. Ha a hosszútávú trendeket nézzük, az utóbbi évek nyarai jóval melegebbé váltak. Ugyanakkor a ’70-es években a hűvösebb nyarak voltak túlsúlyban. A nagyon hideg fázisú nyarakból hirtelen kerültünk át a forróba, amire nem volt példa az elmúlt 150 évben. Magyarországon az idei nyár volt a legmelegebb. Korábban a 2022-es év volt ilyen szempontból kiemelkedő, amit tetézett az aszályossága is. Idén is súlyosnak bizonyult az aszály, de nem volt annyira jelentős, mint a 2022-es nyár, ami előtt egy évvel is nagy szárazság volt jellemző. Idén tavasszal jobban át volt nedvesedve a talaj. Június elején még senki sem gondolta, hogy ilyen helyzet alakul ki augusztus végére.
A XX. század eleje óta nem volt még ennyire forró nyarunk
Fotó: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
– Az aszály mennyire lesz jellemző a Balaton térségére?
– A 2-3 évente kialakuló közepes vagy nagyfokú aszályosság inkább leginkább az Alföld középső és déli részén jellemző. A Balatonnál a magas hőmérséklet miatt a tó párolgásának fokozódásával kell számolni. A csapadékot illetően nincs számottevő változás. Sőt, a mennyiségét tekintve a csapadék még növekedett is az elmúlt 40-50 évben. Viszont ez nem kompenzálta a nagy meleg miatt kialakult párolgást.
– A melegedő nyarak hogy érintik a vízparti turizmust?
–Alapvetően kedvezően hatnak rá, hiszen a melegben sokkal kellemesebb a vízparton tartózkodni, mint a szeles, hűvös időben. De a Balaton szempontjából nem mindegy, hogy például mennyi víz érkezik a vízgyűjtőről, és mennyi párolog el belőle. Az idei a nyár végére 32 centimétert csökkent a vízszint. (A Balaton átlagos vízállása 2024. június 2-án 120 centiméter volt, ami szeptember 8-ra 88 centire apadt.) De voltak ennél súlyosabb helyzetek is: a legalacsonyabb vízszint 2003-ban alakult ki. Abban az esztendőben augusztus közepén mindössze 33 cm volt az átlagvízszint, ami a szezon végére tovább apadt, és volt az évnek olyan napja, amikor mindössze 23 cm volt a Balaton átlagos vízállása.
– Kiszáradhat a Balaton?
– Biztos, hogy nem fog kiszáradni a Balaton, de a 2003-as évhez hasonló helyzet még kialakulhat. Egyébként a legnagyobb leapadásra az 1860-as években került sor, amikor 7 éven keresztül nagyon nagy szárazság volt jellemző. Az 1860-as évek második felére a tó vízszintje akár a mai Balaton-vízszint felére is leapadhatott. Ez bármikor megismétlődhet.
Biztos, hogy nem fog kiszáradni a Balaton, de a 2003-as évhez hasonló helyzet még kialakulhat
Fotó: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
– Mennyire jellemző a tavaszi vagy az őszi hónapok melegedése, ami kitolhatná a vízparti turizmus idejét is?
– A felmelegedés kiterjed a szeptemberre is, de nem olyan markánsan, mint a nyári hónapokra. Ugyanakkor csökken a víz hőmérséklete, így ősszel vagy tavasszal csak a bátrabbak merészkednek a vízbe.
– Van egy olyan elmélet, hogy a Balti-tenger vagy Északi-tenger felé tolódik el Európa nyári turizmusa a kánikula miatt, mert a közép-európai, vagy dél-európai üdülőhelyek klímája kibírhatatlan…
– A Balti-tenger vize nyáron is csak 16-20 fokos, ami a Balatonhoz szokott magyar turistáknak hideg. De egyre erősödik a hegyi turizmus, hiszen a hegyekben hűvösebb van. Én is sokat járok túrázni nyáron az Alpokba, ahol évről évre egyre több emberrel lehet találkozni. De a vízparti turizmus megmarad, az fog dominálni a jövőben is. A Balaton idegenforgalmára nem hat negatívan a nagy meleg, hiszen a forró hétvégéken idén is nagy tömegek voltak a tónál. Sokkal nagyobb problémát okozhat a tóparti vendéglátósoknál egy olyan hűvös, esős nyár, mint amilyen legutóbb a 2014-es évben volt.
Nyitókép: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
