A dél-koreai Puszanban rendezték a 37. Nemzetközi Földtani Kongresszust (IUGS), ahol kedden – az „Első 100-hoz” hasonlóan kihirdették a „Második 100” IUGS földtani örökségi helyszínek listáját.
Te is letöltheted a világ káprázatos helyeinek leírását
A válogatás olyan színes, hogy kedvünk támad azonnal bakancsot húzni, és elkirándulni ezekre a káprázatos helyekre.
A „Második 100-ban” olyan geológiai csodák sorakoznak fel, mint például a világ egyik legismertebb vulkánja, az olasz Vezúv; a belga Durbuy Anticline évmilliók alatt felhalmozódó tengeri üledékekből keletkezett elképesztő boltíves kőzetei; vagy az USA-ban található, messziről hullámformájú krémfagylaltra emlékeztető navajó homokkőszikla, a The Wave. De a kategóriák között találunk pl. nemzetközileg kiemelkedő őslénytani vagy ásványtani helyszíneket is.
Ebben a rangos mezőnyben kapott helyet a Bakony–Balaton-felvidék plio–pleisztocén freatomagmás monogenetikus vulkáni mezőjének „fordított tájképe”
– tájékoztatott a Bakony-Balaton Geopark.
A kiválasztott geohelyszíneket egy angol nyelvű, gyönyörűen illusztrált kötetben mutatják be, melynek PDF-formátumú letöltési linkjét itt lehet megtalálni.
Bazalthegyek a Tapolcai-medencében, amelyek a korábbi maar-diatreme vulkánok nyomát őrzik. A Bakony–Balaton-felvidék nemzetközi földtani örökség lett
Fotó: Mészáros Norbert
A legnagyobb tudományos értéket képviselik
– E helyszínek azért kapják meg a rangos nemzetközi szervezet elismerését, mert a legnagyobb tudományos értéket képviselik. Bolygónk története csodálatos felfedezéseinek helyszínei, amelyek a geológia tudományának fejlődését szolgálták. Világszerte találhatók, és földtani értelemben változatosak.
A „Második 100” elismerése és népszerűsítése az IUGS által további megbecsülésükhöz, oktatási helyszínként való felhasználásukhoz és – ami a legfontosabb – megőrzésükhöz vezethet
– írja a Geopark.
Az észak-vietnámi Ha Long-is ugyanúgy bekerült a Második 100-ba, mint a Bakony–Balaton-felvidék
Fotó: Pexels
A Bakony–Balaton-felvidék térségében találjuk Európa egykori legsűrűbb vulkáni mezőjét
A késő-miocén földtörténeti kortól a pleisztocénig (a 8 és 2,5 millió évvel ezelőtti időszakban, nem egyidőben) 50 vulkán működött a Bakony–Balaton-felvidék térségében.
Nem gondolnánk, de a vulkáni aktivitás időnként olyan heves volt, mint amilyeneket a filmekben lehet látni.
Salakkúpok, lávafolyások, lávatavak
A Bakony-Balaton Geopark így írj le a térség geológiai értékét:
„Az igen forró, több mint 1000 °C fokos kőzetolvadék (magma) a földkéreg repedésein keresztül érte el a felszínt (innentől már láváról beszélünk). Mivel a magma a felszín felé haladva a mélyben „találkozott” a középidei karbonátos kőzetekben (mészkő, dolomit), illetve az akkorra már a területről visszahúzódott egykori Pannon-tó folyóvízi, tavi üledékeiben (homok, agyag, kőzetliszt) tározódó vízzel, általában heves gőzrobbanásokkal vette kezdetét a vulkáni aktivitás: ezt freatomagmás robbanásos vulkánosságnak hívjuk (ennek „motorja” tehát a magma-víz kölcsönhatás).
Többnyire ún. maar-diatréma szerkezetek, illetve azok széles és mély krátere körül tufagyűrűk alakultak ki. Számos helyen alakultak ki a krátereken belül salakkúpok, lávafolyások és egyes esetekben lávatavak is.
Ez a vulkánosság monogenetikus jellegű volt, tehát az aktivitás – bár annak jellege időben változ(hat)ott egy adott vulkán esetében is – többnyire „egy menetben” megtörtént.
A Tapolcai-medence vulkánjai a 4,5 és 3 millió évvel ezelőtti időszakban működtek (pliocén–pleisztocén), majd az erózió jellegzetes vulkáni dombokat (tanúhegyeket) hozott létre: ezek tetejének szintje ahhoz a – maihoz képest magasabban fekvő – ősfelszínhez közeli, amelyen ezek a vulkánok évmilliókkal ezelőtt kitörtek.
Geomorfológiai inverzió („fordított tájkép/domborzat”) akkor alakul ki, amikor a felszín szelektív lepusztulása során idővel a kiemelkedések mélyedésekké, vagy a mélyedések térszíni kiemelkedésekké alakulnak.
A Tapolcai-medence esetében az utóbbi történt: a kitörési központok közelében – a későbbi szél- és vízerózióval szemben ellenállóbb – vulkáni képződmények kerültek a felszínre, míg az egykori Pannon-síkság laza üledékfelszíne lepusztult (ezt a folyamatot ráadásul a terület lassú emelkedése is segítette), és mára fokozatosan kialakult a Tapolcai-medence tanúhegyekkel ékesített, emblematikus tája.
Fontos hangsúlyozni, hogy tanúhegyeink nem az egykori vulkáni felszínformákat, hanem azok gyakran gyökerükig lepusztult maradványait, roncsait jelenítik meg.
A Földön gyakoriak a fordított domborzati viszonyok, de az egykor lávával feltöltött, szorosan egymás mellett elhelyezkedő freatomagmás vulkánokból álló felszínformák ritkák. Az IUGS ezt a különleges geomorfológiai (felszínalaktani) értéket ismerte el ezzel a rangos elismeréssel.
Az emblematikus Tapolcai-medence eddig is a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Bakony–Balaton UNESCO Geopark egyik „zászlóshajója” volt, de ez a „very best of” nemzetközi elismerés még tovább növeli e mesés vulkáni táj jelentőségét.”
Nyitókép: Mészáros Norbert
