Kovács Emőke és Bögös András könyve Ify Lajos életművének, munkásságának feltárása, annak reprezentálása, egyelőre a teljesség nélkül, hiszen folyamatosan kerülnek elő hagyatékokból, fiók mélyekről újabb fotók és visszaemlékezések.
Bögös András a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjában elvégzett vizsgálatai alapján helyreállítási terveket is készített az összedőlés szélén álló épületről, amelyet nem sikerült megmenteni, 2021. november 27-én az időjárás viszonyainak és a természet erejének engedve, a torony leomlott.
Bögös András
Kovács Emőke is elnyerte az MMA ösztöndíját, és bár kutatási témája nem konkrétan az Ify-hagyaték, de a Balaton történeti témakör jó közös alap volt az együttműködéshez. Az Erdélyi Szalon Kiadó közreműködésével András terveiből, rajzaiból, verseiből és Emőke történeti tanulmányból és a korabeli visszaemlékezésekből áll össze a kötet. Az alkotók szerint a könyv témája indokolja ezt a hagyományostól eltérő formát, melyben az említett két különböző tudományterületet, műfajt egyesítették.
Kovács Emőke
Magán kápolna, magán birtokon
Ify Lajos Keszthelyen született, a pécsi teológiai éveiről, tanulmányairól, levelezéseiről bőven van forrás és adat. Baranya vármegyei kistelepüléseken volt káplán, s szeretett volna átkerülni a szülőhelyére, a Balatonhoz. Folyamatosan kérte elöljáróit az áthelyezésére vonatkozóan, s így került Fonyódra. Hosszú évekbe telt, amíg sikerült fontos szerepet betöltenie a településen. A két világháború között virágzó egyházi közösséget szervezett. Kulturális szempontból is fontosnak tekinthető a tevékenysége, hiszen behívta a településre a Boldogasszony iskolanővéreket, cserkészeket táboroztatott, irodalmi esteket szervezett. A forrásokban megjelenik az is, hogy 30-as évektől rendszeresen diákokat vitt át a Szent György-hegyi családi birtokra. Innen tudjuk, hogy ez egy családi birtok, magánterület. Arra vonatkozóan, hogy mikor kezdett épülni a kápolna és a környező épületek, több adatot is találunk. Ezek alapján az 1930-as évek végén illetve a 1940-es évek elején kezdődhetett az építkezés.
| Bögös András: Varjú-hegy
Valaki jár valaki nem Kakukkfűszagú Szép lassan elhagy Úttól lihegve acél felszínű Romos kápolnába De a Hegy oldalában Pedig bírni kéne ezt a Hisz a tejbőr is elbír |
1945-ben új politikai helyzet alakult. 1949-ben kényszerből a Szent György-hegyre költözött Ify Lajos. Kovács Emőkének fontos irány volt a kutatásában, hogy pontosítania kellett, hogy ez a nagyon fontos egyházi személy hogyan kerülhetett az önkéntes elvonulás, a remeteség ketrecébe. Az akkori nehéz viszonyok között működő egyházi keretek közé nem lehet beleilleszteni ilyen szókimondó, autonóm embereket, mint Ify Lajos. Ezért kényszer nyugdíjazták. A katolikus egyházban azt szoktak kényszernyugdíjazni, aki nem beszámítható. Ezzel szemben Ify Lajos ép elméjű, ép lelkű, tisztán gondolkodó ember volt. Ezt támasztják alá a fonyódi hívek hosszan tiltakozó névsora, akik azt kérték, hogy maradhasson helyén a plébános, mert fontos az ő személye számukra.
Ify kápolna (1958), dr. Zlinszky János – tulajdonos: Kuslits Mária (Zlinszky János lánya)
Az elmozdítás megtörtént, Ify atya közel 20 éven keresztül, 1967-ig a Szent György-hegy lakójává vált. S itt építette fel az egyetlen olyan kápolnát, ami magánkápolnai rangot kapott. S minden olyasmit megépített, amire szüksége volt, minden funkcióra megteremtette a saját maga forma és szépségigénye kapcsán a kis épületeit. Az épített birtokot folyamatosan növelte, fecske módon hozzátapasztott, bővítgette az épületeket.
— Így az épület rekonstrukcióban ez egy nagy kérdés, hogy melyik állapotot hozzuk vissza — tűnődik el András. — A lehető legtöbb adat rögzítése volt a célunk a felmérésekkel, hiszen nincsenek eredeti tervek. Különösebb tervek sem készültek. Egy kisapáti kőműves segítségével építette a plébános, s mindenkit megkért, aki arra járt, hogy segítsen neki a területen való munkában.
Ify kápolna (1958), tulajdonos: Kuslits Mária (Zlinszky János lánya)
— A birtok egy tagolt a terület, szőlőteraszokkal. A dús növényzet miatt hagyományos geodéta technikákkal nem is nagyon volt megvalósítható a terület felmérése. Csak télen, fotógrammetriai felméréssel sikerült használható felvételeket készíteni egy drón segítségével, ami nagyon sok felvételt készít, ahogy végigpásztázza a területet. Sikerült egy helyszínrajzot készíteni, az épületek egymáshoz való viszonyát is ábrázolni. Hiszen azok több szinten helyezkednek el. Minden épületről készültek alaprajzok, metszetek. Romos állapotban is le lehetett modellezni azokat.
A kápolna állapota 2011-ben
Fotó: Kerner Gábor
A kápolna állapota 2011-ben
Fotó: Kerner Gábor
Van-e tovább?
— Leomlott a torony, így most megtorpant, kissé okafogyottá vált a felújításról beszélni. Itt már csak az újjáépítés jöhet szóba. A felmérési tervek pont a leomlás előtt elkészültek, sikerült őket befejezni, rögzíteni, rekonstrukciós tervek is vannak. Ez egyelőre a fióknak készült, de bármikor elő lehet venni, ha úgy alakul. Nem nagyon tudom, hová fog még fejlődni. Az ösztöndíjjal kapcsolatosan minden elkészült, amit ott vállaltam. Mostantól egy szabadabb alkotás fog következni — mondja András.
Nézd meg képeinket az összedőlt tornyű Emmaus kápolnáról!
Az építész szerint igen jó lenne újjáépíteni a tornyot, már csak azért is, mert a látképből nagyon hiányzik az. A völgy felől csak az oromfal van.
— Ennek persze vannak fokozatai. Hogy egy installációval megidézni vagy konkrétan az összes épületet így ebben a formában visszaépíteni. Akkor pedig már el lehetne gondolkodni valami hasznosításon, funkción. Például közfunkció tökéletes lenne, művésztelep is lehetne. Ify atya eredetileg szemináriumi képzőhelyet, elvonuló helyet szeretett volna létrehozni itt — sorolja a lehetséges terveket András.
| Bögös András: Balatoni gyors
Az Emmaus kápolna tornyának leomlására Ferdén lógó rozsdás A bebetonozott Balaton. Féllábon álló torony. Rég és még soká Akkor pillantja meg csak Szüntelen számlálásában, Nyomban le a vulkán |
Utóélet
— Nincs vége az emlékezetben való továbbélésnek, hiszen, amióta megjelent a könyv, azóta sok olyan levelet, megkeresést kaptam, akár csak pár mondatost, de egész hosszú leveleket is, olyan emberektől, akik még jártak ott és néhány esetben a fotóalbum is előkerült— mondja Kovács Emőke — Voltak fehér foltok az élettörténetben, amiket ezek a dokumentumok árnyalnak, valamint azt még jobban alátámasztják, hogy milyen fontos helyszín volt. Ezáltal még inkább azt a visszacsatolást kapjuk, hogy valóban volt létjogosultsága a könyvnek és ezeknek a terveknek. Amikor egy-egy új szemtanú felbukkant, vagy új fényképek kerültek elő, mindig kicsit árnyalták az addig ismert képet — idézi fel a megjelenés óta történteket Emőke, majd András átveszi a szót.
— Olyan részletek is szerepeltek más szögekből, amit eddig nem tudtunk. Ez a makett is a mostani tudásunk alapján készült, de lehet, hogy fog még változni.
Jelenleg harminc fő körüli tulajdonosa van a birtoknak, s így a közös akarat hiánya végett jutott erre a sorsra, hogy a teljes megsemmisülés fenyegeti. A könyv alkotóinak nem az ítéletmondás a célja, hanem a jelen helyzet rögzítése és a történelmi tények, adatok, elbeszélések dokumentálása. Hiszen ez nem egyházi, nem önkormányzati, nem állami tulajdon – a felsoroltaknak annyi köze van az ingatlancsoporthoz, mint egy akármelyik más présházhoz a hegyen. Ez egy magántulajdon, amely folyamatosan aprózódik. Ettől függetlenül a torony lábán lévő rést, amely az összeomláshoz is vezetett folyamatosan lehetett látni, sőt az esemény irányát és nagyjábóli időpontját is meg lehetett jósolni. A ledőlt tornyon a szakértő szem azt is látni véli, hogy jó szándékkal, de nem szakszerűen volt megépítve, erős statikai megerősítés és felújítás lett volna szükséges.
Bögös András építészi és művészi anyagát bemutató kiállítást a keszthelyi a Fejér György Városi Könyvtárban tudod megtekinteni.
Nézd meg a bemutatóról és kiállításról készült képeinket!
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
Nyitókép: Mészáros Annarózsa/likeBalaton.hu
