A fürdőhellyé válás azonban néhány évtized alatt zajlott le, az 1865-ben még csak mezővárosként funkcionáló településen. 1878 júniusában már elkészült az a Magyar Tenger elnevezésű – nem az első, de az első korszerűbbnek mondható – fürdőház, amelyről Roboz István hírlapíró ezt jegyezte fel akkoriban: „Homlokzata svájczi stylben, ügyesen készült faragványokkal, „magyar tenger” feliratú lobogóval, melynek tetején levő szobából nagyszerű kilátás nyílik a széles víztükörre, a zala veszprémi hegylánczra, a komoly arczot vágó Tihanynak, s a reggelenként napfényben úszó B. Fürednek palotáira; a távcsővel kezedben órákig múlathatod magadat, mely szórakozásodat a milliomosok irigyelhetik.” Sajnos a Balaton magas vízállása, a téli jegesedés, a vízmozgás megtépázta a fürdőházat, olyannyira, hogy a part menti nádasba is besodorta, ahonnan csak 1881-ben tudták kiemelni.
Siófok, a kikötő nyugati öblében álló Veszprém halászhajó.
Fotó: Fortepan/Erdős Ferenc
1882-re újra rendbe tették a 80 kabinos, társalgóval is rendelkező magyar tengeri fürdőt, ám az 1884-ben bekövetkező aszályos időszak és a vízszintcsökkenés miatt a fürdőház száraz területre került, így beljebb vitték a tóba. Időközben Siófok nagybefektető részvényesek kezébe került, majd Glatz Henrik vállalkozó vezetésével a Siófokot fejlesztő részvénytársaság megkezdte a korszerű fürdőtelep kialakítását, szállodák, vendéglők, kávéházak létesültek, parti korzót alapítottak ki. Az új fürdőtelepet – melyet a neves mérnök, Ray Rezső tervei alapján kiviteleztek – 1893 júniusában nyitották meg.
Ekkorra már a fürdőházat is felújították, a következőképp: „A fürdőház az ő tágas várótermével, megújított, bővített alakban továbbra is vassíneken mozgó alkotmány, amelyet 120 méter hosszú hídon tolhattak a Balatonba és 120 vetkőző-kabinnal szerelték fel. Kiegészítették féltucat kerekeken járó, lóval behúzható ún. osztendei kocsikabinnal, ezen kívül egész családok számára, négy, egymástól különálló, kisebb fürdőházat is épített a társaság.” A fürdőház egészen az 1920-as évekig fogadta a vendégeket.
A Siófoki Balaton Fürdő és Szálló Részvénytársaság harmincöt hektáros fürdőtelepet létesített díszes szállodákkal, parkkal, nyaralókkal. A fürdőtelep szépen fejlődött, megépült Ray Rezső svájci építész tervei alapján az impozáns Sió és a Hullám szálló. A nagy villák tulajdonosai korabeli festőművészek voltak: Than Mór, Vágó Pál, Flesch Tivadar, Tölgyessy Artúr. Siófok rohamosan fejlődött, a 20. század elejére a település lett a Balatoni Gőzhajózás Rt. székhelye, a halászat, a Balatoni Szövetség központja és a megfelelő infrastrukturális és kommunális hálózat is kiépült. A 20. század elejére a vendégéjszakák számában Siófok elhagyta Balatonfüredet, ezáltal komoly verseny alakult ki a nagyobb települések között.
Siófokon ebben az időszakban már nyári színház, táncestélyek, teniszpálya, sporttelep, kávéházak, orvosi ellátás, gyógykúrák várták a vendégeket. 1906-ban már egy korabeli lap úgy fogalmazott, hogy Siófoknak „hamisítatlan világfürdő jellege” van.
Fotó: Siófok hivatalos
A „magyar Ostendének” elnevezett Siófok népszerűségéhez nagyban hozzájárultak a települést népszerűsítő neves orvosok. Preysz Kornél (1859-1925) királyi közegészségügyi felügyelő, gyógyvízsszakértő, balneológus és klimatológus nemcsak korának híres orvosdoktora volt, hanem 1890 táján részt vettek a siófoki fürdőtelep megalapításában.
A Siófok-Balatonfürdő Rt. tagjaként elsősorban a Balaton egészségre gyakorolt hatásának bizonyításával igyekezett felhívni a figyelmet a térségre. Mindemellett országos szinten is a magyar fürdőügy kiemelkedő alakjaként tartották számon: 1903-ban közegészségügyi főfelügyelő lett, szerkesztője volt az Egészségügyi Közlönynek, a Balneológia Értesítőnek, valamint a Fürdőirodalmi és közegészségügyi könyvtárnak. Külföldi tanulmányútja során a tengeri fürdőknél valamint klimatikus gyógyhelyeken végzett vizsgálatokat.
Ezután írta meg a balatoni fürdőkről és azok hatásáról szóló munkáit. 1893-ban, Siófok címmel napvilágot látott – majd több nyelven is megjelent – munkája tulajdonképpen egy turistacsalogató kalauz. Széleskörű ismertetése a Balaton hidrológiai elemzését is tartalmazza: táblázatokban, statisztikákban mutatta be a Balatonban lelhető ásványi anyagokat. Az egyike volt azoknak, akik azt a véleményt képviselték, hogy a Balaton vize gyógyvizekhez hasonlatos. Munkáival nagyban hozzájárult a Balaton népszerűsítéséhez, mint ismert orvos elsősorban egészségügyi érveket felhozva igyekezett minden gyógyulni és pihenni vágyót a tó partjára terelni, gyakori érvei közül az alábbit hozzuk példaként: „a kinél kóros a véralkat, csökkent az életerő, kifáradt, vagy épen kimerült az idegrendszer, szellemi foglalkozás, üzleti gondok s egyéb oknál fogva a nélkül mindez komolyabb bántalom alakjában már határozott alakot öltött volna.
Fel kell említenem még azt is, hogy különösen nőkre, akik a nagyváros falai közt rossz levegőben töltik az év legnagyobb részét, akiknél a mozgás hiánya s egyéb kóros hatányok folytán elgyengült az idegrendszer, hiányos a vérképződés, a Balaton-fürdők kitűnő hatással vannak.”
Fotó: Krausz Andrea
Thanhoffer Lajos (1843-1909), korának híres anatómusa, nemcsak mint egyetemi tanár és sebész, hanem az első magyar szövettan könyv írójaként vált híressé. A számos címmel és ranggal kitüntetett – a német helyett magyar nyelven oktató – Thanhofferről szóló források azonban kevésbé térnek ki arra, hogy a kiváló orvosdoktor a Balaton elkötelezett rajongója is volt egyben.
Nagy szerepet vállalt a 19. század végére igen nevessé váló Siófok népszerűsítésében, 1897-ben villát is építtetett a parthoz közeli szakaszon. A historizáló stílusú impozáns épület több korabeli fotó és képeslap központi illusztrációjává vált. Thanhoffer nemcsak neves nyári lakhelyével, hanem írásaiban is propagálta az általa igen szeretett tavat.
Szerzője volt a balatoni fürdők kedvező hatásáról szóló kis füzetnek is, amelyet neves budapesti orvosok jegyeztek. Írásaiban legfőképpen arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balaton és Siófok kedvezőbb adottságú, mint a külföldi, drága üdülőhelyek, ezzel is ösztönözve a pihenni vágyókat a balatoni nyaralásra.
Siófok a fürdőtelep modern fejlesztése, a népszerűsítő kiadványok, a minőségi vendéglátás és a fővároshoz való közelség miatt a 20. század elejére a Balaton vidékének zászlóshajójává és igen kedvelt üdülőhelyévé vált.
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Forrás: zaol.hu
Nyitókép:
